Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-12-23 / 51-52. szám
10 Független Budapest Budapest, 1931 december 23. A polgármester óvatossági rendszabályai a deficit elkerülésére — Az alpolgármester hozzájárulása előtt más osztályokkal, hatóságokkal, vállalkozókkal akár a hitel felhasználására, akár a munkálatok megrendelésére vagy kivitelére nézve tárgyalásokat folytatni, versenytárgyalást tartani, ajánlatokat bekérni nem szabad. Rendelet az ügyosztályok költségvetéseinek tízszázalékos zárolásáról és az üzemek óvatos üzletvitelerői Az 1931. évi költségvetést csak nagynehezen j hozta létre a főváros, de ennek a költségvetés- | nek az egyensúlya csak papíron van biztosítva, j A mai bizonytalan gazdasági viszonyok közt j egyik napról a másikra változhatik a helyzet j és igen könnyen megesketik, hogy a főváros előirányzott bevételei alatta maradnak a várakozásnak. Ez már az idén is bekövetkezett és akkor a polgármester a hitelek megszorításával« a kiadási előirányzatok 10 százalékának redukálásával, valamint a közmunkák csaknem teljes | beszüntetésével mentette meg a pénzügyi egyensúlyt. A jövő évre sem biztatók a kilátások, épp ezért a legnagyobb előrelátásra van szükség, nehogy a bevételeket túlszárnyaló kiadásokba verje magát a főváros. Sipőcz Jenő polgármester most két rendkívüli nagy fontosságú rendeletet bocsátott ki a főváros 1931. évi pénzügyi gazdálkodása tárgyában. Az egyik a hivatalokhoz és intézményekhez szól és a jövőévi költségvetés 10 százalékának zárolásáról, a másik pedig az önálló vagyonkezelési üzemek pénzügyi gazdálkodásáról intézkedik és a bevételek és kiadások havi eredményének beterjesztésére, azonkívül negyedévi nyersmérlegek készítésére kötelezi az üzemeket. A szó- banlévő két polgármesteri rendelet hivatkozik arra, hogy a. polgármester már a folyó évben is > kénytelen volt a költségvetési keretek igénybevételét redukálni és a közmunkák terjedelmét I korlátozni, majd a következőképpen folytatja: — Minthogy el kell készülnünk arra, hogy a gazdasági helyzet romlása tovább tart és ezzel kapcsolatban nemcsak az államháztartás, hanem a főváros pénzügyei is rosszabbakká válnak, indokolt- j nak tartom, hogy az 1932. évi költségvetésben meg- j állapított munkaprogram végrehajtására újabb kor- j látozásokal léptessek életbe. A korlátozások nem vonatkoznak a tisztviselők és alkalmazottak fizetésére, pótlékokra, közjogi szolgáltatásokra, adókra, magán- ügyi szerződés alapján esedékes kiadásokra. Azokat a kiadási tételeket, melyeket külön megjelölt bevételi forrásból kell fedezni, csak a tényleg befolyó összeg erejéig szabad felhasználni és csak akkor, ha a fedezeti alapul szolgáló bevételek befolynak.- Jóváhagyott egyházi, társadalmi és egyéb egyesületi segélyekből havonta nem szabad többet kiutalványozni, mint az engedélyezett összeg egy- tizenkettedrészét. Ha ez a jóváhagyd^ nem az év elején történt, a jóváhagyott összeget a költségvetési év még hátralevő ideje alatt egyenlő havi összegekben szabad csak folyósítani. Ugyanígy kell folyósítani a népművelési bizottság és a testnevelési alap költségeihez való hozzájárulást is. Előlegeket csak a jelenleg is fennálló korlátozó rendelkezések alapján lehet kiutalni. Minden egyéb, az 1932. évi költségvetésben előirányzott kiadási tételnek 10%-át zárolni kell. Ez az összeg biztosíték a bevételnek esetleg bekövetkező csökkenésével szemben és ezért az év folyamán felhasználásra nem kerülhet. Az előirányzott kiadási tételek felhasználását tehát már a költségvetési év megkezdésekor ennek megfelelően kell beosztani.-— Az ' anyaszertár és gazdasági hivatal útján történő beszerzések és munkálatok költségeire előirányzott és 10%-kal csökkentett összegeket csak a szorosan előírt rendelkezések szerint szabad felhasználni, tilos azokat más célra, esetleg más intézmények hasonló szükségletére fordítani. — A pénzügyi ügyosztályt magában foglaló ügyosztálycsoport élén álló alpolgármester hozzájárulását kell kikérni a csoportosan történő rendkívüli előlépésekhez, új alkalmazásokhoz, a természetben adott járandóságok megváltásához, telekszerzésekhez, kisajátításokhoz. Ugyancsak az alpolgármester hozzájárulása kikérendő új intézményeknek, parkoknak létesítésénél, új épületek vagy pótépítkezések folytatásánál, új utak és csatornák építésénél, árvízvédelmi művek emelésénél, úgyszintén az összes javítási és fenntartási munkálatoknál, melyeket a főváros akár házilag, akár pedig magánvállalkozás útján végeztet el, feltéve, hogy a munkálatok végösz- szege 2000 pengőt meghalad. Egy-egy munkának egyes részleteit az értékhatár szempontjából össze kell adni. Kivétel az előre nem látható, véletlenből előálló hibáknak a javítása, amelyet a sürgősségre való tekintettel, külön felhatalmazás nélkül is el kell végeztetni. Azokhoz a megrendelésekhez, melyeket idegen valutában kell fizetni, még akkor is, ha az összeg utalványozását különben a rendelet megengedi, szintén alpolgármesteri előzetes engedélyre van szükség. A költségvetésben előrányzott összes hitelösszegek felett a pénzügyi ügyosztály ellenőrzést gyakorol és különösen a kerületi elöljáróságok és a külső hivatalok kezelésében lévő hitelösszegeknek, úgyszintén a fogyasztási anyagokra felvett előirányzatoknak felhasználását kell szigorúan ellenőriznie. Az önálló vagyonkezelési ügyek tárgyában kiadott polgármesteri rendeletben a polgármester egyebek közt a következőket mondja: .•— A központi igazgatásnak az üzemek üzletviteléről évközben is állandóan részletesen tájékozottnak kell lennie. Az üzemek vitelénél nem tartom helyénvalónak azoknak a korlátozásoknak az elrendelését, melyeket a községi alap háztartása tekintetében kellett életbeléptetni, mert ezek akadály ózó an, bénítóan hatnának az üzemvitel menetére, esetleg az egyébként elérhető üzleti eredményeket is veszélyeztetnék. Az üzemek vezetésében azonban azt feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a bevételek és kiadások alakulása mellett az előirányzott nyereség elérése biztosíttassák. Ezért a kiadásokra előirányzott összegeket csak olyan mértékben szabad felhasználni, mint amilyen mértékben az üzleti felesleg biztosítása mellett az elért, bevételek azt lehetővé teszik. — Hogy az üzemeknek ilyen értelemben való gazdálkodása állandó figyelemmel legyen kísérhető, elrendelem, hogy az összes üzemek, ideértve a részvénytársaságokat is, 1932 januártól kezdődően a kiadásoknak és bevételeiknek havonkénti alakulásáról eredménykimutatást terjesszenek elő. Ehhez a kimutatáshoz mellékelni kell a kiadások és bevételek részletes kimutatását tartalmazó összeállítást is. Ugyanakkor tartoznak bemutatni az előző üzletév megfelelő időszakáról szóló eredmény kimutatást is, hogy az összehasonlítás folytán az üzlet menetel alakulása észlelhető legyen. Negyedévenként nyers mérleget is kell beszolgáltatni. Ha az üzem vezetőinek a megítélése szerint a kiadásokban és bevételekben olyan eltolódások mutatkoznak, melyek alapján az üzleti eredmények kedvezőtlen alakulása várható, erről azonnal kimerítő jelentést kell tenni. D ona Döme és Társa Papír és írószere« gyári raktára a ..Papirmaiomtioz“ BUDAPEST. IV.. AKANYIíEZ ICC A 6 Telefoniul. 877-15 Alapítva: 1790-ben következik a munka nehezebbik fele: eladni. A festőművészek közt ma az a keserű tréfa járja, hogy „az nem művészet jó képet festeni, eladni művészet“ György Endre elkészült hatalmas művével: most csak szerencse kell, amely megkoronázza a művészi sikert. Őszinte baráti szeretettel kívánjuk neki ezt. Más időkben talán illetlennek tartottuk volna a dolognak evvel a részével is foglalkozni, hiszen György Endre altruista, — aki ennyit és így ad, nem is lehet más — de a jövő érdekében kívánjuk és reméljük, hogy az „Amíg városatya lettem“ megtalálja a maga útját a közönséghez, mert még sok hasonlóan szép és becsületes munkát tartogat György kollégánk tehetsége számunkra. Ha igaz, hogy a becsületes munka megtalálja a jutalmát, úgy György Endre könyvének meg kell ezt kapnia. II. Rádiókrónikák Papp Jenő könyve Papp Jenő kollégánk „Rádiókrówikák“ gyűjtőnév alatt kötetbe foglalva adta ki azokat a heti krónikákat, amelyeket egy év alatt mondott el a rádió magyar közönségének. Ötvenkét hét — ötvenkét krónika, Egy esztendő. De itt többről van szó, másról. Papp Jenő újságíró, a legtehetségesebbek -közül való. Krón ikása a map nak, a rádióban pedig a hétnek Vasárnapról vasárnapra a mikro Ion elé áll es beszél. Amit mond és aliogyan beszél, az már nem tartozik az újságírás keretébe: több annál. Pedig, mint hivő és mesterségét tisztelő újságíró, nagyon nagyra értékelem az újságírás művészetét, Papp Jenő tökéletes ellentéte György Endrének. Abszolút szubjektivitás, csupa temperamentigm. Olyan szuggesztív egyéniség, amelynek feltétlenül faszcinálnia kell a hallgatót. Rádióbeli sikereinek ez az egyik titka. Mert kétségtelen, hogy Papp Jenő a rádió- közönség előtt rendkívül népszerű. Hétről hétre százezrek várják a Krónikát és boldog élvezettel hallgatják Papp Jenőt. Levelek, elragadtatott hallgatók tömeges nyilatkozatai bizonyítják, hogy Papp Jenő szíve megtalálta Htját a közönséghez, pedig ez nem könnyű dolog. A mikrofon előadója egy láthatatlan közönséggel áll szemben, nem tudja, nemi érzi a hatást, melyet egy-egy szava, mondata támaszt, elhagyatottan, árván viaskodik a néma, százezerfejű Cézárral. Papp Jenő a szív embere, a heti krónikák egy melegszívű ember kirobbanó vallomásai. Cizellált, egy tetőtől talpig ember és művész lelkének izzó kohójában ötvözött írásmű minden egyes krónikája, nemcsak hittel adja elő. de bittel, fanatikus érzéssel teremti is őket Ragyogó művészi munkát ad a hallgatóságnak. - ez sikerének másik titka. Sokan próbálkoztak már azzal, hogy megfejtsék, milyen vegyi alkatelemekből tevődik össze a siker, annyiak álma. Papp Jenőnek nem kell ezen a problémán rágódnia, sikere a személyében van. Egyetlen mondatot le nem ír, el nem mond, ami nem egyeznék legszentebb hitével és az a hit fogja meg a százezreket, Az emberek nem rajonganak egykönnyen, Papp Jenőnek pedig- rajongói vannak, a határokon innen és túl, mindenütt, ahol magyarok laknak. Hogy ez mennyire így van, azt közvetlen tapasztalásból tudom. Magam is megszállt területről való vagyok, testvéreim most is a román megszállás alatt lévő területen élnek. Egyik nővérem írja levelében: —- Nem tudom, ismered-e Papp Jenőt, aki a heti krónikát szokta előadni? Ha véletlenül ismernéd, mondd meg neki, hogy a szívünkből beszél, hogy lessük minden egyes szavát, hogy köszönjük neki azt a boldog élvezetet, amelyet hétről hétre kapunk tőle. * Ezt az 52 hétre való boldog élvezetet adta ki most egy gyönyörű kötetben Papp Jenő. Ezek a krónikák túlélik a heteket és éveket, meg kellett őket menteni az enyészettől. Ahogy ■ lapozunk a könyvben, meghatottság fakad felénk minden egyes oldalról, ezt a. könyvet szeretni lehet, sőt szeretni kell, Papp Jenő most is ott áll hétről hétre a mikrofon előtt és vigasztalja az embereket, segíti, támogatja a mai időkben már-már elbukó lelkeket, tanít és gyógyít: a művészet és szív varázspálcájával. Hisszük, hogy a Rádiókrónikák- nak meg lesz a folytatásuk, kötetek egész sorozata, szükségük van erre a hallgatóknak. De szüksége Papp Jenőnek is, inert csordultig telt szívének enyhülés, ha azt átadhatja azoknak, akik ebből merítenek erőt és vigasztalást. Meleg szeretettel fogunk kezet Papp Jenővel könyvének megjelenése alkalmával. És kérem testvéreim nevében is, folytassa munkáját olyan hittel és szeretettel, mint eddig is tette. Dr. Lippay Gyula. OLY tisztit szárazon hosztilmöhet öltö- nuöket. felöltőket, fest minta szerint ,1(r,, K ___________________mindenféle ruhaneműt:: 41 II MIVKMIÖlíMk NAGY KEDVEZMÉNY ! I ELEI OMIIVASRA MINDEN TÉTELÉRT El KÜLDÜNK! Guár : VII.. TI1ÖKÖLY-ÜT 33. SZÁM
