Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-23 / 51-52. szám

11 Budapest, 1931 december 23. Független Budapest M HÉT Ellen- Vázsonyiak Ünnepelőtti fáradt, lusta közgyűlés. Nem mintha ncm\ lett volna elég szónok, dehogy is: szónok az volt bőven, hiszen a Fővárosi Köz­löny ismét közli a beszédeket egész terjedel­mükben. Ámbár, úgylátszik, vannak szónokok, akik egyáltalán nem ragaszkodnak a nyilvánosság­hoz, Vázsonyi Vilmosról tudjuk, hogy csak ak­kor volt igazán elemében, ha nagy tömegekhez szólhatott: neki kellett a nyilvánosság: Ezen a multheti közgyűlésen viszont láttuk, hogy van­nak szónokok, akik szeretik az üres közgyűlési termet, Példáid az egyik demokrata városatya beszéde elején mindenki kiment, mintha az a tény, hogy felállt, intő jel lett volna a büffébe való vonulásra, A szónokot szemmel láthatólag új életre keltette a töm.eges kivonulás. Egyene­sen buzdítólag hatott rá, Úgylátszik, hogyha demokrata is, még se — V ázsonyi. Visszament parti Néhány újságot azért hozott ez a karácsony- előtti hét, így egyebek közt a BESzKÁRt Auto- buszűzem-ügyben való döntést is. A BESzKÁRt megmarad részvénytársaságnak, az autóbusz­üzemmel a tervezett házasságkötés egyelőre el­marad. Sem a vőlegény, sem a menyasszony nem vágyakozott egymás kebelére, csak az örömszülők szerették volna, de talán ők se na­gyon, ezt a frigyet.- - Már csak inkább maradjunk agglegények, — mondja Folkusházy, akinek ezen a téren megrögzött elvei vannak. Till Antal viszont örül annak, hogy a parti „visszament“, mert ő csak nyert ezzel. A Bel­városból kiszorította a villamost és nemsokára egyedül fog közlekedni a szűk uccákon: mért mondana le erről a függetlenségről? Folytatódik tehát a BESzKÁRt—Autóbusz harc. Kezd olyan óriáskígyóvá fejlődni, mint például a. jogész-mérnök háborúság, amely ki tudja, mikor kezdődött és amelynek soha se lesz vége. Legfeljebb akkor, ha. vagy a villamos, vagy az autóbusz megszűnik egyszer. De addig még nagyon sok szakaszjegy fog elfogyni. A zugsajtó A közjogi ügyosztály elhatározta, hogy ki- végzi a. zugsajtót. A Független Budapest meg is írja, hogyan képzelik el ezt a. műveletet a városházán. Hát ez a dolog nem olyan egyszerű. Elsősorban is pontosan definiálni kellene, mi az a zugsajtó. A város erre azt mondja: zug­sajtó az, amely évenként csak tízszer jelenik meg és állandó formája van. El kell venni tő­lük az állandó formát és akkor minden rend­ben van. Nagyon naiv a főváros, ha azt hiszi, hogy olyan könnyű és egyszerű lesz ez a harc. Olyan ez az élősdisajtó, mint a lernai hidra: ha egy fe­jét levágják, nyomban tíz új terem helyette. És ami a legkedevesebb: mind a tíz megjelenik a fővárosnál és anyagi támogatást kér. Esetleg kap is, mert ez a sajtó érti a módját, hogy kap­jon. A zugsajtónak megvannak a maga titkos útjai és összeköttetései. A paraziták megtalál­ják a maguk helyét, ahonnan vígan szipolyoz- hatnak, akárhányszor jelennek is, vagy nem je­lennek meg. Mert a megjelenéshez nem ragasz­kodnak, a fő az üzlet, amelyért vannak. Sok szerencsét a fővárosnak a zugsajtó el­leni küzdelemben. Boldogok lennénk, ha sike­rülne a paraziták kipusztítása, de, sajnos, nem bízhatunk ebben a sikerben. Már csak azért sem, mert maga a főváros is részes abban, hogy ez a sajtó van, virágzik és egyre terebélyesedik. KRAL GYULá kőfaragó-mester, kőbánya-tulajdonos és márványáru telepe elvállal: épület-, síremlék- és ciklopmunkát! Budapest, III., Lajos u. 77-79. Tel. : Aut. 236-27. Némethy Kár olt Lehet-e a közművelődést a mai súlyos viszonyok közt szolgálni? Lehet-e a székesfőváros kulturális intézményeit a jelenlegi körülmé­nyek között fejleszteni? Ezek a kér­dések tolulnak elém az 1931. nehéz év végén és tornyosulnak a még ne­hezebbnek készülő 1932. év elején. Lehet-e, szabad-e kultúrpolitikát folytatnia a fővárosnak, lehet-e, sza­bad-e akár egy fillért is kulturális célra fordítania“? Válaszunk erre a kérdésre az, hogy nemcsak szabad, hanem kell is; szükségszerűen kívánja meg az élet. Nem akarok érzelmi húrokat pen­getni, éhező, fázó, kereset nélkül tengődő művészekről szólani, akiknek száraz kenyeret ugyan, de mégis csak kenyeret ad a főváros kultúrpolitikája. Pusztán szociális szempontok nem lehetnek döntők kulturális kérdésekben, bár a mai súlyos viszonyok közepette minden politikai, gazdasági és egyéb más probléma végső konklúziója, a kenyér. ' Az újból felállított közművelődési ügyosztály fel­adata nem könnyű. Kevés anyagi eszköz áll rendel- kezkezésére és ezzel a kis összeggel kellett úgy gaz­dálkodni, hogy mindenre jusson. Ha visszatekintünk az 1931. év eredményeire, azo­kat kielégítőknek kell mondanom. Más időkben bi­zonnyal több eredményt lehet elérni, hiszen a köz- művelődés tere annyi alkalmat ad az alkotásra. A mai idők korlátozták az eredményt, de a folytonos­ság és. biztos, céltudatos munka nem szünetelt. A székesfőváros múzeumainak fejlesztése során elkészült a Halászbástya északi tornyában a Kőmúzeum. Ezek a középkori kövek, melyek eddig nagyrészben hozzáférhetetlenek voltak, Budának és Pestnek kö­zépkori műveltségére kiválóan jellemzők. Ezt a mú­zeumot nemcsak a hazai tudományos körök, de a kül­föld is nagy elismeréssel fogja fogadni. Az Aquincumi Múzeum folytatta tervszerű ku­tatását, mely a helyi viszonyok miatt bizonyos ne­hézségekkel jár. A felkutatásra alkalmas területek nagy része ugyanis beépített terület, vagy magán- tulajdonban van, amely körülmények néha lehetet­lenné teszik a kutatást. Szerencsés helyiviszonyok segítették elő az óbu­dai Baktár uccában levő ókeresztény temetőkápolna feltárását. Ez a kis kápolna, melynek származási ideje a III—IV. századra tehető, egy kis köztéren fekszik, beépítetlen területen, úgy hogy romjai kon­zerválva, kitünően mutatják alaprajzi elrendezését. Ez a kápolna egyébként igen jelentős kultúr­históriai emlék, bizonyítéka annak, hogy Aquincumban már a III—IV. században lak­tak germán keresztények. A főváros karácsonyra dr. Nagy Lajos egyetemi ma­gántanár tollából tudományos ismertető könyvet adott ki erről az emlékről. Az Óbuda területén előforduló építkezések alkal- ipával már eredményesebben kutat a Fővárosi Mú­zeum. Ilyen szerencsés körülmény hozta napvilágra az Elektromos Művek Szentendrei-úti építkezésénél jelentős mélységből ennek az évnek legnagyobb ered­ménye gyanánt a római korból származó víziorgonát. Ez a lelet különösen fontos és értékes, mert az egész világos ez az egyetlen fennmaradt római kori vízi­orgona, mellyel pedig Plinius óta igen nagy irodalom foglalkozik. Ez a tárgy az egész világ szaktudósai­nak érdeklődését felkeltette és a jövő évben szándé­kozik a főváros tudományos feldolgozását közzéadni. Az év végefelé került sor a Hűvösvölgyben Má­tyás király egykori híres vadaskertje falainak kiásá­sára. Jelenleg kb. 2.000 méter hosszúságban már fel­tártuk a falat. A Fővárosi Múzeum budapesti vonatkozású művei is érdekes tárgyakkal szaporodtak, például az első pesti lóverseny eddig ismeretlen képei jutottak bir­tokába. Általában a pesti és budai vonatkozású met­szet- és képsorozata mind jobban és jobban tökéie- ■ tesedik. A főváros képzőművészeti tárgyainak száma I is jelentősen emelkedett. Tárlatokon és közvetlenül Gyártmányok kitűnő anyagból a leggondosabban készülnek! Idetartoznak a különféle Hengerelt kereskedelmi árukon kívül az Ipari stabilmótorok, lokomobilok, traktorok, *s®P-,°9®pe*<.!rs m^s mezőgazdasági gépek. Útépítő (úfhengerlő- és ágyain-) gépek, lakókocsik. Vas- és acélöntvények, öntöttvas csövek, karikás kályhák és kereskedelmi öntvények. — Teudloff-Dit rieh-féle armatúrák, szivattyúk stb. — Teherautomobilok, autóbuszok a „Mercedes-Benz“ gyártási szab szerint a hazai kühin'eges úti viszonyoknak a legjob­ban megfelelő kivitelben készülnek. Kombinált tlíxoltó- és locsoló-autók. Lajtos öntözőkocsik. — Jobbágy-féle szab. folytonégö kályháink a háztartásokban és középületekben, » ■ - ■ - «-* Ar. A i A n 1-1.1 | iskolákban, hivatalokban stb. a legjobban használhatók. Kérjön föl VI lá^OSltaSt ÖS äTSjänlätOt ! M. KIR. ÁLLAMI VAS-. ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai út 21 Telefón ■ József 460-29 a művésztől való vásárlás, avagy ajándékozás út­ján kb. 120 műtárggyal emelkedett gyűjteményünk. A rendelkezésre álló anyagi eszközökkel hozzá­járultunk elhunyt nagyjaink emlékének méltó meg­örökítéséhez, síremléket, szobrot, vagy emléktáblát állítva fel. A fiatal művészek támogatására, buzdítására szolgáló díjakat a mostoha viszonyok közt is kiadtuk, így kiosztásra került a színészi jutalomdíj, a Ferenc József koronázási jubileumi alapítvány szobrászati és zenei díja. Ezek a pályázatok élénken mutatják, bogy a fiatalságban van tehetség, de szüksége van anyagi támogatásra, nehogy művészi pályája felén kidőljön a sorból. Lassú, de biztos fejlődés és céltudatos munka során ebben az évben a fővárosi, régi, jóhírű ipar- rajziskólának azokat, az osztályait, amelyek képesí­téshez kötött iparok oktatását végzik, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur ipari szakiskolának minősítette, úgy hogy e szakosztályok végzett növen­dékeinek ipari szakiskolai bizonyítványt ad, mely önálló ipar űzésére jogosít, a negyedik évfolyam elvégzése pedig a „mester“ címet adja. Az iskola új szabályzata négy szakiskolát szerve­zett: faipari, ötvösipari, sokszorosító- és könyvkötő­ipari, valamint anyag- és díszítőfestő 'pari szak­iskolát. Ezek képesítéshez kötött iparok, de vannak az iparrajziskolának képesítéshez nem kötött iparban ismereteket nyújtó szakosztályai: textilipari, díszítő­szobrászati és női ruhatervező szakosztályai. Fentart az iskola egy építőipari téli tanfolyamot, mely a télen munkanélkül levő, kőműves-, ács- és kő- faragőtanoncok és segédek továbbképzését szolgálja. Az iskola az ősz folyamán a textilipari műhellyel együtt a Nemzeti Szalonban kiállítást rendezett, melynek sikere élénk érdeklődést váltott ki, s amelyet a szak- és napisajtó nagy elismeréssel fogadott. Az iskola műhelyeiben készült műtárgyak a párizsi, milánói, londoni, turini, fiumei, barcelonai nemzetközi kiállításokon feltűnést keltettek és Grand Prix-t, Diplome d’Honneurt és Medaille d’Ort A főváros célja az iparrajziskolát fokozatosan fejleszteni oly mértékig, hogy az iparművészet többi ágaival is bővítve, benne alkossa meg a magyar iparművészet centrumát, mely iparművészetünknek egészséges irányt szab és ezirányú exportunkat is hivatott meg­nyertek. Az iskolánkívüli testnevelés terén igyekezett a főváros törvényszabta kötelességein túl is megfelelni hivatásának. Üdülőtelepeket létesített, nyaraltatáso- kat, nagysikerű versenyeket rendezett, melyeknek eredménye igazolta egyrészt a törvény helyes szelle­mét, másrészt a vezetőség céltudatos, ernyedetlen munkáságát és bőven jutalmazta a fővárost jelentős áldozatáért A Fővárosi Könyvtár ebben az évben foglalta el méltó ríj otthonát. Hosszú volna egy cikk keretében ennek az ismertetése, hiszen könyvtárunk ma már a legelőkelőbb európai nívón áll és a székesfőváros területén fiókkönyvtárainak háló­zatával egyik legkomolyabb kultúrtényező Fia az 1931. nehéz év ilyen eredményeket mutat fel, nem szabad a jövőt fekete üvegen át nézni. Ha csökkentett anyagi eszközökkel is, ha korlá­tozott mértékben is, de a közművelődés fontosságába vetett rendíthetetlen hittel fogunk dolgozni a magyar kultúráért. Speciális autőrugók készítése és Javítása MIZIK LAJOS Budapest, IX., Tűzoltó u. 38. Telefón: Aut. 379-47 IRSCH LÁSZLÓ út* és vasútépítési vállalat | I, Elek-u. 9 a. Tel.: Lá. 18-43 Közművelődési — gazdasági depressio Irta : Dr. Némethy Károly tanácsnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom