Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-12-23 / 51-52. szám
Budapest, 1931 december 23. Független Budapest l‘A Módosítják a községi illetőségi törvényt a letelepedési szabályrendeletet is átdolgozzák SZLOVÁK PÁL tanácsnok a közjogi ügyosztály munkaprogramját ismerteti Távfűtés - gőzzel vagy gázzal? (Levél a szerkesztőhöz) Igen tisztelt Szerkesztő úr! B. lapja egyik legutóbbi számában érdekes cikk jelent meg a távfűtés kérdéséről s annak gázvezetés útján való megoldását Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tag úr előadására való utalással, mintegy előtérbe állította. Alulírott közel 30 esztendeje foglalkozom a távfűtés kérdésével s terveim alapján épült többek között a debreceni klinikai telep távfütőközpontja és hálózata. Ezen elméleti és gyakorlati tapasztalataim alapján a távfűtésnél hazai barnaszenek elgázosí- tása és gázvezetékek útján való megoldását ez idő szerint megvalósílhatatlannak tartom és pedig nemcsak azért, mert az erre vonatkozó kísérletek nem nőttek túl a laboratórium falain, hanem s főképen a gázvezetés kiküszöbölhetetlen veszélyessége és kisebb kalória kihasználása miatt. A laikus az etage fűtésnek generátorgázokkal leendő megvalósítását úgy képzeli el, hogy lakásán éddig is használt gázvezetéket — esetleg egy olcsóbb es a 11 ak 07 ó cső vei — egyszerűen meghosszabbítja a fütőkazánhoz. Sajnos a dolog nem ily egyszerű. A mai rendelkezésünkre álló világítógáz a lehetőséghez képest kénmentes s drága külföldi u. n. porosz-szénből készül. Távfűtés céljaira drágasága, alapanyagának külfö’di eredete és az alacsony nyomás miatt sem használható. Távfűtés céljára már a hazai szén védelme is külkereskedelmi mérlegünk szempontjából is csak a hazai barnaszenekből nyerendő szénmonoxidok és kénvegyületeket tartalmazó, több légkörnyomású generátorgáz volna igénybevehető, melyet azonban a világítógázzal keverni nem lehet; nem is szabad. így a távfűtés gázvezetés út- jáni megoldása csak új, óriás csővezeték lefektetésével, új generátorokkal st-b., szóval nagy befektetésekkel volna megoldható. De ellene szól a gázvezetéssel való kísérletezésnek az ily üzemek rendkívüli veszélyessége is. Mindnyájunk élénk emlékezetében él még a tordai fö'd- gázrobbanás, a londoni s egyéb városok nagy gázrobbanásai, melyek egész uccasorokat döntöttek romba, a belgiumi halálköd s a nemrég Budapesten is talajátszivárgásból előállott gázmérgezések és gázömlésből eredő halálesetek, az u. n. kóboráramok folytán oly gyakran előforduló csősérülések és gázömlések. Ezeknek veszélye a magasnyomással szállított generátorgáznál, mint aminő a távfűtéshez szükséges volna, sokszorosan hatványozódik. Mily méretű veszélyt jelentene például, ha vízcsőtörés okozta talajsüllyedés következtében a gázvezetékben is csőtörés állna be és maradna, ha csak kis ideig, észrevétlenül. Megértem és osztom Becsey Antal Öméltóságának azt az álláspontját, hogy ő gázt a saját lakásába nem szívesen vezet — ép ezért kell, hogy rámutassak arra, hogy gázzal való távfűtés esetén minden házba, etage-fűtéseknél pedig minden lakásba be kellene vinnünk ezt a veszélyes anyagot. Ezek a veszélyek is hozzájárultak ahhoz, hogy a fiitőtechnikusok általában előtérbe helyezik a gőz- -vezetéssel helyesen megoldott távfűtési rendszert, melynek Amerikában már 50 éves Németországban közel negyedszázados múltja van. Nálunk nézetem szerint a gőzvezetéses távfűtés rendszere mellett különösen szól a szén-, koksz- és tűzifabehozatal mielőbbi csökkentéséhez fűződő ál- ilamgazdasági érdek és Budapesten különösképen az, hogy itt a régi leállítandó elektromos-telepek kazánjait a gőz.távfütéshez bizonyos pótlásokkal továbbra Is hasznosítani lehetne. Nem akarom Szerkesztő úr szíves készségét azzal is igénybe venni, hogy mondanivalóimat tovább részletezzem s vagyok közérdekű soraim szíves közléséért köszönetét mondva, kiváló tisztelettel Bánó Lász'ó, m. kir. kormányfőtanácsos. DaIpaI" Műszaki és „■ Cli UI Olafkereskedés ezelőtt v. Gyurkovich és Társa Budapest, V., Nádor u* 6 Telefoni 802. 29. szám. Barakovifs János műorgonaépítő, törv, bej. cég Rákospalota, Pázmány ucca 72 (Saját ház) Aiapíttatott 1920-ik évben Vígadé kávéház IV. f Deák Ferenc ucca 2 ft Vígadó kioszk V. kerület, Vigadó tér I TULAJDONOS: Babócsy Lőrinc .i / A közjogi ügyosztály a városháza legforgalmasabb hivatala. Nincs budapesti lakos akinek ebben az ügyosztályban dolga ne akadna illetőségi, katonai, vá- .asztójogi vagy ‘egyéb közjogi ügyekkel kapcsolatban. A folyó évben is nagy munkát végzett ez a hivatal, mert decemberig nem kevesebb, mint 95.500 ügydarabot kelleti elintéznie és e hatalmas aktatöm égből mindössze 1600 a hátralék. A közjogi és katonai ügyosztály aktuális kérdéseiről beszélgettünk Szlovák Pál tanácsnokkal az ügyosztály vezetőjével, aki ezeket mondotta: — Az illetőségi ügyek tárgyalása, a legújabb kor many rendelet folytán igen lecsökkent, mert a közsegélyezési, szegényházi és kórházi ápolási, gyermekvédelmi ügyekben az illetőség tárgyalására már nincs szükség. Nagy munkát ad ellenben még mindig az állampolgársági ügyek intézése. Az állampolgársági viszonyokat rendező törvény alapján csaknem 50.000-en optálták a magyar állampolgárságot és eddig 30.000 darabot terjesztettünk fel. Ezek közül a belügyminisztériumból mintegy 20 ezer ügyirat érkezett vissza, A hátralévő nagy anyag feldolgozása még éveket vesz igénybe. — Az elavult illetőségi törvény módosítása tárgyában előterjesztésünk már elkészült és legközelebb már bizottsági tárgyalás elé kerül. Célunk e törvénytervezettel az. hogy az illetőségi tárgyalások egyszerűsíttessenek és a bonyolult illetőségű viták feleslegessé váljanak. A közölni lés határozata értelmében e tárgyban is mielőbb előterjesztést teszünk és javaslatunkat bizottsági tárgyalásra bocsátjukA fővárosban való letelepedés kérdését is újból szabályozni kell. Az ügyosztály erre nézve javaslatot dolgozott ki, de a jóváhagyás még mindig nem történt meg. Miután közben a viszonyok változtak, e szabályrendeletet át fogjuk dolgozni. Nemcsak fővárosi, hanem országos érdek a- kérdés mielőbbi rendezése, de szükségessé teszi az ügy rendezését e^v id i kormányrendelet is, mert a főváros három évi itt tartózkodás alapján tartozik minden segélyre szondát ellátni■ iViituan vidéken a szegénygondozás igen gyenge alapon áll, ide fognak özönleni mindenhonnan az ellátatlanok és nekünk ezt meg kell akadályoznunk, mert a fővárosnak ez nem érdeke, még ha az emberiesség szempontjait a legmesszebbmenően figyelembe vesszük és honoráljuk is. — A-külföldiek nyilvántartását rövid idő óta az e célra alakult országos hatóság végzi és ígv az ügyosztály ezirányti tevékenysége megszűnt. — A főváros töbször megismételte a honvédelmi minisztériumnál azt a kérést, hogy a Budapesten elhelyezkedett katonaságot kincstári lakianyákban helyezzék el és a főváros laktanyáit adják vissza a városnak. Ezt a kérést azonban a honvédelmi minisztérium nem találta teljesíthetőnek. Az átvonuló tisztek elhelyezésére a Mária-uccai tiszti szálló és^ a Ferenc József-laktanyai tiszti-otthon szolgál, úgyhogy szállodákban ma már alig helyezünk el teszteket, miáltal a főváros jelentős megtakarítást ér el. Több alkalommal’ kértük a honvédelmi minisztert az elszállásolásért fizetett dijak felemelésére, de eredménytelenül. A szállásdíjak ügyét a laktanyabérekkel együtt előreláthatólag törvényhozás útján intézik el. Értesülünk szerint a honvédelmi minisztérium megindította az előmunkálatokat. — Visszatérve a honosítási és illetőségi ügyekre, szükségesnek tartom e téren a közigazgatás egyszerűsítését. A magyar állampolgárság igazolása a törvény által megkívánt kellékkel nagy nehézségbe ütközik, célszerű volna a törvény olyan értelmű módosítása, hogy mindazok a leszármazás szerinti külföldi állampolgárok, akik 1890—95 kőDuhova Lajos épületUvogaző 6« képkeretező IX., Lónyay ucca 48 Telefon Automata H70-2f> zötf adóztak, vagy adóköteles foglalkozás iizését okmány szérűié g igazolják, a magyar állampolgárságot hallgatólag megszerezték. Az illetőségi ügyekkel kapcsolatban célszerű lenne olyan rendelkezés kimondása, hogy mindazok az egyének, vagy elődeik, akik 1880 előtt Magyarországon születtek, leszármazás szerint magvar állam- p ol g ároknak tekintendők. A községi illetőséget szabályozó elavult törvény megváltoztatása igen nehéz, tekintettel arra, hogy a trianoni békeszerződés az állampolgárságot az 1921 július 26-án fennállott községi illetőség alapján rendezi. Likvidálják a Ferenczy- rezsímet és az egész Városi Színházi problémát Két héten belül eldől a Városi Színház jövő sorsa Hosszú haldoklás után meghalt a Városi Színház, helyesebben: megszűnt a Ferenezy-féle rezsim. Most, hogy Ferenczy sorsa megpecsételődött, össze lehet állítani a színház státuszát, amely óriási öszegű veszteséget mutat. Ebben a veszteségben mindenki osztozik. Károsult fél Ferenczy, de vesztesek a színészek, a főváros, és mindazok, akik a Városi Színházba fektették pénzüket. Amikor Ferenczy a Városi Színházat, átvette, a következő adósságok terhelték a színházat: A Községi Takarék mintegy 100.000 pengő kölcsönt, az Elektromosművek 27.000 pengős áramdíjtartozást, a Vízművek 2558 pengőt, a tűzoltóság 9000, az Élelmiszerüzem 9300 pengőt követelt. Magánhitelezők 62.500, az adóhivatal 13.600 pengőt követelt a régi rezsimtől. Kisebb letiltások címén 14.000 pengőt jelentettek be és 4480 pengő volt a városi kirendeltség követelése. Ez mindent egybevéve 250.000 pengő körül mozog. Ilyen hatalmas tartozással vette át Ferenczy Sebestyéntől a színházat. A főváros a szubvencióból az összegek nagyrészét kifizette, de Ferenczy kénytelen volt továbbfolytatni az adósságcsinálást. Rövidlélegzetü igazgatása során a személyzetnek 50.000, vigalmi, forgalmi és kereseti adók fejében 29 000, villanydíj címén további 16.800, vízdíj fejében 1600, a tűzőrségnok 10.700, a Községi Élemiszerüzemnek 9500, a Hirdetővállalatnak 2100 pengővel maradt adósa. De óriási öszeget tesznek ki a magánosokkal szemben vállalt és ki nem egyenlített kötelezettségei is. A kimutatott számítások szerint a Városi Színház adóssága mindent egybevéve 350.000 pengő és több százan siratják elveszett pénzüket. A á'óvárosnak nehéz lesz visszaszereznie a Városi Színház régi tekintélyét. E héten már kiírták a nyilvános pályázatot a színházépület hasznosítására és általános érdeklődés várja a pályázat eredményét. Január 6.-a körül Jár le á pályázati határidő és miután a főváros a feltételek szerint, bármilyen kulturális célra, de szubvenció nélkül, hajlandó-.bérbeadni az épületet, kétségtelenül igen sok lesz a pályázó. Amint az ajánlatok beérkeznek, másnap már dönteni akarnak az épület hasznosítása dolgában. így tehát két héten belül eldől, hogy színház, mozi, sportcsarnok, hangversenyterem vagy uszoda lesz-o a Tisza Kálmán-téri múzsahajlékból. I IIT7 lakk-Es festékgyár r t. mm 1 Mm Budapest. vii. kér., őrnagy-utca ». szám Victora & Pálfy üvegtechnikai és finommechanika kórházi, chemiai és tudományos laboratóriumok fe'szerelési üzeme Budapest, I., Maros ucca 27. Telefon: Aut. 551-92 Üvegfestészeti és üvegmozaik műterem Palka József Magyarország ezüstkoszorús üvegfestfimestert Budapest, Vili., Baross u. 59. Tel.: J. 302-28. Aiapíttatott 1894 The Neuchaiel Asphalte Company Limited BUDAPESTEN. Iroda: VI., Vilmos császár út 31. se. Telefónt Aut. 212—46. Gyár: VI., Váci út 35. Telefon: Aut. 914—88. Alapítva: 1873. Alaptőke: 1 millió font sterling. Egyedüli tulajdonosa a Val d. Traver8i aszfaltbányáknak. Neuchatel kantonban. Svájcban, valamint a Scafa-San Valentinéi aszfalt bányáknak, Chieti tartományban, Olaszországban. Gyárt és elad: Val le Traversi mastixot, raffinált bitument, falszigetelő aszfaltot, stb. Készít: Traversi természetes tömörített aszfaltútokat és öntött aszfaltból járdákat és kocsi utakat. szlovák Pál
