Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-15 / 24. szám
HUSZONHETEDIK évfolyam 1932 június 15 24. szám Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési Ara a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőaég és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Visszaköveteljük Budapestet Egészen különös az eset, még a mi minden furcsasághoz hozzáedzett gondolkozásunk sem akarja elhinni: a népjóléti miniszter egyszerűen kijelenti, hogy a főváros és a kormány között létrejött kórházi megállapodás nem jött létre. Nem volt megállapodás, csak amolyan tervezgetésféle, ami semmire sem kötelez. Amit a kórházi fronton az állam a fővárossal művel, az egyenesen hihetetlen. Hihetetlennek csak azért mondjuk, mert nem akarjuk igazi nevén nevezni, félünk, hogy nagyon hevernék a fejünket, ha az igazat írnok meg. A kórházi rendelet ellen, amely az államnak egy előzetes sakkhúzása volt, már tiltakozott a kőváros és a közigazgatási bírósághoz megy panaszával. A rendelet után következett a második húzás, amely annál megdöbbentőbb, mert a főváros tehetetlenül áll ezzel a sakk-mattot jelentő lépés sei szemben. Az aláírt, mindkét félre kötelező megállapodás nem kötelez, mert nem hagyta jóvá a miniszter- tanács — mondja most egyszerre a miniszter. A népjóléti minisztérium ügyeit az a Károlyi Gyula gróf vezeti most, akinek kormányelnöksége alatt jött létre a megállapodás a kormány és a főváros között. Kérdjük ezekután: fair játék-e ez a fővárossal szemben az állam részéről1? A kórházi kérdésben a főváros olyan gyengén és engedékenyen viselkedett, hogy érthetetlennek és szinte bűnösnek tartotta az ellenzék. Számtalanszor követeltük, hogy a főváros legyen erélyesebb és hajtsa be akár bírói úton is azokat a súlyos milliókat, amelyeket az állam jogtalanul elvont tőle. A főváros nem ezt tette, hanem nobilis gesztussal kiegyezett olyképpen, hogy elengedi a követelést a jobb jövő reményében. Ezt a jobb jövőt aztán elintézte a kormány egy váratlan rendelettel és egy még váratlanabb kijelentéssel. A fővárosnak'a közigazgatási bírósághoz benyújtott panaszirata a következőket mondja: „Senkisem gyakorolhatja az őt megillető jogot oly' módon, amely az anyagi igazsággal és az erkölcsi igazsággal ellentélben áll. Ennek az elvnek a jog minden ágában, tehát a közjog és a közigazgatási jog terén is érvényesülnie kell, mert a jognak az- erkölccsel való összhangja jogrendszerünk alapelve és így alapvető jogszabály, hogy amit az erkölcsi felfogás tilt, az jogvédelemben nem\ részesülhet.“ A panasz tehát megállapítja, hogy a kormány | eljárása nemcsak a jogot sérti, hanem az erkölcsöt I is. Ezt hivatalos beadványban a főváros közönsége állapítja meg, nem pedig az újságíró.Nem fér kétség ahhoz, hogy7 a közigazgatási bíróság helytad a panasznak és meg fogja állapítani, bogy a kórházi rendelet ellentétben áll a fővárosi törvénnyel, tehát meg kell azt semmisíteni. De van ennek az ügynek olyan része is, amelyet nem repa- rálhat semmiféle bíróság: az a fölényes semmibevevés, amellyel a kormány ott és akkor gázol keresztül á fővároson, amikor akar. Természetesen megvan az oka ennek. Csak rövid ideje, hogy7 a főváros a kormány szemében nem jelent olyan tényezőt, amellyel számolni kell: a fővárosi törvény életbeléptetése, az autonómia eltüntetése óta. Amióta a főváros életét kiszolgáltatták a mindenkori hatalomnak. Azelőtt lehetetlen lett volna ilyesmi. Amit a tiszti főügyész panaszirata mond, hogy „« kormány eljárása sérti az erkölcsi törvényeket'' vonatkozik a főváros belső életére is. A főváros meg- hunyászkodása, gerinc nélkül való behódolása az önkény előtt, jogának teljes feladása: természetszerűleg hozta magával a kormánynak ilyen magatartását. A kormány ereje és fölénye tudatában szántá rá magát erre a törvény- és erkölcssértő lépésre, ezt az erőt és fölényt pedig mi adtuk neki, amikor ezüsttálcán nyújtottuk át Budapest földjét, füvét és vizét. Az „unbedingte Unterwarfung^-Ot nem a kormány követelte, a főváros kormányzó pártjai önként hajtották a. főváros nyakát az iga alá. A kórházi kérdésből is, mint mindenből, ismét csak azt u tanulságot kell levonnunk, hogy el kell Hinnie a föld színéről a mai fővárosi törvénynek. Másik törvény kell: olyan, amely Budapestet visszaadja Budapestnek. csak a jövőévi július elsején változhatik meg a helyzet és csak 1934 január elsején lehet szó a Talbot-centrálénak fővárosi tulajdonba való átvételéről. Ebben a tekintetben sem óhajtok a fővárosi autonómia, elhatározásába beleszólni, vagy erre hatást gyakorolni. Mégás úgy érzem, hogy nem mulaszthatom el egyéni véleményemnek kifejezésre juttatását. Nézetem szerint a főváros elektromos- áramszolgáltatási monopóliumát vészé- iyeztetnők, ha nem vennénk át ezt a centrálét. Az átvétel esetében harminc kilométeres körzetben monopóliumot kap a főváros áram eladásra. JHunkapr’ogr>am Ezekután fölvetettük a kérdést a főpolgármester előtt: mikor megy nyári szabadságra a törvényhatósági bizottság, miként alakul a városháza nyári menetrendje. Ripka főpolgármester válasza ez volt:- A fővárosi törvény értelmében már június 15-én megkezdődik a nyári szünet. A törvénynek ez a rendelkezése azonban .csak direktívául szolgál, amennyiben még fontos kérdések várnának letárgyalásra, a. törvényhatósági bizottság illetékes szervei június 15-ike után is összehívhat ók. Ez az eset áll fenn most is. Elgondolásom szerint még két közgyűlést kell tartania a törvényhatósági bizottságnak, az egyiket június 22-ére, a másikat június 30-ára hívom össze. A törvényhatósági bizottság közgyűlése tehát június végéig fog ülésezni és letárgyalja mindazokat a-z előterjesztéseket, amelyek előzőleg a törvényhatósági tanácson keresztül mennek. Júliusban és augusztusban közgyűlés nem lesz, tanácsülést is csak aszcBeszélgetés Ripka főpolgármesterrel a HÉV ajánlatiról, ami nem kerül közgyűlés elé, a Talbot- centra te átvételéről, amiről július 1-ig nyilatkozni kell és az idegenforgalom nagyarányú, örvendetes fejlődéséről Még két közgyűlés lesz: június 22-én és 30-án Ripka főpolgármester nyilatkozata a városháza nyári programjáról A fővárosi törvény értelmében június 15-én kezdődik a városháza nyári szünete. A jelekből ítélve, egyelőre szó sem lehet a városházi nyári vakáció megkezdéséről, mert hiszen egész, sereg olyan fontos kérdés: vár még letárgyalásra, amelyet a főváros közönségének legszélesebb rétegeit is élénken foglalkoztatják. Elég; talán ebben a tekintetben a HÉV-ügyre és a Tálból-centrálé átvételével kapcsolatos tárgyalásokra hivatkozni. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: mikor kezdi meg nyári szabadságát a törvényhatósági bizottság tanácsa és közgyűlése, milyen eredményre vezetnek a HÉK és a Talbot-centrálé átvételére vonatkozó tárgyalások és e tárgyalások befejezése után hogyan alakul ki a városháza nyári menetrendje'? Ezekről a kérdésekről, amelyek a törvényhatósági bizottság minden egyes tagját és a városházi adminisztráció vezetőit is közelről érintik, alkalmunk volt hosszabb beszélgetést folytatni Ripka Ferenc főpolgármesterrel. Mindenekelőtt a HÉV és a Talbot-centrálé átvételét célzó tárgyalások alakulása iránt érdeklődtünk. Ripka Ferenc főpolgármester Ripka Ferenc a következőiket mondotta a Független Budapest m a n k at á rs á n ak: M MÉV ügye — A HÉV átvétele iránt benyújtott ajánlat sorsa véglegesen még nem dőlt el. Én a magam részéről szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy az autonómia állásfoglalására befolyást gyakorolni nem kívánok. Érdeklődéssel várom a polgármester úr előterjesztését. amely a legszéle- sebbkörű nyilvánosság előtt fog letárgyaltatni. Ezidősze- rint még nem tudok arról, hogy líjabb konkrét tárgyalások fognak-e megindulni, abban az esetben azonban, ha a főváros vezetősége és az érdekeltség ismét felveszik a tárgyalások fonalát, a HÉV átvételére nézve a polgármester úrnak kell előterjesztést tennie és ez az előterjesztés a pénzügyi bizottság, majd a törvényhatósági tanács elé kerül. Közbevetően megkérdeztük, hogy a főpolgármester véleménye szerint felvehető-e a HÉV átvételére vonatkozó előterjesztés a törvényhatósági bizottság közgyűlésének napirendjére, tekintve, hogy ilyen irányban konkrét kívánságok hangzottak el egyes városházi pártvezérek részéről. Ripka főpolgármester így válaszolt:- Én csak azt követelhetem meg, amit a fővárosi törvény előír. A fővárosi törvény rendelkezései szerint ez a kérdés nem tartozik a közgyűlés elé. Nekem kötelességem arra vigyázni, hogy a hatáskörök ne keveredjenek Össze, mert ebből mindig csak komplikációk származhatnak. 71 Talbot-cent-nále A beszélgetés további spórán érdeklődtünk aziránt, hogy a nyári szünet előtt lehet-e szó a Talbot- cen tr álé á tv ételé rö i ? Itipka főpolgármester érdeklődésünkre a következőket felelte: — A Dunántúli Villamossági Rt. és a főváros között ezidőszerint provizórikus megái lapodé» van érvényben. E provizórikus megállapodás értelmében, amely június végén jár le a fővárosnak július elsejéig nyilatkoznia kell: átveszi-e saját tulajdonába a centrálét, vagy sem. Amennyiben a főváros vezetősége az átvétel álláspontjára helyezkedik, és ezt július elseje előtt- bejelenti, akkor a bánhidai centrálé 1933 január elsején megy át a főváros közönségének tulajdonába. Amennyiben ezt a főváros el-
