Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-23 / 51-52. szám

8 Független Budapest Budapest, 1931 december 23. A fizetési Képesség leromlott, de a fizetési Készség emelKedett Irta: HONFFY LAJOS, fővárosi adóhivatali igazgató Idestova vége. az esztendőnek. A lázas hivatali mnnka mindig gyors irama mintha kissé engedne, mindközelebb integet a pár ünnep­nap pihenője. Az adventi hangulat ráül lel­künkre és elmélkedünk. Nagyon nehéz, esztendőt hagyunk magunk mögött, az államháztartás megfeszített küzdelmének, az általá­nos gazdasági leromlásnak, a le­eresztett üzletredőnyöknek, a végkiárusításnknak, a leesökkentett életigényeknek, exisztenciák összeomlá­sának, kényszermunkátlanságnak, termelési és fo­gyasztási válságnak gondoktól terhes esztendejét. Egy szomorú esztendőt, melyben egy, a. gazda­sági válság által kitermelt új fogalom vonult be a köztudatba (és az új fogalommal együtt a» úgy ér­telmileg, mint szó tani lag bántó és kellemetlen szó): n leépítés. A vérbeli pénzügyi ember aggódva tekint vissza az elmnló esztendőre: vájjon, hogyan fest ez az álta­lános leépítés ottan, ahol mindent tudnunk és lát­nunk kell, a közszolgáltatások számadatainak rub­rikáiba ni Ha azonban az utóbbi éveknek erre vonatkozó adatait, azaz a székesfővárosi adókivetési, adóbevé­teli számoszlopok eredményeit és gazdasági erőténye­zők leromlásának jelenségeit egy magasabb szinté­zisbe egybekapcsoljuk, elmélkedésünk eredményeké- pen eloszlik. aggodalmunk és bizodalmas reménység­gel hisszük, hogy a sors kegyelme megmenti orszá­gunkat. Mert a számadatok azt beszélik, hogy a szé­kesfőváros adófizető polgárai — nagy álta­lánosságban — teljesítik kötelességeiket. A fizetési képesség leromolhatott, a fizetési kész­ség azonban emelkedett. Nézzük a számadatokat, mégpedig az 1927. évtől kezdődően, amely év óta a pengőértékre való áttérés úgy az állam és a községi háztartásokban, mint a gazdasági életben bizonyos nyugalmat teremtett. És nézzük az együttesen kezelt adók adatait, mert ide folynak egybe a gazdasági élet legkülönbözőbb arté­riáin át a szolgáltatások. (Földadó, házadó, társulati adó, tantieme adó, jövedelemadó, vagyonadó, rok­kantellátást adó, betegápolási pótadó, útadó, keres­kedelmi-iparkamarai és mezőgazdasági kamarai ille­ték, egyházi adó, községi pótadó, általános kereseti adó, házbérkrajcár, szemétfuvarozási illeték, italmé­rési illeték, inségadó.) Ezen együttesen kezelt adók kivetéseinek vég­összege volt: 1927. évben 107 357.410 P. 1928. „ 144,196.531 P. 1929. „ 152,517.076 P. 1930. „ 156,558.176 P. . 1931, „ 148,976.230 P. Látjuk, hogy a kivetések az 1930. évig emelked­tek, a folyó évben csökkentek, ami megfelel a gaz­dasági élet leromlásának. (A tárgyi adók, a házadó, földadó, vagyonadó kivetései változatlanok marad­tak, ellenben 1 'A millióval csökkent a .jövedelemadó, /!