Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-23 / 51-52. szám

Budapest, 1931 december 23. Független Budapest / Egészségesebb Közlekedési politikát! Irta: botfai HŰVÖS IVÁN főv. biz. tag Hűvös Iván Amióta megcsinálták az új fővárosi törvényt, azóta a fővárosnak autonómiája a kormánynak já­tékszere. Ezért volt lehetséges az, hogy a főváros költségvetésének részletes vitáját a főpolgármester lezárta, mielőtt a törvényhatósági bizottság a főváros legfontosabb tar­tozékaihoz, az ú. n. részvénytársasá- gokhozi, a Beszkárthoz, a Községi Ta­karékpénztárhoz, a Vásá.rpénzt árhoz, s>tb. a részletvitánál hozzászólhatott volna. Én ezúttal a közlekedés kér­désével óhajtok foglalkozni. A Beszkárt, mely a főváros ház­tartásához évi 8 millió pengővel já­rul hozzá, ma hálózatát elhanyagolja, felhagyott a városi villamos vasútnak régi kipróbált rendszerével,, mely szerint csakis hálózatbővítéssel lehet egy közlekedési vállalatot jövedelmezővé tenni, és ezzel a közönség- közlekedési igényeit kielégíteni. De hogyan prosperáljon egy közlekedési vállalat, ha nemcsak ennek előfeltételeitől fosztják meg, de tőle a városban már megépített legfontosabb átszelő vo­nalait is el akarják venni a közlekedési kérdés újoncai. Egyike ezeknek november hó 13-án a közgyűlésen tartott beszédében a következőket mondja: „A régi közúti és villamos városi vasútnak konkurrenciája okozta az abszurd-vonalokat, ezért kellett belemenni az Irányi uccába, Veres Pálné uccába, mert különben azt józan ésszel nem lehetett volna megcsinálni. A technikai megoldást minden tényező ellenezte, ennek ellenére a pénzemberek keresztülvitték anyagi okok­ból.“ Semmiesetre sem pénzember az, aki így beszél, aki a Beszkártnak ezt az átszelő, második vérkeringését képező vonalát, amely Kőbányát, a Tisztviselőtele­pet és a Józsefvárost kapcsolja össze a Belvárossal, meg- akarja szüntetni, mert az ezzel a Beszkártnak és a fővárosnak csaknem 1 millió pengőt akar ki­venni a zsebéből, mert ennek a vonalnak ennyi az évi jövedelme. De még ennél is többet fog kivenni azért, mivel a villamoskocsik helyett beállítandó autóbuszok beszerzési ára körülbelül 5 millió pengőt tesz ki, melyre fedezet egyáltalában nincsen. Hozzá­teszem még azt is, hogy ugyanannyi elszállítandó utas számára 35 százalékkal több autóbusz kell mint közúti vasutikocsi, továbbá azt, hogy ezen kívül egy közúti kocsinak 20 év, míg egy autóbusznak 5 év az élettartalma, mely öt év alatt már csaknem minden alkatrésze ki van cserélve, és ezzel mindent megmondottam. A Baross nccai és belvárosi forgalom megszüntetésének sze­rencsétlen gondolatához, melyet minden igazi közle­kedési szakember elvet: hozzá nem értő, megtéveszt­hető emberek lelkesedhetnek, de a főváros megértő polgármesterétől elvárom, hogy idejében közbe fog lépni, hogy ilyen végzetes hibák el ne követtessenek, mert különben a főváros közlekedése egy év alatt csődbe jut, és a vállalat többezer emberét fogja ke­nyerétől megfosztani. A közúti forgalomank beszüntetése folytián az autóbusz-forgalom, és egyéb járművek olyan torlódása fog bekövetkezni, hogy autóbusszal egyáltalában nem lehet majd továbbjutni, mint azt a külföld nagy városainak szűk uccáiban tapasztaltuk. A Bel­város szűk uccáinak forgalmáról hangsúlyozottan kijelentem, hogy ott sokkal kevesebb a baleset, mint a széles utakon, mert éppen a szűk uccák vágányai a közlekedés rendőrei. A közlekedés rendszabályozói Londonban, Párizsban, Rómában már régen siratják az autóbuszba fektetett tőkét, mert rájöttek arra, hogy az autóbuszok nagymérvű szaporodása, a forgalmat a város belsejében teljesen meg­bénította, és Róma városa ezért egy földalatti hálózat kiépíté­sének gondolatával éppen most foglalkozik. Óva intem az autóbuszüzem vezetőségét, és a fő­város ellenőrző tényezőit, hogy addig újabb auto­bus zrendeléseket, vásárlásokat ne eszközöljenek, amÁg a próbák, ha azokra egyáltalán sor kerül, meg nem történtek. Zelovits Kornél műegyetemi tanár az idén kiadott „Nagyvárosok közlekedése“ című könyvében a: követ- kezőket mondja; „A közúti vas utaknak lényeges előnye, hogy veszélyességi foka az öszes útfelszíni közlekedési eszközök között a legkisebb, üzeme sűrű forgalom esetén gazdaságosabb. Az autóbuszüzem költsége kocsikilóméterénként átlagosan 40 százalékkal na­gyobb, mint a közüli vasúté és teljesítőképessége jóval kisebb. Minthogy a vonóerejéhez szükséges anyagot nem kell külföldről beszerezni, az elek­tromos közúti vasút kedvezően befolyásolja az ország kereskedelmi mérlegét. Ha a nagyváros tulajdonában levő elektromos telepből kapja az áramot, javítja annak gazdasági helyzetét.“ Majd így folytatja; ,, Abból, hogy Londonban, a City­ben nincs közúti vasút, nem következik, hogy ahol lehetséges, a közúti vasútnak a Belvároson ke­resztülvitele ne engedtessék meg, és ahol, mint Budapestén és Berlinben is, a közúti vasútnak sikerült a Belvároson keresztülhaladnia, ezek a belvárosi vonalak vagy egy részük felhagyas- sanak, és autóbuszvonalakkal pótoltassanak. Ber­linben egy hasonló esettel kapcsolatban, helyesen jegyzi meg Kemann, a nagyvárosi közlekedés elismert szakértője, hogy ilyen módon megcsonkí­tanák a közúti vasúti hálózatot.“ Ezek után mindenkinek be kell látnia, hogy az autóbuszforgalom a közúti forgalommal szemben háttérbe szorul és csak ott jogosult az alkalmazása, ahol nem jelent a villamos- vasutra nézve konkurrenciát. A közönség érdekei itt teljesen azonosak a vasúiéval, már csak azért is, mert az autóbuszközlekedés csak akkor jó, ha az útburkolat aszfaltból van, amitől a mi uceáink nagyrésze még távol van és az autóbusz rázása sok esetben elviselhetetlen. Mindezeket a tör­vényhatóságban nem lehetett elmondani, cikkem elején említett okokból. De nem mondhattam el azt sem, hogy a Beszkárt azért nem fejleszti, sőt vissza­fejleszti hálózatai, inert a főváros a rendes terület­használati dijakon kívül két és félmillió önkényesen kivetett rendkívüli használati díjat vesz el tőle. En­nek folytán a közszükségletet képező — Kőbányát és Kispestet összekötő — gyömrői-úti villamos vasút­vonalat sem építhették eddig meg, holott, ennek már 1912-ben megvolt a közigazgatási bejárása. A bizo­nyára jövedelmező hétkilométeres vonalnak építési költsége nem tenne ki többet, egy és fél millió pen­gőnél, tehát csak egy hányadát az említett kettő és fél millió pengőnek. A Beszkárt vezetésével sem érthetek egyet. Az egyes szolgálati ágak hermetikusan el vannak egymástól választva, az egyik nem tudja, sőt nem is szabad tudnia, mit csinál a másik. Ennek a rend­szernek következményei a közönség rovására tör­ténő kísérletezések. Már 1927-ben rámutattam arra, hogy a világ összes nagy városaiban al­kalmazott Phönix, egyrészes vályús sín helyett az általános vágánycserénél 2(18.8 km H-sír.t fektettek le. mely sínanyagnak felesleges súlytöbblete 8,064.000 kilogrammot tett ki. Ez a súlytöblet a Beszkártnak 28,224.000 pengőbe került és hozzá még az egész ösz- szeg Csehországba vándorolt, holott már 1913-ban, mikor a Haarmann-sínrendszert meg akartam szün­tetni, Ígéretet nyertem a Diósgyőri vasgyártól, hogy ők is hajlandók lesznek Pliőnix-síngyártásra beren- dezkeJir. Indítványozni akartam, hogy végre szakítsanak ezzel az elavult sínrendszerrel, és most ezt az alkal­mat használom fel, hogy erre az illetékes tényezőket utóijára figyelmeztessem. A Deszkáidnál a bajokat nem a szakemberek hiányában, hanem a vezetés hibájában ta­lálom. Folkusiházy vezérigazgatónak ismét meg kell honosí­tania a városi vasútnál jól bevált műszaki értekez­leteket. melyeken kiforrtak azok az eszmék, melyek a vállalat vezetésének műszaki, közlekedési, keres­kedelmi, és anyagi kérdéseiben a követendő helyes irányt megszabták. Fel akartam a törvényhatóság figyelmét hívni arra, hogy a közúti vasutak már IS év előtt elérkez­tek forgalmuk teljesítőképességének határához. A földalatti gyorsvasutak építésének ideje már akkor aktuális volt. Az anyagi nehézségek miatt az egész földalatti hálózat megépítésére ma gondolni sem le­het, de igenis gondolni kell az Andrássy-út alatti földalatti vasút modernizálásával kapcsolatban an­nak a Belváros, Rákóczi út, és Thököly út alatt a vasúti átjárón való meghosszabbítására. Nem kétel­kedem abban, hogy ma, midőn a munkanélküliség kérdése katasztrofális1 méreteket öltött, a kormány támogatása sem fog elmaradni, mert nem. tudok el­képzelni oly rövidlátást, mert ilyen munkaalkalmat figyelmen kívül hagyjon. Ha gondolni lehetett a HÉV megváltására, mely a városra harminc év alatt 60 milliót, a- jelen pillanatban ezen kívül 15 milliót és még súlyos anyagi meglepetéseket jelentett volna, e helyett sokkal inkább gondolni lehet és kell a há­lózatfejlesztésre úgy a útfelszínen, mint a föld alatt. Egészségesebb közlekedési politikát, szellemet és rendszerváltozást kérek, Sipőcz polgármestertől, ki a HÉV megváltása ellen történt erélyes állásfoglalásá­val bebizonyította azt, hogy a főváros érdekeit min­den pártpolitikával szemben szívén viseli. ScbO Béla föszámmő optimizmussal néz a zárszámadás eredméme elé Márciusra elkészül az 1931. évi zárszámadás, melyei nagy érdeklődéssel vár a főváros lakossága Az év végével a költségvetési év is befe­jeződik. Megindul a nagy munka a szám­vevőségeken, mert elkezdődik a zárszámadás összeállításának hatalmas munkája. Rendsze­rint. egy negyedéven át tartó fog­lalkoztatást jelent a zárszámadás elkészülése. Ügy a főváros, mint a közvélemény nagy érdeklődéssel várja ennek a munkának az ered­ményét, mert ekkor derül ki: fe­lesleggel vagy deficittel gazdálko­dott-e az előző évben a főváros. Főleg- azért várják most nagy tü­relmetlenséggel a zárszámadást, mert a most letűnő gazdálkodási évben sokszor esett szó, a főváros bevételeinek rohamos csökkenésé­ről, melyeknek ellensúlyozására, több alkalommal hajtottak végre kíméletlen ta­karékossági intézkedéseket. A zárszámadás fog igazolásul szolgálni a tekintetben, vájjon ezek a takarékossági rendelkezések célhoz vezetnek-e, elmult-e általuk a deficit veszedelme, vagy pedig olyan radikálisak voltak, hogy a deficit elhárítá­sán felül még felesleget is produkáltak. Sebő Béla Beszéltünk a zárszámadás készítésének kü­szöbén Sebő Béla föszámvevővel, aki a kilátások felől így nyilatkozott: — A zárszámadás összeállítása nem könnyű fel­adat, hónapok munkája kell hozzá. Amíg az összes adatok együtt nincsenek és a mérleg össze nincs ál­lítva, hozzávetőleges véleményt sem lehet mondani a várható eredményt illetően. így tehát e percben, ami­kor az idei költségvetési évből is még néhány nap hátra van és az új zárszámadás munkálataihoz még hozzá sem kezdhettünk, nem is bocsátkozhatom jós­lásokba a tekintetben, vájjon felesleget vagy defici­tet produkál-e a születendő zárómérleg. — Én mindenesetre optimista vagyok, mert láttam és tapasztaltam, hogy az óv folyamán a főváros pénzügyi vezetősége a legkörültekintőbb gon­dossággal figyelte a pénzügyi helyzet alakulását és amint a bevételeknek az előirányzattal szemben való csökkenését észrevette, azonnal intézkedett a kiadási előirányzatok hasonló mértékű redukálására nézve. Ez a köteles előirányzat mindenesetre Magyar Autogén-Gázaccumulálor Rt. Iroda: VI., Berlini-tér 3 II. Telefónszám: Aut. 258 — 44 Gyár: X., Noszlopi ucca 12 Telefónszám: J. 390- 09 DIssousgázS a legalkalmasabb égőgáz az autogén fémmegmunkálásához, Min­den más eljárásnál veszélytelenebb, gyorsabb, üzembiztosabb. Állandó raktár autogén hegesztő- és vágóberendezések­ből, valamint hegesztési pótanyagokból. megmentette a főváros gazdálkodásának egyensúlyát, és biztosította a főváros kötelezettségeinek teljesí­tését. Hozzávetőleges becslések szerint az adóbevé­telek mintegy 5 millióval maradtak alatta az előirányzatnak, a takarékossági intézkedések folytán ellenben a kiadásokat is minimálisan 10 millióval redukálták. A nagyobb bevételeken kívül a főváros egyéb jöve­delmei is erősen csökkentek az előirányzattal szem­ben és ennek ellensúlyozása végett volt szükség a kiadások nagyobb mértékű redukciójára. —■ Én bízom abban, hogy a készülő zárószámadás kielégítő eredményt fog produkálni. A számvevősé­gen kívül a számszék is megvizsgálja a számadáso­kat és külön jelentésben fogja észrevételeiket közölni a polgármesterrel. Ügy számítom, hogy március' má­sodik felében az idei zárszámadás már készen lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom