Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-06 / 27. szám
HUSZONHETEDIK évfolyam 1932 július 6 27. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Féi évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. V1RÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Sipőez - az államférfi Sipőez polgármester kinyitott egy ablakot, amelyből ismeretlen, új horizontok nyílnak. A magyar munka hadseregének tervezete merész és meglepő. Nagyvonalú, sőt monumentális és mégis oly egyszerű és természetes, hogy lel szeretne kiáltani az ember, mint Mikszáth Kálmán parasztja: „Én is ép ezt akartam ni omlani! “ A polgármester messze túlhaladt azokon a kereteken, melveket%kötelessége szab rá: belépett a nemzet reformátorai közé. Megérezte az idők hívását és a maga szerény, póznélküli módján megszólalt, hoky megmondja, mit kellene tenni. Nem pazarolja erejcy részletekre, nem pepecsel, nem fákat lát, hanem a A egész erdőt. Az az elahorátum, melyet a nemzet ítélete elé terjeszt, olyan cselekedet, amelynek meg kell hoznia a maga gyümölcsét. A munkának olyan módon való megszervezése, ahogy azt a polgármester javasolja, nem egészen új. És mégis kétségtelen, hogy Sipőez polgármester, amikor tervét megálmodta, nem látott „megálmodott álmokat“, hanem a maga szervező erejének ösztöne vitte- rá a magyar munka újszerű felépítésére. A kollektivista ábrándok és külömböző teoretikusok nem jutottak eszébe, nem az ő alaprajzuk nyomán építette fel tervezetének falait, hanem a maga becsületes segíteni akarásának hevülete szülte meg hatalmas elgondolását. Megállapította, hogy tenni kell valamit, mert így nem mehetnek tovi'.bh a dolgok. Világosan meglátta, hogy told ozás-f o 1 to záss a 1 nem lehet „to- vábbvm’stlizni“1, hogy a huszadik században mitsem érnek az eddigi elavult metódusok. A konzervatív gondolkodású Sipőez Jenőből így lett modern reformátor, a reálpolitikusból újító fantaszta, de fantaszták nélkül nincs haladás, a jövőt mindig a költők és próféták készítik elő. Bizonyára meglepi Sipőczöt, hogy a költők és egyéb nem egészen forsriftos emberek közé került. Ö világosan látja tervének reális voltát és aligha érti meg, hogy merésznek, meghökkentőnek tartják az emberek azt, amit ő oly természetesnek, egyszerűnek iát. Ez a sorsa mindenkinek, aki nagyot, újat akar és bizonyára sokan lesznek, akik megdöbbennek, mikor azt hallják, hogy a polgármester eltér a taposott fiiról és ismeretlen tájak felé kalandozik. Nem lesz könnyű út a polgármesteré. A kicsinyes, sablonokhoz szokott világ- csökönyös, nehezen, tér le a járt útról, amelyről világosan látjuk Sipőez Jenővel együtt, hogy immár — járhatatlan. Magyarországon sok a tehetséges ember és nem vagyunk híján ötleteknek. Az azonban* rendkívül fontos nálunk, hogy’fci hozza az új ötletet, ki az, aki kezdeményezni mer. Átlag naponkint jelennek meg új meg új nomzetmentő tervezetek, olyan bőséges az aratásunk ezen a téren, hogy nem győzzük betakarítani, pedig vannak köztük igazán elsőrangú elgondolások is. Most azonbam olyan helyről érkezett az inieiatíva. melyet meg kell hallania mindenkinek és ez ezerszeres szerencse. A sok honmentő idealista közt éppen Sipőez Jenő az, akiről sonkise tagadhatja, hogy szinte a túlzásig óvatos és józan politikus, nincs benne semmisem a kalandorból. A főváros költségvetési egyensúlyának fenntartása a mai gazdasági viszonyok közt szinte megoldhatatlan feladatnak látszik, Sipőez bölcs előrelátása mégis megoldotta ezt a valószínűtlen feladatot és: amíg ő vezeti a főváros . adminisztrációját, biztosak lehetünk benne, hogy Budapest pénzügyi háztartását nem ragadják magukkal és nem borítják el a válság piszkos hullámai. Évtizedes munkáját 'állandóan figyeltük Sipőez Jenőinek. Hétről hétre láttuk, mint növekszik, míg most föladata fölé nőtt. Eddig „csak“' polgármester volt Sipőez. Csak, de tíz olyan nehéz esztendőn vezette át a várost ez a polgármester, amely tíz, év külön fejezete lesz Budapest történetének. Ezzel az eleborá- tummal a polgármester államférfivá emelkedett, a legkonstruktívahh, legalkotóbb magyar államférfiak sorába. Ennek a pillanatnak el kellett jönnie Sipőez Jenő evolúciója során, örömmel üdvözöljük Sipőez Jenőt, az új magyar államférfit és tudván tudjuk, hogy több becsülettel, őszintébb meggyőződéssel és józanabb fejjel soha magyar államférfi nem dolgozott még a magyar nemzet élén,- ahová most Budapest éléről emelkedőben van. Beszélgetés Hozma Jenövei a lezajlóit munhaszezonrói. amelynek