• millióval a kereseti adó és járulékai,, 5 millióval a társulati adó és járulékának kivetése stb.) A kivetésekkel állítsuk szembe a bevételeket. Be­folyt az együttesen kezelt adókra: 1927, évben 98,677.729 P. 1928, „ 133,718.633 P. 1929. „ 144,247.641 P. 1930. „ 148,732.259 P. 1931. „ 142,000.000 P. (A hátralévő rövid idő hozzávetőleg kombinálva.) A befolyt öszzegek a kivetéseknek 1927. évben 91.95%-át, 1928. évben 82.79%-át, 1929. évben 94.58%-át, 1930. évben 95.01%-át, 1931. évben 95%-át teszik ki. (A befizetések természetszerűen elsősorban a hátralé­kokra történnek, ez a körülmény azonban nem alte- rálja az egyes éveknek az adózók kapacitása szem­pontjából történő összehasonlítását.) Érdekesek ezek az adatok, ha elgondoljuk, hogy az általános gazdasági leromlás az 1930. év folyamán megkezdődött. A teherviselő képesség csökkent (az 1931. évi kivetés 7 és 1/2 millióval kevesebb az előző éveinél), azonban a készség- megmarad. Az 1927. év­ben 91.95%-obi befolyás évről-,évre 1930. évig emelke­dik és a folyó évben -sem csökken. És ha ezekből az adatokból nem lehetne eléggé következtetni az adózó fizetési készségére, mert hi­szen azt is mondhatnánk, hogy a nagyarányú bevé­telek idején a sokoldalú adóapparátus sem volt tét­len), é'énkebb-en mutatja azt a -folyó év utolsó negye­iének, amikor az adózás kulminált, az előző éviekkel való összehasonlítása: az 1929. évi IV. adónegyedben befolyt: 35,703.000 P. az 1930. évi IV. adónegyedben befolyt: 37,002.000 P. az 1931. évi IV. adónegyedben befolyt: 36,079.000 P. A folyó év utolsó negyedében tehát több folyt be, mint az 1929. év utolsó negyedében, holott ez évi kivetés 3 és Vs> millió pengővel keve­sebb volt. és csupán 1 millió pengővel folyt be ke­vesebb, mint a múlt esztendő utolsó negyedében, ho­lott az évi kivetés 7 és 1A millió pengővel volt kisebb. Igazi, hogy a folyó év utolsó negyedében némileg buzdították az adózókat a kamatkedvezményekre vo­natkozó rendelkezések, ezeknek hatása azonban el­enyészőnek mondható akkor, ha szembeállítjuk azt a körülményt, hogy ugyanakkor, novemberben vol­tak esedékesek a házak és a jövedelmek után kive­tett új szükségadók, melyek címén befolyt közel 14 és félmillió pengői Tehát novemberben összesen befolyt 50 millió pengő, ami még többet jelent akkor, ha a lajstrom­tételek számából megállapítjuk, hogy azt az előző évivel szemben 350 társulattal, 1.200 jövedelemadó-alannyal és 600 keresetiadó­alannyal kevesebben fizették be. Látjuk, hogy a székesfőváros adófizető polgársá­gának helyén van a szíve. Áldozatos hűséggel adózik, mert józanul tudja, hogy „az állam üdve a, legfőbb törvény“, az állam jólétében mindenki megtalálja a boldogulását, az állam bukásában minden elvész és minden elpusztul. Az egyes országok műveltségi fokát különböző­képen szokták mérni. Viszonyítják azt a rádiónak az illető országban való terjedéséhez, a szappanfo- gyasztáshoz, az idegen nyelvek tudásához stb. Pedig talán lehetne azt az adófizetési készséggel mérni, mert hiszen itt nyilvánul meg szinte ösztönösen a népek vitalitása. Ha megvan az adófizetési készség, átcsaphatnak rajtunk a világkríziseknek, az. egymásra tornyosuló Fa és szén helyett fürdő­vizét elektromos árammal melegítse fel. Teljesen automatikus melegvíz szolgáltatás olcsó éjjeli árammal. A ki- és be­kapcsolást a melegvíz szabályozását önműködő készülékek végzik. Kitünően bevált rendszer. Felvilágosításért, ajánlatért forduljon Budapest Székesfőváros Elek­tromos Művei ajánlati osztályhoz, V., Váci út 74. Telefon: 904—00. gazdasági válságoknak hullámai, kicsit földhöz is vághatnak, de mi újból talpraállunk. Olyan jólesik adventi időben arra gondolni, hogy egyszer minden jóra fordul. Bizodalommal hinni, hogy egyszer