Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-15 / 24. szám
Független Budapest Budapest, 1932 június 15. 2 Intézeti és házi ruha mosására csak a ff IRÁLY“ GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3., VII., Király ucca 15.. V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20. -Telefón. - Házhoz küldenek. rin! tartunk, hogy fölmerülnek-e majd olyan fontos kérdések, amelyekben sürgős döntésre van szükség'. Egy-egy tanácsülés azonban mindenesetre lesz júliusban és augusztusban is. A nyári tanácsülések összehívását megnehezíti az a körülmény, hogy a tanácstagok leg- nagyob része nem tartózkodik Budapesten, már pedig a fővárosi törvény rendelkezései szerint a, tanácsülés csak akkor határozatképes, ha azon legalább nyolc / tanácstag van jelen — tisztviselőket nem számítva. Idegen fi', r’g a torra Ripka Ferenc főpolgármester a beszélgetés további során nagy örömének adott kifejezést afölött, hogy a budapesti idegenforgalomban .a legutóbbi időben feltűnően nagy élénkség mutatkozik. — Mindenkor nagy súlyt vetettem — mondotta — Ripka főpolgármester — az idegenforgalom fellendítésére. Ezen a téren minden olyan áldozatot meg kell hozni, amit csak pénzügyi helyzetünk megenged. A legnagyobb örömmel állapíthatom meg, hogy Budapest kezd divatba jönni, amit főként két tulajdonságának lehet betudni — természeti kincsei és festői fekvésén kívül. Az egyik az uccuk tisztasága, a másik parkjaink és általában kertészetünk eredményes működésének vonzó hatása. Rendkívüli mértékben sajnálnám, ha takarékossági okokból éppen e két kitünően működő intézménynél: a köztisztasági hivatalnál és a fővárosi kertészetnél kellene redukciót végrehajtanunk, ez ellen föl fogom emelni a szavamat és remélem, hogy sikerülni fog a jövőben is biztosítani e két jól bevált intézménynek eddigi nívóját. Idegenforgalmunk fejlődésének arányaira jellemző, hogy például e, héten is négyszáz bajor érkezeit Budapestre, Azoknak az akcióknak a keretében, amelyeket dr. Vásárhelyi Gyula folytat Németországban, és pedig igen sikeresen. Ripka Ferenc főpolgármesternek ez a nyilatkozata, amely kiterjeszkedik a mai városházi élet ősz- szes aktuális problémáira, általános érdeklődésre és figyelemre tarthat igényt. Dr. Rátkai Károly. DEBRECEN ÉTIEDEN Rákóczi út 88. Telefón: J. 315-66, 343-06 déli menüt 2 pengőért házhoz szállítja „Nincs más megoldás: Hatályon kívül kell helyezni a fővárosi törvényt44 — mondja B.ródy Eriíő Beszélgetés Bródy Ernővel a városházi élet ellaposodásáról, a tespedés okairól, az új tanácsi intézmény csődjéről és az általános közönyről, amit a nyilvánosság hiánya okoz A várospolitikai élet felfrissítése és megélénkí- tésc érdekében rendezett ankétünkön ma Bródy Ernőé a sió. Bródy Ernő neve évtizedeken át összeforrott a városházával. A legnemesebb fegyverekkel küzdő ellenzéki politikusok közül való. A régi, óriás lépésekben fejlődő Budapest törvényhatósági bizottságában is kimagaslott Bródy Ernő puritán egyénisége. Mindvégig hűséges katonája volt Vázsonyi Vilmosnak, ma pedig a polgári ellenzék vezére, Rassay Károly mellett foglal helyet. Feltettük a kérdést: miben látja a mai városházi programtalanságnak és tes- pedésnek az okát. Megkérdeztük: táplál-e még reméül! eket a jövőt illetően, Bródy Ernő szabadelvűpárti tanácstag xVz új fővárosi törvény két ponton kö vetett el végzetes hibát. a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: Nem kétséges, hogy a városházán a tes- petlés szelleme vált úrrá. Én azonban őszintén megvallom, hogy nem a városházi adminisztráció vezetőit hibáztatom a program- talanság és a