Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-29 / 30. szám

Budapest, 1931. július 29. Független Budapest / OZSVÄTH ISTVÁN és műlaKatos Budapest, VIII., RöKK Szilárd ucca 5 (Stáhly ucca sarok) — Telefonhívó: József 362—45 Munkácsy er nő épület- és mülabatos- mester», tahai*éktUx­ftely- és kdílyfta/készitö Budapest, VII., Rózsa-utca 39 Telefon : József 312—80 0 EDULDICER IHIfiÓ bélijegzőgijára, vésnöhi műintézete Budapest, VI., Vilmos császár út 17 NAGY GYULA lakatosárugyára BUDAPEST, Vili., Köris-utca 10. sz. Telefon: ]. 348—15. Az 1924. évi XVIII. t.-o. alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Postatakarékpénztári számla: 10517 — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kis.pari hitelakció : 44L00. — Girószámla : MAGYAR NEMZE'ií BANK. — Táviratcím: IPKÖZPONT p önti építőiPa' nsztaly,eP„ri °sZ‘ 1 ‘áiy> fat£ri hit?l\ j kisiPar^kedelfnl\ \, kereS*.t JcÖZ'l tály, sZtály íllítasi BUDAPEST, VII, KAROLY KIRÁLY-ÚT3/c TELEFONSZAM: JÓZSEF 463-39 Taherautókarosszériák Teherautépéfkocsik Autóbuszok Gy ártja: NAY..RONA Gép-, szállítóeszköz és szivattyűgyár rt* Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Tel.: J. 463-88 EGYESÜLT GÉP és FÉMÁRUGYÁRAK " RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VI., Lőportár-u. 9-11. Tel.: Aut. 275-13 Pvdrtmánvai • Szikvizgyári berendezések, szénsav- Uyal llllctliyal . fürdőkészülékek. Bor- és sörkimérő­készülékek, jégszekrények. Elektromotorok, mosodai beren­dezések; mosó- és vasalógépek. Fémtömegcikkek. Folyékony szénsav. HAÜERJÓWEF Háztatarozási és tetőfedési vállalkozó I., Vár, Országház ucca 25. Telefon: Aut. 608-23 Csuvik és Strojil Első Óbudai Parkett Üzeme Budapest, 111., Kiscelli ucca 39. Telefon: Automata 620-56 H irsch laszlo út- és vasútépítési vállalat I, Elek-u. 9 a. Tel.: Lá. 18-43 ZILAHI-BALOGH GYULA BBE30BBM építőmester BUDAPEST, I., BORNEMISSZA-U. 36. TELEFONI LÁGYMÁNYOS 2-32 A mammutíizetéseK megszüntetéséről már szeptemberben dönteni akar Ripka Ferenc főpolgármester A megváltozott pénzügyi és Közgazdasági viszonyok Között nem lehet október Közepéig várni a döntéssel — Mindenféle álláshalmozást megszüntetnek a fővárosnál, bármennyi is az élvezett jövedelem A városházi takarékossági mozgalom, amelynek pénzügyi okairól lápunk első olda­lán Lamotte Károly dr., pénzügyi tanácsnok ad részletes tájékoztatást, kiterjeszkedik a sze­mélyi természetű kiadósokra is. Általános ugyanis az a vélemény, hogy igazi takarékossági akciót csak úgy lehet lebonyolítani, ha a személyi já­randóságoknál is redukciót lehet végre­hajtani. Ebiben az irányban az első lökést Scitovszky Béla belügyminiszter adta meg, aki már az 1931. évi költségvetést jóváhagyó leiratában utasította a főváros vezetőségét a különmunka- díjak rendszerének megszüntetésére. A külön­munkadíjak jelentékeny jövedelmet képvisel­tek a városházi tisztviselők számára. A bel­ügyminiszter ebben a leiratban megszünte­tésre ítélte úgy a városházi adminisztrációban dolgozó tisztviselőknek, mint az üzemi alkal­mazottaknak is a különmunkadíjait. Az üzemi tisztviselőkre vonatkozóan a belügyminiszter külön előírta az úgynevezett évi remunerációk- nak a csökkentését is. A városházi pártok körében általános az a vélemény, hogy a városházi adminisztrációban dol- g’ozó tisztviselők különmunkadíjainak a megvonása indokolatlan. Ezek a városházi tisztviselők, akik nem része­sülnek olyan nagyarányú jutalmazásokban, mint az üzemi tisztviselőit, minden tekintetben rászorulnak a különmunkadíjakra, amelyek valóban hivatalos órán kívül elvégzett külön munkálatoknak a honorálását jelentik. El­lenben lényeges megtakarításokat lehetne el­érni a mammutfizetéseknek azonnali le­építésével és az üzemi nagy jutalmazá­sok rendszerének a megszüntetésével. A mammutfizetések megszüntetését Ripka Ferenc főpolgármester is megígérte, éspedig már székfoglaló beszédében. A nyári szünet megkezdése előtt előterjesztés készült a mam­mutfizetések ügyében és akkoriban úgy hatá­roztak, hogy október 15-ig ideiglenes állapotot te­remtenek, október 15-ike után pedig végleg elintézik a mammutfizetések ügyét, amely annyi izgalmat okoz úgy a városházi adminisztrációban, mint a főváros közönségének legszélesebb rétegeiben is. A Független Budapest munkatársa most úgy értesül, hogy Ripka Ferenc főpolgármester a bekö­vetkezett pénzügyi és közgazdasági ese­mények hatása alatt megsürgeti a mam­mutfizetések megszüntetését az auto­nómia illetékes tényezőinél. Ripka Ferenc főpolgármester ugyanis azt kí­vánja, hogy az elnöki ügyosztály, amely a mammutfizetések megszüntetése ügyében kon­krét előterjesztés készítésére kapott megbízást, ezt az előterjesztést már szeptember elejére ké­szítse el, úgyhogy azt a törvényhatósági tanács már a nyári szünet utáni első ülésében letár­gyalhassa. Szóbakerült illetékes városházi körökben ezzel a kérdéssel kapcsolatosan az álláshalmo­zások ügye is. Ebben a tekintetben radikális felfogás kezd érvényesülni, amennyiben híre jár, hogy a fővárosi pártok vezetői nem akarnak különbséget tenni a fize­tések mértéke szerint az álláshalmozók között, hanem azt akarják, hogy tekintet nélkül az élvezett jövedelemre, mindenki csak egy állást tarthasson meg a főváros keretében, \ firm es a hemihajózás Helyi« «általat leiadata a dunai heluihajőzas fenntartása A MUß állásponttá Legutóbb jelentettük, hogy a M. F. T. R. ré­széről újból hajlandóság mutatkozik a propeller­járatok megindítására, ha a szubvenció kérdésé­ben sikerülne megegyezést létrehozni. Most a hi­vatalos Vasiíti és Közlekedési Közlöny legfrissebb számában a M. F. T. R. egyik főtisztviselője cikket írt a helyihajózás kérdéséről, amelyet mint érdekességet ismertettük. A cikk egyebek közt a következőket fejtegeti: — Ezidőszerint különféle magánvállalkozások próbálkoznak a helyihajózás feladatával megbir­kózni. Ezek a próbálkozások azonban nem elégítik ki sem a vállalkozó, sem a közönség igényeit. Iia ezzel a kérdéssel foglalkozni akarunk, az első meg­állapításunk az kell hogy legyen, ki van hivatva ezeket fenntartani. Csak azzal válaszolhatunk: Buda­pest fővárosa és a magyar állam. Kezelje tehát az állam, vagy a főváros és a ráfizetést osszák el maguk között. — Az állam maga azonban hajózási üzemet nem vezet,' ellenben anyagilag támogatja a MFTR című hajósvállalatot. Ha az állam hivatott a helyihajózás fenntartására, akkor csak a MFTR jöhet számításba. Ha a fővárosra háramlana ezen járatok fenntartása, úgy a főváros — természetszerűleg — bekapcsolná meglévő fővárosi közlekedési vállalatába, a BSzKRt-ba, mint erre legilletékesebb üzemébe. _ A MFTR által való kezelés előnyei a követ­kezők: A MFTR tulajdonában van erre a célra szol­gáló hajópark is, megvan a tanult, gyakor­lott személyzete. A hajópark javítására, fenntartására megvannak a hozzávaló műhelyek, szertárak stb. Ha személyzet­nél utánpótlás kell, kéznél van. Leépítés szüksége esetén, ha nem is 100%-át, de egy részét esetleg fog­lalkoztathatja hajózási üzemének többi ágában. A központi irányítás a már meglévő osztályokból a máj1 meglévő személyzettel történhet. — A BSzKRt által való kezelés előnyei a követ­kezők: A főváros közlekedésügye egységes vezetés alá kerülne. A többi városi közlekedési eszközre való átszállás ideális elgondolása megvalósítható volna. A helyihajózásra való ráfizetést behozná a többi közlekedési eszköz által eredményezett nyere­1 ség, amely körülmény amennyiben nem volna igaz­ságtalan, amennyiben az a közönség, amely ráfizet a BSzKRt-nál a hajóüzemre, élvezi viszont a helyi- hajójáratok kényelmét és jótéteményét. — Hátrányok a BSzKRt-nál: A mai rossz gazda­sági viszonyok mellett nehezen nélkülözheti a fő­város a befektetendő tőkét. A szakszemélyzet leg­nagyobb része nem állana rendelkezésre a munka- nélküliek között és így a MFTR személyzet egy- részének átvétele nagy nyugdíjteherátvételt jelent. A személyzet megfelelő utánpótlása nehézségbe üt­közne, mivel ezt nem lehet néhány hét, vagy hónap alatt megtanulni. Az őszi forgalomcsökkenés esetén a személyzet tétlenül élvezné a fizetést. Az irányítás új hivatalt és új tisztviselőket tenne szükségessé. — Ezekből látható, hogy megfelelő szubvenció ellenében a MFTR által való kezelés sokkal kevesebb áldozatba kerülne. Tekintettel azonban arra, hogy a helyihajóforgalom az év felében nem jöhet tekintetbe mint közlekedési eszköz, csupán az egységes vezetés elve nem elég arra, hogy a kérdés mérlegét a BSzKRt felé bil­lentse. Ezért az az álláspont győz, hogy a budapesti helyihajóforgalmat a MFTR tartsa fenn egy meg­felelő összegű és fele-fele részben az állam és a fő­város által adandó szubvenció ellenében, egyelőre jelenlegi hajóparkjával, a jövőben pedig a hajok szaporításával és felfrissítésével. Kedvezőbb gazda­sági körülmények között —- esetleg külön támogatás­sal — igyekeznék a hajótípus tekintetében is a fenti programot végrehajtani. Vígnál! Rafaello bromZm DiulanPCÍ Lakás: Petneházy ucca 75/b. OílUfllieM Qy4r. VI., Jász ucca 74. sz. — Telefon: Automata 919—12. sz. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! TeSefoni aut. 530-03

Next

/
Oldalképek
Tartalom