mégis kijutunk a viharzónából. Egyszeresük vége lesz a leépítéseknek is és csak egy dolgot fogunk leépíteni: a gondjainkat. Megnyílik az első tanoncotíhon Miért hajlanak bűnökre a fiatal iparosnövendékek A polgá rmester hézagpótló intézmény létesítésére határozta el magát. A közeli napokban tanoncolthon nyílik meg az iparosta.noncok részére. Az erre vonat­kozó előterjesztésben rámutat a polgármester arra, hogy ha a mai leromlott viszonyok között figyelem­mel kísérjük a bűnözéseket, megállapíthatjuk, hogy ezekben az iparostársadalom fiatalabb rétege ijesztő százalékban szerepel. A hatóságok illetékes szervei e számok mellett nem mehetnek el közömbösen, ku- tatniok kell az okokat s ha megtalálták, minden le­hető eszközzel sietniök kell a baj orvoslására. A közoktatásügyi ügyosztály a fővárosi isko­lákba járó ip-arostanoncok szociális viszonyait meg­vizsgálta -és megállapította azt a szomorú tényt, hogy úgy a, könnyű, mint a nehéz ipari pályára a legsze­gényebb néposztályok gyermekei mennek, aminek ter­mészetes következménye az, hogy a serdülő iparosifjúság jelentékeny hányada a legelhagyatottabb és legmostohább erkölcsi ég gazdasági viszonyok mellett készül fel az ipari pályára. Megállapították, mennyi azoknak az iparostanon- coknak a száma, akik nem szüleiknél, vagy munka­adójuknál laknak és nem kapnak ellátást, hanem tömegszállásokon élnek. Az adatokból kiderült, hogy 220 iparostanonc tömegszállásokon lakik és gondoskodik a maga élelmezéséről Összesen mintegy 500 az olyan iparostanonc, aki la­kás és táplálkozás tekintetében hatósági támogatásra szorul, a főváros megállapítása szerint. Ezek az ipa- rostanoncok heti 6—14 pengő keresetből tartják fenn magukat, többnek azonban még 6 pengőnél is kisebb a heti jövedelme. Nyilvánvaló, hogy ilyen kereseti viszonyok mellett a tanoncok a legnagyobb nyomor­ban élnek, a leglehetetlenebb helyen vannak elszál­lásolva, minek folytán a fizikai, és erkölcsi züllést nem kerülhetik el. A főváros nem tér napirendre ez állapotok felett. Elhatározta, hogy az ellátatlan iparostanoncok befogadására iparostanoneotthont nyit. A Kazinczy-utcai volt diákszállót alakítják át erre u célra. Ebben az otthonban 50 tanoncot helyeznek el, akik itt meleg vacsorát, ünnepnapokon pedig egész­napi ellátást kapnak. Ügy a szállás, mint az étkezés- díjtalan lesz. ÁHON ANTAL ÉS flAI kövozőmesterek, út-, osatorna- és bétín- építési vállalkozók, földmunka, vfcgfcay- íektetés, mészkőbkHya Vili.. Fulö-uíca 10 Telefon: I. 305 85 Stern Emil út-, csatorna- és magasépítési szerszámkülönlegességek Telefon: 90-6-48 Budapest, V., Visegrádi ucca 32 Margalit Andor és Ödön 695.04,59571 oki. mérnök, építőmester, vállalkozók, vasbetonépitók tom Budapest, I , Kelenhegyi út 11-13 1 Végtelenül szövött pamut- és teveszőr­géphajtószíjak, felvonó- és szállító­hevederek, géphajtókötelek hazai és tengerentúli kenderből ós pamutból, selfaktor- kötél és géphajtózsinórok pamutból, nyer­sen és impregnálva, gazdasági és műszaki kötéláruk mindennemű kivitelben, kötél­szerelések I géphajtó- ós sodronykötelek szere­lése és rövidítése. HELLE ANTAL cégt. SCHRENK MÁTYÁS hovederszövő-, kendor- ós sodronykötólgyára Alapíttatott: 1880 — Rákospalota — Tel.: 95-2 89 Honfiú Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom