Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-04 / 9. szám

Budapest, 1931 március 4. Független Budapest Borvendég és Liber Ki lesz a harmadik? Érdekes hozzászólás a Szerdán tölti be a közgyűlés a tisztújítás során megüresedett két alvóig ár mesteri állást és a kijelölő választmány határozatával, mely Liber és Borvendég tanácsno­kokat jelölte első helyen, eleve kizárta azt, hogy ezekbe az ál­lásokba a régi főtisztviselők kerüljenek vissza. A választás eredménye már nem lehet két­séges és a harc most már nem ezért a két állásért folyik, ha­nem a még nem is létező har­madik alpolgármesteri székért. Semmi kétség, hogy a belügyminiszter hozzá­járul a haramdik alpol­gármesteri állás meg­szervezéséhez is, Jogi vagy műszaki? jogász-mérnök harchoz í Igazgatási előképzettségnek Is törekednek, veszedelmes jelenség, melynek beláthatatlan következményei lehetnek. — Nem szabad elfelejteni, hogy a társadalom azért adja a közhatóság- uk a vadnyi lvánulásának a hatalmát jogilag képzett és jurisdikcióval híró sze­mélyek kezébe, mert ezek a hatalom gyakorlásakor képesek szem előtt tartani mások, azaz az egyesek jogait is. — A jó közigazgatás alapja az, hogy a hatósági személyeknek fejlett ítélőképességük legyen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a közigazgatási és bírói funkció valamikor, egy volt, s a közigazgatás ma is Borvendég Ferenc csupán az vár eldöntésre, váj­jon ez a. harmadik alpolgármesterség műszaki vagy jogi minősítésű lesz-e. Várospolitikai körökben mindinkább megerősödik az az állás­pont. hogy a harmadik alpolgár­mesteri állás minősítését nem szabad megkötni, hanem a törvényhatósági bizottság belátására kell bízni, hogy jogászt, vagy műszaki szak­embert választ-e meg. Az állás betöltésére nézve aztán az lesz a döntő, hogy ki a legalkalma­sabb erre a helyre. Ha megfelelő mű­szaki szakférfiúval rendelkezik a Biber Endre közigazgatás, úgy semmi akadálya sem lehetne annak, hogy mérnök­embert válasszanak alpolgármesterré, ellenben ha a jogi karban található olyan főtisztviselő, aki érdemes és alkalmas az alpolgármesteri tisztségre, úgy a harmadik alpolgármesteri . pozíciót is a jogász kapja meg. E percben erősen áll a harc a két tiszt­viselői kategória közt, a még meg sem szerve­zett al polgármesterségért. Nap-nap után vál­toznak az erőviszonyok és a kilátások. E pero- ben mintha a jogászok kilátásai lennének ked­vezőbbek a mérnökökkel szemben. A város­házán biztosra yeszik, hogy a harmadik alpolgármesterséget a mos­tani tanácsnoki kar egyik tehetséges ifjú tagja részére tartják fenn, aki a mai választáson — ha a jelöltségtől visz- sza nem lép — minden valószínűség szerint kisebbségben marad. Az érdekelt jogászi kar részéről egyébként a következőkben világították meg az érdekes harc mai állását és a jogászvilág álláspontját. — A közigazgatási szakra az általános jogi, tár­sadalomtudományi, közgazdasági és egyéb állam- tudományi előtanulmányok képesítenek, mely tudás a közület vezetéséhez szükséges szélesebb látókört adja meg. Ezt a szélesebb látókört semmiféle szak- képzettség nem nyújthatja, vagy ha azt részben még­is adja, úgy az a tanult szakképzettség rovására megy. — A közigazgatás tehát mint tudományág éppen úgy szaktudomány, mint a műszaki, orvosi, peda­gógiai stb. A közigazgatási szaktudással rendelkező fogalmazói személyzet részére megszervezett álláso­kat eszerint más előképzettséggel rendelkezők ne töltsenek be, mert amúgy is csak dilettáns közigaz­gatási tisztviselők lehetnek, akik csak egy bizonyos körben képesek közigazgatási szempontból meg­felelni. — Ha a mérnöki kar részéről megnyilvánuló törekvéseket ad abszurdum visszük, akkor a köz­egészségi ügyosztály élére orvost, a közoktatási ügy­osztály élére pedagógust, a pénzügyi osztály élére bankvezért, a köz- és városgazdasági osztály élére pl. kereskedőt stb. kellene állítani, sőt ezeknek az osztályoknak a személyzetét is ilyenekből kellene összeválogatni. Hova jutnánk az ilymódon rosszul értelmezett szakképzettség követelésével? — Először egy heterogén elemekből összeállított lotisztviselői kar igazgatná a székesfőváros ügyeit, másodszor pedig az így megválasztott szakemberek véglegesen azon a helyen maradnának, ahova képe­sítésük szól, nem volna meg tehát a lehetősége an­nak, hogy őket más ügykörbe, osztályba, illetőleg osztály élére állíthassák. Ennek a következményei pedig kiszámíthatatlanok, mert ügykörükben telj­hatalmú uralkodásukat jelentené. — Az a tendencia, hogy a közigazgatásra képesített fogalmazói személyzet állásaira, s ezáltal az igazgatás hatalmára, nem köz­telítve van oly ügyekkel, melyekben a döntés bírás­kodás jellegével bír.- Ha már most a mérnöki kar a műszaki szak­képzettség jogán a műszaki vonatkozású közigazga­tási ügyek intézését véglegesen kezébe veszi, azt kérdjük, mi választja vl öt attól a további lépéstől, hogy a műszaki vonatkozású bíráskodást is magénak vindikálja? Kétségtelennek tartjuk, hogy erre a jogászi álláspontra rövidesen megint replikái a mér­nöki kar és ez a testvérháborúság mindaddig fog tartani, amíg a közgyűlés meghozza meg­fellebbezhetetlen döntését. FÉMTISZTÍTÓ GYÁRTJA: GÖTZL LIPÓT „SIDOL“ Vegyitermékek Gyára Rt. Budapest, VII., Cserei ucca 14. Tel.: Zugló 66-86 és 68-27 SlDOb DOntöít a beingumint$zíer: nem engedélyez ú] tanácsnoki állásokat A státusrendezést is csak úgy hagyja jóvá, ha nem jár költségtöbblettel Három ügyosztályt ketté választanak, de az új ügyosztályok vezetői fő­jegyzők lesznek Állami támogatás nélkül kell felépítenie a fővárosnak az új szükséglakásokat A kormány nem támogatja a várost ebben az akcióban új tanácsnoki állás megszervezésével szemben. — Ez az állásfoglalás azonban nem jelenti azt, mint hogyha a belügyminiszter nem he­lyeselné a túlzsúfolt ügyosztályok kettéválasz­tását. Három ügyosztálynak a kettéválasztásá­ról lehet szó és pedig a IV., az V. és a IX. ügyosztályok kettéválasztásáról — közjogi és kaiojiai, közgazdasági és közlekedési, valamint szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztá­lyokká. Az ügyosztályok számozása a jövőben is változatlan maradna, az új ügyosztályok al­osztályai lesznek a főosztálynak és vezetőjük főjegyző lesz. Az ügyosztályvezető-főjegyzők a tanácsban ugyanolyan előadói hatáskört fognak betölteni, mint a tanácsnokok. A Független Budapest munkatársának ez a teljesen hiteles értesülés0 érthető csalódást fog okozni különösen a fiatalabb főtisztviselők kö­rében, akik joggal remélhették, hogy tanács­noki ambícióik a tisztújítás alkalmával ezeken a pontokon fognak kielégülést találni. Érdek­lődtünk illetékes helyen aziránt is, vájjon a belügyminiszter nem fogja-e megakadályozni a főváros státusrendezési terveinek a meg­valósítását. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a státusrendezést a belügyminiszter jó­váhagyja, de csak abban az esetben, ha költségtöbblettel járni nem fog. Ilyen körülmények között tehát csupán arról lehet szó, hogy az ideiglenes hivatalnoki állá­sok végleges jellegűekké szerveztessenek át — a jelenlegi illetmények meghagyása mellett. A népjóléti miniszter több alkalommal fel­szólította a fővárost, a szükséglakások építésé­vel kapcsolatos, törvényben előírt kötelezettsé­geinek teljesítésére, mert megállapította, hogy a. fővárosnak ezen a téren végzett munkássága, nem elégíti ki az igényeket. A főváros anyagi tehetségéhez mérten épített is eddig többszáz szükséglakást, de fedezet hiányában újabb la­kások építéséhez már nem kezdhetett hozzá, hanem, feliratban közölte a kormánnyal, hogy új szükséglakásokat csak úgy létesíthet, ha ehhez a kormány anyagi támogatást nyújt. A múlt héten érkezett meg ebben az ügyben a fővároshoz a népjóléti miniszter hat gép­írásos oldalra terjedő leirata, amely elítélő hangon nyilatkozik a főváros álláspontjáról és kifejti, hogy a fővárosnak minden eszközzel módot kell keresnie arra, bogy a saját anyagi eszközeivel építhessen újabb szükség- lakásokat, annál is inkább, mert erre a törvény kötelezi és ne várja az állam segítségét ehhez. A nép­jóléti miniszter arra is felhívja a fővárost, hogy az összes üres helyiségeket, a más célra fel nem használható középületeket, vegye igénybe a hajléktalanok elhelyezésére. A népjóléti miniszter leiratát a polgár- mester kiadta a, szociálpolitikai és pénzügyi ügyosztályoknak, amelyek legrövidebb időn belül előterjesztést tesznek ebben az ügyben és bejelentik, van-e mód és anyagi fedezet a nép­jóléti miniszter kívánságának teljesítésére. Alapítva 1838-ban Hauschild Albert Baross Szövetségi tag Legolcsóbban vehet pokrócot, Tale‘6"1J-415 07 hátizsákot, szobatornakészle- tet és horgászati cikkeket Szállít hivatalok résiére iratkötő- ______ s -- -- __ he vedert, por- és padlátörlőruhát Budapest, VII», Karoly korút 15. S3E» Schweitzer Mátyás műbútorasztalos (EziistKosxorűs mester) Művészi tervek szerint vál­lalok teljes lakásberende­zéseket. — Kész bútorokat állandóan raktáron tartok. Budapest, I., Horthy Miklós út 22 Te let ón: Lágym. 7--35 A tisztújítást megelőző izgalmaknak egyik legfőbb oka az a bizonytalanság, amely a há­rom új tanácsnoki állás megszervezésének jó­váhagyása körül tapasztalható. A fiatalabb erők, akiknek az utóbbi időben nagyon kevés előlépési lehetőségük volt, ezúttal is csak úgy tudnának a tisztújítás során érvény asül ni, ha a három ríj tanácsnoki állás megszervezését a belügyminiszter jóváhagyná. A Független Bu­dapest munkatársa ebben az ügyben illetékes helyre fordult felvilágosításért. Megkérdeztük, hogy mi a véleménye a belügyminiszternek a harmadik alpolgármesteri és a két új tanács­noki állás jóváhagyását illetően. Scitovszky Béla belügyminiszter közvetlen környezetéből a következő feltétlenül megbízható információkat kapta a Független Budapest munkatársa: — A harmadik alpolgármesteri állás meg­szervezését a belügyminiszter előreláthatóan jó­váhagyja, de a jóváhagyást megelőzően külön­böző hatásköri kérdések tisztázása érdekében bizonyos tárgyalásokat kell lefolytatni, úgy­hogy a jóváhagyás a tisztújítás után történik meg. A három új tanácsnoki állás megszer­vezéséhez azonban a belügyminiszter nem fog hozzájárulni és pedig azért, mert a belügyminiszter a városházi ad­minisztrációt túlméretezettnek tartja és már csak takarékossági szempontból is határozottan állást foglal a három

Next

/
Oldalképek
Tartalom