eredménye kielégítő, a városházi adminisztrációról, amely még nem szokia meg eléggé az új városházi törvényt: a Talbot-elötérlesztésröl. amely csak elvi döntést félén! és a nyilvánosság helyreállt lásáról. ami a fővárosi törvény módosítását involválja Megkezdődött a nyári szünet, de a városházi adminisztráció ezekben a hónapokban sem szünetelhet. A főváros törvényhatósági tanácsa júliusban és augusztusban, istart ülést, de csak akkor, ha olyan ügyek elintézése válik aktuálissá, amelyekben a döntést h- lasztani nem lehet. Most, hogy egy hosszú mun-kaszezón végére értünk, mód nyílik annak a kérdésnek a felvetésére: végzett-e érdemleges munkát a főváros az elmúlt esztendőben? Kozma Jenő Ezzel a kérdéssel fordultunk a kormány városházi pártjának elnökéhez: Kozma Jenőhöz., aki a lezajlott kampányban kétségkívül legfőbb mozgatója volt a városházi munkának. Dr. Kozma Jenő a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának :-— Az elmúlt munkaszezónra csak megelégedéssel tekinthetünk vissza. Sok munkánk volt és minden elénk tornyosuló feladatot igyekeztünk megoldani. Megállapíthatjuk, hogy a mai rettenetes gazdasági válságban, amely államháztartásra és magánvállalkozásra egyaránt ráfekszik, valósággal oázis a főváros, amelynek vezetősége mindenütt a közönség érdekeinek a megóvását tartotta szem előtt. Sohasem hágtuk át azokat a kereteket, amelyeket a magunk számára irányadókid jelöltünk ki. A főváros háztartása egyensúlyban van, fizetési kötelezettségeinknek eleget tudunk tenni. Ez a tény egymagában döntő jelentőségű. Az egyensúly és az ebből folyó fizetőképesség olyan nagy érték, amivel kevés közület dicsekedik. A beszélgetés további során megkérdeztük Kozma Jenőt, hogy a most szerzett tapasztalatok alapján mi a véleménye a városházi adminisztráció működéséről. Kozma Jenő ezeket felelte:' — Az adminisztrációról csak elismeréssel nyilatkozhatom, bár meg kell állapítanom, hogy még nem szokta meg eléggé az új fővárosi törvény által teremtett helyzetet. Ennek oka az is, hogy az adminisztráció vezetőit nem hallgatták meg a fővárosi törvény megalkotásálnál. Ebben az esetben ugyanis sok homályosnak látszó rendelkezés eltűnt volna és a fővárosi törvény olyan szöveget nyert volna, amely minden irányban kielégíthette volna az igényeket. Olvastam a „Független Budapest“-ben az egyes várospolitikusoknak a fővárosi törvény gyakorlati végrehajtásával kapcsolatosan tett nyilatkozatait. Ami azokat a kijelentéseket illeti, amelyek a fővárosi törvénynek bizonyos vonatkozásokban való módosítását sürgetik, ezeket részben magam is osztom, éspedig főleg abban a részbem amely a nyilvánosság kérdésére vonatkozik. Nekünk nincs semmi titkolni valónk. Semmi kifogásom tehát az ellen, hogy a nyilvánosság visszatérjen a bizottsági ülésekre. sőt nem habozom kijelenteni, hogy a nyilvánosság helyreállításától komoly eredményeket is lehet várni, éspedig főleg a nagyobb érdeklődés fölkel lése következtében. A nyilvánosság nemcsak a közönség érdeklődését fokozza, hanem a főváros vezetőségének munkakedvét is. sőt az ellenőrzést is könnyebbé teszi. Érdeklődtünk Kozma Jenőnél a Talbot- centrálé átvételét célzó tárgyalások megindítása iránt is. A következő választ kaptuk: — A Talbot-centrálé ügyével kapcsolatosan készült polgármesteri előterjesztés elfogadása csak elvi döntést jelent. A közgyűlés ugyanis felhatalmazást ad a polgármesternek a tárgyalások megindítására anélkül, hogy az átvétel feltételeire nézve döntés történnék. A bánhidai centrálé egész termelése 200 millió kilowattóra. Ebből 130 millió kilowattóra áramot a főváros veisz meg. Tarthatatlan volna tehát az a helyzet, hogy a főváros, mint legnagyobb fogyasztó szerepeljen és ne legyen döntő befolyása az üzemvitelre. Én a magam részéről ' ; a legteljesebb mértékben helyeslem a centrálé mielőbbi átvételét és ezért érdeklődéssel várom a megindítandó tárgyalások eredményét. Kozma Jenő végül közölte a Független Budapest. munkatársával, hogy a nyár folyamán is ülésezik a tanács, de természetesen sokkal ritkábban, mint évközben. Kozma Jenő nyilatkozatának az a része tarthat igényt különös érdeklődésre, amely a nyilvánosság helyreállítását kívánja. Megállapíthatjuk tehát, hogy a Független Budapest hasábjain nemcsak az ellenzéki Réssay Károly, Brőáy Ernő, Fábián Béla és Friedrich István, követelik a nyilvánosság helyre- állítását, hanem Becsey Antal és Ugrón Gábor után most maga Kozma Jenő, a kormány városházi pártjának a vezetője is. Dr. R. K.
