Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-04 / 9. szám

2 Független Budapest Budapest, 1931 március 4. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul BV., Magyars. 6. VII., Kiráty-u. 20 V.,Bäiväny-u.23. VJ!., Qohány-u. 15 riumban készítik és ugyancsak még a tavasszal a képviselőhúz elé akarják terjeszteni. Ha hozza vesszük, hogy a hídváin bevezetése ügyében is tör­vényjavaslatot készít a kormány, hogy a fővárost a hídépítési költségekhez való hozzájárulásra kényszerítse, akkor megállapít­hatjuk, hogy egyszerre három törvényjavaslat készül a különböző minisztériumokban, ame­lyek mind a tavaszi közmunkák megindítását lesznek hivatva elősegíteni. Dnd János kereskedelmi miniszter nyilatkozik a független Budapestnek a hídépítési problémák megoldásáról A kereskedelmi miniszter részletesen ismerteti a hídépítési és a pénzügyi fedezet előteremtésére vonathozó ferveh végrehajtását - 50 millió pengőbe herül a hídépités, ezt az összeget négu forráshói teremtik elő hat év alatt fokozatosan Rassaij Károly Ullahozih az ú)abb megadóztatás ellen Búd János kereskedelmi miniszternél az el­múlt héten nagyszabású ankét volt a Duna­it idak megépítése ügyében. Az értekezlet nem foglalt véglegesen állást a hídépítési költségek előteremtésére nézve, ellenben kialakultak bi­zonyos szempontok, amelyek szerint a' Duná­id dák megépítésének a tervei végrehajthatók volnának. Mindenekelőtt megállapították, hogy nincs szükség kölcsön felvételére és pedig azért, mert a két új Duna-híd megépítése legalább öt-hat esztendeig tart és így a pénzügyi fede­zetet lassan, fokozatosan is elő lehet teremteni. Minthogy az ankétről csak szűkszavú kommü­niké jelent meg, a Független Budapest, munka­társa szükséglesnek tartotta, hogy magához Búd János kereskedelmi miniszterhez forduljon fel­világosításért. Iíud János kereskedelmi miniszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának : — A két Duna-híd megépítésének tervei és költségvetései elkészültek. A munkálatokat mi­nél előbb meg kell kezdeni, hogy a munka- nélküliséget enyhíthessük. Sürgősen elő kell tehát teremtenünk a szükséges fedezetet. Én abból az elgondolásból indulok ki, hogy a múltban az összes hidakat az állam építtette és pedig a hídpénzekből. Ezeket a bevételeket a főváros lakossága adta, nem éri tehát sére­lem a főváros közönségét, ha a költségek egy részét ezen az alapon fogjuk előteremteni. A dunai hidak megépítésének a költsé­gei összesen negyvennégy millió pen­gőt tesznek ki. Ebből maga a hídépítés harmincmillió pengőt igényel, 14 millió pengőbe kerül a feljárók ki­képzése és megépítése. Ennek a Jí millió pen­gőnek az előteremtése a közmunkatanácsra tartozik, amely a telekértékadó bevezetéséből származó jövedelemből fogja majd megszerezni a költségeket. A hidak megépítéséhez szükséges har­mincmillió pengőnek az előteremtése fokoza­tosan történik évről-évre megfelelő részletek­ben. Négy forrásból lehet megfelelő bevétele­ket szerezni a hídépítési költségek számára. Ez a négy forrás a következő: 1. a közlekedési adó ötven százalékos fel­emelése; 2. a budapesti városi vámok 15 százalék­kal való emelése; 3. a fővárosi üzemek évi hozzájárulása, amit 100,000 pengővel fogunk megállapítani; 4. az államkincstár 500,000 pengős évi hozzájárulása. — Ezek a bevételek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a munkálatokat évről-évre fokoza­tosan folytassuk, öt-hat esztendő alatt feltét­lenül felépül mind a két Duna-híd, Rassay Károly éles Hríííháfa a hídépítési Költségek előteremtéséről Tilfahozik a közönség újabb súlyos megadóztatása ellen Búd János kereskedelmi miniszter tervei­ről kikértük Rassay Károly véleményét. Ras- say Károly a közönség újabb súlyos megadóz­tatását látja azokban a tervekben, amelyek alapján a kormány a hídépítéshez szükséges költségeket elő akarja teremteni. Rassay Ká­roly a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának : — Nagy meglepetéssel értesültem a keres­kedelmi miniszter úrnál tartott megbeszélésen arról, hogy a hidak építésének a költségeit a fővárosnak kell viselnie. A miniszter úr nagyon Alaplttatott 1888 Alapfttatott 1888 Pölm Albert «Iso Különlegességi üzem-fesz mérők gyártása BUDA REST, IX.. Ráday ucca 3. sz. Az Orsz. Gőzkazánvizsgáló Egyesület hivatalos szállítója FeszrnérőK (Manometor) — LégürmérőK (Vacuuinmeter) — Hőmérők (Thormometer) Fém-pyrométer (Metall-Py­rometer) — Húzóméterek . „ (Zngmcsser) — Rugóegyen­sulyzo (Springbalancen) - Vízállás mérők (Hydrometer) - Vízmérlegek (Wasserwaagen) egyszerű módszerhez folyamodott, amikor úgy határozott, hogy az évi 500.000 pengős állami hozzájáruláson kívül minden költséget a fővá­ros viseljen. A kereskedelmi miniszter úr egy­szerűen a préshez folyamodott. A közüzemek áltál evenként fizetendő 400.000 pengőt is a fő­város közönsége izzadja ki, a tiöbbi bevételi for­rásokból befolyó jövedelmek is a polgárságot fogják terhelni nemcsak közvetlenül, hanem a legantiszociálisább módon. Fölemelik ugyanis 50 százalékkal a gépjármüvek adóját, azonkívül pedig felsrófolják a városi vámokat is. Minden íuvaroskocsi, motorbicikli, benzines targonca, amelyeken ezer meg ezer kis üzemecske bonyo­lítja le napról-napra a maga szűkreszabott forgalmát, 50 százalékkal felemeli adót tartozik fizetni, a városi vámok emelése pedig a fővá­ros közönségének mindennapi élelmét fogja megdrágít an i. Az új hidal,, megépítéséhez tehát a fővárosi polgár fogja végeredményben szolgáltatni az egész fedezetet és pedig olyan áron, hogy a költségek előteremtésének ez ellen a módja ellen a leghatározottabban és a legélesebben kell tiltakoznunk. Nem tudom megérteni, miként lehet: az adóter­hek emelésének az eszközéhez nyúlni akkor, araikor a gazdasági válság napról-napra újabb es újabb sorait pusztítja el a fővárosi, polgár­ságnak. Állandóan szegényedő, napról-napra súlyosabb gondokkal küzdő polgárságra újabb terheket rakni — olyan közgazdasági politika, a,mely egyszer katasztrófához fog vezetni. I É O. M.T. K. védjegyül palacktejben az erő| Az Autóbuszüzem élet-halál harca önállóságáért A polgármesterhez intézett beadványban tiltakozik a BSzKRt-ba való beolvasztás ellen A Székes fő városi Autóbuszüzem igazgató­sága dr. Orova Zsigmond helyettes elnök veze­tésével hétfőn délelőtt megjelent a városházán és átadott a polgármesternek egy terjedelmes és részletes beadványt, amelyben válaszolt a BSzKRt. igazgatóságának az Autóbuszüzem be­olvasztására vonatkozó felterjesztésére. A be­advány a legélesebben tiltakozik az ellen, hogy az Autóbuszüzemet a BSzKRt.-ba ol­vasszák, inert ez az egyesítés az Autó­buszüzemnek halálos ítélete volna. Igaz ugyan,.hogy az Autóbuszüzem most még deficittel működik, de nem kétséges, hogy az üzem fejlesztése és a vonalvezetésnek gondos megállapítása ezt a deficitet rövidesen eltünteti. Az Autóbuszüzem elismerésre méltó hada­kozása előreláthatóan eredményes lesz. A fő­városi pártok vezetői ugyanis egyértelműen követelik az Autóbuszüzem fejlesztését. Minde­nütt a világon fejlesztik az autobuszközleke- dést, sőt e téren éppen a nyugati világvárosok mutatják a legélénkebb példákat. A villamosközlekedés mindenütt visz- szafejlődik, tehát egyenesen r drog rád intézkedés volna az Autóbuszüzemnek az elsorvasztása, amire fel­tétlenül sói- kerülne, ha az Autóbuszüzemet a. BSzKRt.-ba olvasztanák be. DELMÁR BÉLA ohl. mérnöh. építőmester Budapest, VI., Benczur-utca 17. Tel. 263*40 ml ZILAHI-BALOGH GYULA m ■Hm ÉPÍTŐMESTER BHMB9BI BUDAPEST, I., BORNEMISSZA«. TELEFONI LÁGYMÁNYOS 2—32 Zivil ling er Gyula építész A Budapest, VII.,Csengery--u. 30 Telefon : József 435—69 SZALKAY BÉLA gépek, villamos készülékek és tömegcikkek gyártása, villamos berendezések tervezése és szerelése Újpest, Szf. Gellérf- utca 12. Telefon: Újpest 44—32 és 46—59. Postatakarékpénz­tári csekkszámla : 47,638. Folyószámla a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank Újpesti fiókjánál. rciscntciű Rúdon bélyegző- és pecsétbéiyeggyár véső- ée dombornyomó-mütoiem Budapest, V., Bálvány ucca 16 —18. Teleién: 103—94

Next

/
Oldalképek
Tartalom