várospolitikai élet teljes ellaposodása miatt. A hiba ott van, hogy az új fővárosi törvény a közgyűlést egyszerűen statisztaszerepre kárhoztatta. A törvényhatósági bizottság egyeteme, a főváros közönségének választott képviselete csak a legritkább esetekben fart közgyűlést és akkor is majdnem kizárólag olyan kérdések elintézése vár reá, amelyekben a többségi pártok már fait accomplit teremtettek. A városházi adminisztráció nem egyéb, mint végrehajtó szerv, amelynek működését a politikai fórumok i/r-ányítják. Ebből az következik, hogy a főváros politikai vezetőinek hivatásuk magaslatára kellene emelkedniük és akkor a városházi élet levegője tisztábbá, ózon- dúsabbá, éltetőbbé válhatnék. Erre azonban semmi reményünk nincsen. Azoktól, akik pártpolitikai érdekeik érvényesítése céljából hajlandók voltak hozsannával üdvözölni a főváros autonómiáját megszüntető új törvényt, nem várhatjuk a közönség érd élteinek a megvéd címezését. Bródy Ernő Az egyik pont a régi hivatalnoktanács megszüntetése és helyébe a laikus várospolitikusok tanácsának a statuálásá volt. Eddig a főváros ügyeit szakmájukhoz értő, felelősséggel dolgozó és felelősségre vonható tanácsnokok intézték, akik minden héten összeültek, összeegyeztették a maguk előterjesztéseit és mindenkor gyorsan, megbízhatóan dolgoztak. Ma nekünk, a törvényhatósági tanács tagjainak, percek alatt kell határoznunk milliós értékek fölött. A városházi adminisztráció., amelynek vezetői valamikor hatalmas kulturális és szociális fejlődésnek az alapjait vetették meg, ma egyszerűen végrehajtó szervvé, géppé degradálódtak. — A másik pont, ahol szintén nagy hiba történt, a nyilvánosság megszüntetése. A régi városházán nyilvánosak voltak az összes bizottsági ülések. Nem volt olyan kérdés, amely a nyilvános pertraktálást kikerülhette volna. Minden a legnagyobb nyilvánosság mellett történt. A törvényhatósági bizottsági tagokat egyrészt kötelezte, másrészt lelkesítette és fegyelmezte ü nyilvánosság jelenléte. Minden választott bizottsági tagnak érdeke volt, hogy a szak- bizottság elé kerülő kérdésekben a maga véleményét nyilvánítsa. A nyilvánosság ellenőrzése alatt állott. Ma zárt ajtók mögött olyan álláspontot foglalhat, cl, amelyet a nyilvánosság előtt nem merne magáénak vallani, mert félne választóinak az ítéletétől. A nyilvánosság hiánya a másik oldalon is megbosszulta magát: a főváros közönsége nem érdeklődik a a városházi ügyek iránt, amelyek körül pedig régi békeidőkben annyi, lelkes csata zajlóit le a közvélemény fórumain. Mindezeket összefoglalva, én is arra a konklúzióra jutok, amit: előttem a Független Budapest hasábjain vezérem, Rassay Károly, sől részben a kormánypárti Becsey Antal is kifejezésre juttatót!. Nincs más kivezető út, mint az új fővárosi törvény revíziójának a kiharcolása. A helyzet m égj a villását csak úgy remélhetjük, ha az új fővárosi (örvényt hatályon kívül helyeztetjük. Nyugdíjat kapnak a fővárostól az öreg plébánosok A főváros kiterjeszti kegyúri gondoskodását a nyugdíjasokra is Köztudomású, hogy a főváros, mint egyházi kegy- úr, a lelkészség egy részének fizetését vállalta. A lelkészek csak addig kaptak illetményeiket, amíg tényleges szolgálatban állottak, míg nyugdíjaztatásuk után az egyházi 'nyugdíjalapból kaptak ellátmányt. Mint sok más vagyon, úgy az egyházi nyugdíjalap is elvesztette vagyonát a háborús és az azt követő időkben, mert a vagyon nagy része értékpapírban, államkötvényekben volt. A lelkészség nyugdíjellátása tehát bizonytalanná vált és ezen az állapoton akar most segíteni a főváros olyképpen, hogy a nyugdíjba vonuló plébánosok ellátását magára vállalja. 31 plébános működik a főváros kegyurasága alatt és ezek nyugdíjellátását most szabályrendelettel rendezik. A szabályrendelet tervezete elkészült és annak alapján egy-egy plébános évente mintegy 4000 pengő nVuűdíjellátmányban részesülne. A plébánosok 65 éves korban, illetve 35 évi szolgálat után igényelhetik nyugdíjaztatásukat. A főváros valamennyi működő plébánosra kiterjeszti a nyugszabályrendelet hatályát, de kötelezi őket, hogy a nyugdíjalapba bizonyos időre visszamenőleg befizetést eszközöljenek. Ezzel akarják megteremteni a nyugdíjalap alaptőkéjét, melyet azután részben a főváros hozzájárulásából, részben a plébánosok által fizetendő százalékos hozzájárulásból fognak gyarapítani. Ezidőszerint négy budapesti plébános van abban a korban, illetve szolgálati időben, hogy rövidesen igényt tarthat a nyugdíjaztatásra, míg a többiek még fiatalok és egyelőre saját járulékaikkal fogják gyarapítani a plébá- nosi nyugdíjalapot. A fővárosra nézve alig jelent számba vehető megterhelést a plébánosok nyugdíjazása, viszont a lelkészség körében a főváros gondoskodása nagy megelégedést és megnyugvást keltett. Figyelem! A legolcsóbban javít, tervez és készít közp. fűtő-, gáz-, vízvezeték- és melegvízkészftöberendezéseket KIRÁLY GYULA Telefón: BUDAPEST, I., NÉMETVÖLGYI ÚT 2/b. Aut. 55—2-57 A budapesti gyógyvizek orvosi propagandája Titkos pályázatot írt ki az orvosszövetség a gyógyvizek tudományos propagálására A budapesti világhírű gyógyvizek propagálása érdekében újabb nagyszabású akció van készülőben. Ez alkalommal tudományos és közegészségügyi testületek állanak a mozgalom élén. Ezek között is elsősorban az Országos Orvosszövetség. Az akció célja, bogy a kiválóan gyógyhatású budapesti forrásokat a tudományos szakvilágban is megismertessék és ezáltal az egész tudományos világot belekapcsolják a propagandába. Az Országos Orvosszövetség a polgármester felkérésére pályázatot írt ki a budapesti gyógyforrások, főleg a Hungária-forrás, az Árpádforrás, a Rudas-gyógyfürdő előtt újabban feltárt kénes forrás, valamint a Széchenyi-gyógyfürdőhöz tartozó ártézi- kút vizének gyógyító hatásait tárgyaló olyan szakszerű ismertetésére, amely a források igénybevételének fokozása, érdekében folytatandó propaganda tevékenység céljaira alkalmas. E források közül legismertebb a Hungária gyógyforrás, melynek vizét az elmúlt évben 320.000 ember itta a helyszínen és amelyből több mint 2 millió litert adtak el. A pályamunkának ismertetnie kell a gyógyforrások helyének megjelölését, a víz eredetének, elö- törésének, feltárásának körülményeit és történetét. Ismertetnie kell a forrásvizek vegyiösszetételét és az egyes alkotórészek gyógyító hatását és a forrásvizek igénybevételére vonatkozó orvosi javallatokat. A tanulmány mintegy 40 gépírásos oldal terjedelmű lehet, szakembernek szóló, de azért laikus által is érthető formában. A pályázat titkos és azon részt vehet bármely magyor orvos, aki az Országos Orvosszövetség tagja. Október 1-ig lehet a pályaműveket beküldeni az Orvosszövetség címére, legkésőbb december 1-ig hozzák meg a döntést. A művek jutalmazására a főváros egy 1000 pengős, egy 600 és egy 400 pengős díjat tűzött ki, azonkívül a zsűri a legjobb pályamunkák közül öt darabot egyenként 200 pengőért megvásárolhat. A pályaművek felett öttagú zsűri dönt, amelyből két tagot a főváros delegál. .4 legjobb munkál a főváros kinyomatja és propaganda célokra használja fel. A több nyelven készülő tanulmányokat az egész világon szétküldik. WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁMTelefon : József 350 97.
