Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-03-04 / 9. szám
HUSZONHATODIK évfolyam 1931 március 4 9. szám / C Megjelenik minden héten Előfizetési éra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér Főszerkesztő: B. ViRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla; 45470 Alpolgármesterek Három törvényjavaslatot készít a kormány a tavaszi közmunkák megindítása érdekében Hitelt kér a magánvállalkozás — Tárgyalások a betterment és a hídvám bevezetéséről Rakovszky Iván törvényjavaslata az Erzsébet sugárút megépítéséről Új alpolgármesterek kerülnek a főváros élére március 4-én: a jelölés már el is döntötte, hogy kik. Borvendég Ferencet és Liber Endrét fogja megválasztani a közgyűlés, meglepetés aligha lesz és a közgyűlés ovációi fogják bizonyítani, hogy a jelölőbizottság jó munkát végzett, amikor ezt a két jelesmultú, kitűnő tehetségű főtisztviselőt kandidálta a megüresedő díszes állásokra. Az örömbe azonban, mint mindig, ezúttal is üröm vegyül. Amennyire örvendetes, hogy Borvendég és Liber tanácsnokok megkapják azt az elismerést és munkakört, amely képességeiket megilleti, ép annyira fájdalmas, hogy ez csak úgy vált lehetségessé, hogy a két jelenlegi alpolgármesternek, Buzáth Jánosnak és Bevezet Jenőnek távoznia kell. Két kitűnő ember megy el a városházáról. Két olyan főtisztviselő, ki végigkiizdötte azt a nagy harcot, amely Budapestet a mai Budapestté tette, két nagyszerű építő. És elmegy akkor, amikor alkotó ereje még teljes, amikor még sokat, szépet és jót tudna produkálni a köz javára. Megilletődve veszünk búcsút tőlük, szerettük volna őket még tovább is ott látni helyükön: de az idő dörömböl, az élet nem áll meg egy pillanatra sem és bele kell nyugodnunk abba, hogy ez a viliig rendje. Új, meg új generációk nőnek fel, a fiatal Budapestnek szüksége van az elhasz- nálatlan fiatalabb erőkre, mégis nehéz dolog elválni Buzáth Jánostól és Bérezel Jenőtől, hiszen velük együtt Budapest utolsó évtizedeinek története távozik a városházáról, az a néhány évtized, melyet a Független Budapest velük együtt küzdött végig. Nyugodt öntudattal, felemelt fővel távozik Buzáth János és Bérezel Jenő a városházáról: megtették a magukét, becsülettel, hűséggel szolgálták a várost, igaz szolgái voltak a köznek, melegszívű vezetői a polgárságnak. A kijelölő választmány úgy találta, hogy szükség van a fiatalokra, új erőknek kell érvényesülniük a jövő Budapestjének megalapozásánál. Borvendég és Liber Endre mellett Lamotte Károly képviseli az igazi t fiatalságot és kár, hogy nincs még meg a harmadik alpolgármesteri állás, amelyet elfoglalhatna. így is a jövő embere Lamotte Károly, kire kétségtelenül nagy szerep vár Budapest életében. De a két új alpolgármesterjelölt olyan nagy erőt jelent a főváros részére, hogy a bennük felhalmozódott energiát és tudást nem nélkülözheti Budapest: természetes és önmagától értetődő volt — ha már a két régi alpolgármestert nem tartották meg állásában —, hogy Borvendég Ferenc és Liber Endre következik. Ezen a helyen nem kell ismertetnünk, mit jelent Budapest életében ez a két név. Múltjuk a nyilvánosság előtt folyt le, működésük összeforrt Budapest életével eddig is. Mindketten nagy erősségei a városházának, hősei a munkának, mesterei az alkotásnak. Szerencsésen oszlik meg egyéniségük és munkakörük: Borvendég Ferenc az üzemeknek, a főváros gazdasági életének volt eddig is egyik vezetője és kibővült hatáskörében ezen a téren való tudását hatványozottan A kormány a tavasszal feltétlenül meg akarja indíttatni a közmunkákat, hogy a munkanélküliség valamelyes mértékben enyhíthető legyen. A helyzet kétségkívül stilyos, mert komoly eredményt csak ágy lehet elérni, ha a magánvállalkozás is kedvet kap építkezések megindítására. Kedvben nincs is hiány, csak az a baj, hogy kevés a forgótőke. Az illetékes szervek tudják, hogy csak építkezések megindítása hozhat enyhülést a munkanélküliségben és éppen ezért a legnagyob b súlyt az Erzsébet sugárút építkezésének megkezdésére helyezik. Az Erzsébet sugárút megépítésénél a magánvállalkozásé a legnagyobb feladat. A legnagyobb gondot ezidőszerint az a kérdés okozza, hol helyezzék el azokat a kereskedőket, akik az Erzsébet sugárút vonalába eső épületek lebontása következtében hajléktalanokká válnak. A kereskedelmi minisztériumban az a terv merül fel, hogy ezeket a kereskedőket ideiglenes épületekben kell elhelyezni ugyanúgy, ahogy ez a Nemzeti Színház telkén történt. Különböző számításokat is végeztek az illetékes tényezők az Erzsébet sugárút megépítése ügyében. Megállapították, hogy az Erzsébet sugárút megépítésének céljaira körülbelül 100 millió pengőre volna, szükség. Ennek az összegnek legnagyobb részét a magánvállalkozásoknak kellene előteremteniük, kérdéses azonban, hogy magánosoknak lesz-e egy áltáléin hajlandóságuk a; hivatalos tervek végrehajtáséinak a támogatáséra. Jól tudják kormánykörökben, hogy a mai rendkívül súlyos gazdasági viszonyok között rendkívül nehéz feladat lesz a magántőkét megmozgatni és éppen ezért elhatározták, hogy törvényhozási úton fogják megkí- . éréi ni a nehézségek elhárítását. A Független Budapest munkatársának illetékes helyről szerzett értesülése szerint a Fővárosi Közmunkáik Tanácsa már készíti is a törvényjavaslatot, amely az Erzsébet sugárút megépítésével kapcsolatos függő kérdéseket lesz hivatva rendezni. A sugárút-törvény Rakovszky Iván, volt _ belügyminiszter, a Fővárosi Közmunkáik Tanácséinak az elnöke készíti ezt a törvény javaslatot, amelynek legfontosabb intézkedéseiről sikerült konkrét információkat kapnunk. Teljesen beavatott kormánykörökben ugyanis az Erzsébet sugárút megépítéséről szóló és még március havában a képviselőház elé kerülő törvényjavaslat részleteit a következőkben ismertették a Független Budapest munkatársával: — A javaslat első része az építkezőknek nyújtandó nagyarányú és széleskorű adómentesség kérdésével fog foglalkozni, a második rész megállapítja, hogy az egyes ingatlantulajdonosok mekkora összeggel tartoznak hozzájárulni a közköltségekhez. A közköltségek előreláthatóan többmillió pen- pőt tesznek ki. Ide tartoznak az útnyitási, útépítési és tér kiképzési munkálatok költségei. Arról, hogy az egyes telektulajdonosoknak mekkora összeggel kell hozzájárulniok az útépítési költségekhez, döntés még nem történt. Legfontosabb intézkedése lesz az új törvénynek az a szakasz, amely bizonyos felhatalmazásokat ad a Fővárosi Közmunkák Tanácsának olyan értelemben, hogy a sürgős építkezések megindítására az érdekelteket kény- szeríthesse. I A tervbe vett rendelkezés szerint a Fővárosi Közmunkák Tanácsának r joga leSz arra, hogy bizonyos épületek lebontáséira és új építkezések: megindításáira záros határidőt tűzzön ki. Abban az esetben, ha az érdekelt fél a kitűzött záros határidőn belül az építkezést nem kezdi meg, a Közmunkatanács kisajátítási jogot kap. Ezek az információk, amelyeket teljesen megbízható helyről kaptunk, általános feltűnést fognak kelteni — már csak azért is, mert még nem volt példa arra, hogy valakit hatósági rendelkezéssel kényszerítettek- volna építkezés megindítására. Bármilyen erélyességet fog is tanúsítani a kormány ennek a kérdésnek a rendezésénél, minden erélynél hatékonyabb fegyver volna a hitelnyújtás. A Közmunkatanácsnak sincs pénze a térkiképzések és útépítések megindítására, mennyivel kevesebb a forgótőkéjük azoknak az érdekelteknek, akiknek a. telkei az Erzsébet sugárút vonalába esnek. A Közmunkatanácson a kormány mármost segíteni akar és pedig úgy, hogy — mint hírlik — a rendelkezésre álló fontelőlegből hárommillió pengőt bocsát a Közmunkatanács rendelkezésére. Betterment és hídvám De egy másik törvényjavaslat is készül az Erzsébet sugárút megépítésével kapcsolatban. A Közmunkatanács ugyanis a költségek tekintélyesebb részét a tel ekér tékemelkedési adóból akarja előteremteni. A telekértékemelkedési adó, vagyis a betterment szintén csak törvényhozási úton vezethető be. Ezt a törvényjavaslatot a pénzügyminisztéLegmodernebb gyógyi ntézet sebészi és bel- betegekrészére Dr. PAJOR-SANATORIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY _ _ _ _____ Idegbetegek, (idü- Budapesf, vili, lök gyógyhelye, Vas ucca 17. SZ. víz gyógy intézet, nap-és légfürdök. értékesítheti a főváros javára, ezzel szemben Liber Endre a szociális munka és a szellemi élet vezetője volt és marad, hogy érző szívvel, meleg szeretettel vezesse tovább azt a munkát, amely Budapestet a magyar kultúra dicsőségévé, a magyar teremtő lélek büszkeségévé teszi. Amikor most elbúcsúzunk Buzáth Jánostól és Bérezel Jenőtől, megkönnyíti ezt a búcsút az a tudat, hogy méltó utódok következnek utánuk. Négy évtized munkája után mennek pihenni a távozók, hogy munkájukat kitűnő kezek folytassák. Szeretettel és mély hálával köszön el tőlük a főváros népe, és ugyanoly szeretettel üdvözli az új erőket, a távozókhoz méltó utódokat.
