Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-12-02 / 48. szám
HUSZONHATODIK évfolyam 48. szám 1931 december 2 Függőién Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 46476 1920-1931 Zűrzavaros az egész dolog. Az ember kezébe veszi az újságot, alig várja és amikor elolvasta, sokkal kevesebbet tud, mint azelőtt. Egymásnak ellentmondó szavak, mondatok, melyek mögött rejtett értelmet kell gyanítanunk, (mert egyébként nincs sok értelmük) titkolódzás és suttogás: ebből áll az ai puccs, amelyről napok óta hallunk és olvasunk, de amelyet mégis olyan bizalmas magánügyként kezelnek, mintha egy pár ember legbelsőbb ügye lenne. Az izgalom láthatólag nagy. Mégis, csak annyit szabad tudnunk, hogy néhány izgatott fiatalember ostoba csinyjéről van szó. Politikai senkiháziak át akarták venni erőszakos úton az államhatalmat, le akartak tartóztatni minisztereket: de azért nincs szó, világért sincs szó politikai merénylettervről, egészen közönséges kis büntető cselekmény az egész, egyszerű csirkefogás, amelyről kár beszélni. Lehet, hogy a kormányzatnak igaza van, amikor nem akar elefántot csinálni a szúnyogból, nem is vitatkozhatunk vele, mert nem ismerjük a tényeket: mégis szükségesnek tartjuk a megállapítást, hogy eltusso- lással nem lehet rendet teremteni, még kevésbé a nyilvánosságot megnyugtatni. Ez a politikái „merénylet“ a maga szánalmas együgyüségében és tragikomikus furcsaságában akkor történt, amikor statárium van Magyarországon. És ha komikus és ostoba is az egész, ezen a ponton tragikussá válik. Ezek a fiatalemberek, akik nem törődve statáriummal és az állam egész rendjével, elhatározták, hogy itt a pillanat, amikor nekik kell kezükbe venni az ország vezetését, nem is törődhettek olyan csekélységgel, mint a milyen a statárium. Ők úgy érezték, hogy nekik salvus conductus-uk van mindenre, őket az elmúlt rendszer hallgatólagos biztatása nagy emberekké, törvényeken felülállókká tette, mit törődtek olyan csekélységekkel, amiktől már, közönséges embereknek libabőrös lesz a hátuk? Egyáltalán: felelőssé tehető-e ez a társaság azért, amit tett? ők voltak azok, akiket tíz-tizenegy év előtt „felelőtlen elemek“ név alatt tanultunk meg tisztelni. Felelőtlen elemnek lenni jó volt, jövedelmező volt, előkelő dolog volt. Büntetni nem lehetett a felelőtlen elemet, akár rendőrt gyilkolt, akár bombát hajított: hiszen emlékszünk, nem is volt oly régen. Azóta nagyot fordult a világ, minden megváltozott, de ők megmaradtak és csoda-e, ha nem tudtak disztingválni a dátumokban, ha nem éreztek külömbséget 1920 és 1931 közt? Plogy bűnügyi és politikai szempontból milyen a jelentősége énnek az ügynek, azt majd a bíróság és a politikai fórumok döntik el. Minket az egész kérdésben csak egy szempont érdekel: a polgári munka biztonsága, a főváros boldogtalan lakosságának i nyugalma, melyet ezek a haszontalanságok megrendítettek egy pillanatra. Akármennyire jelentéktelen, vagy jelentékeny ez a dolog egyéb szempontokból, a mi nézőszögünkből tekintve nagyon fontos és nagyon komoly. Megzavarja, annak a társadalomnak a nyugalmát, amely kétségbeesett reménytelenséggel néz a tél elébe. A magyar élet szörnyű napjaiban, amikor alá van aknázva az egész köz- és magánélet, amikor hatóságok és egyének remegve néznek a jövőbe, amikor mindenkinek készen kell állnia tűzoltásra, akkor nem lehet eltűrni, hogy könnyelmű fiatalemberek tüzesé v át akarjanak hajítani a tetőre. Ezt a A főváros törvényhatósági bizottságának legutolsó költségvetési közgyűlésén döntő roham indult meg a hatósági üzemek ellen. Két ellentétes álláspont körül folyt a vita. Az üzemellenesek felfogását Szegő Béla. nemzeti szabadelvűpárti bizottsági tag fejtette ki, amidőn a monopolisztikus üzemek kivételével valamennyi fővárosi üzemnek azonnali mégszün- tetését javasolta. A másik álláspontot Éber Antal képviselte, aki kompromisszumos javaslatot tett, amennyiben azt indítványozta, hogy a fővárosi üzemi problémák megoldására nézve Sipőcz Jenő polgármester készítsen konkrét javaslatot és < :t terjessze a törvény hatósági tanács elé. Éber Antal is kétségkívül üzemellenes. Halasztó természetű indítványa azonban alkalmas volt az ellentétek áthidalására és így az Az üzemi problémák megoldását illetően, most már minden attól függ, hogy Sipőcz Jenő polgármester milyen irányelvek szerint készíti el a maga javaslatait. Még a nyári szünet előtt megtörtént, hogy Sipőcz Jenő polgármester megbízást adott Borvendég Ferenc alpolgármesternek az üzemi problémák áttanulmányozására és konkrét előterjesztés készítésére. Ezúttal is Borvendég Ferenc alpolgármesterre hárul a feladat, hogy ebben a rendkívül kényes kérdésben elkészítse a polgármesteri javaslatokat. Minthogy a főváros közönségét rendkívül közelről érdeklő kérdésről van itt szó, magához Borvendég Ferenc alpolgármesterhez fordultunk felvilágosításért aziránt, hogy milyen előkészületeket tesz a fővárosi üzemi problémák áttanulmányozására és e tanulmányok alapján mikorra készül el a maga előterjesztésével. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Mielőtt előterjesztésemet elkészíteném, előbb tárgyalásokba bocsátkozom a polgármesteri XII. ügyosztály vezetőjével és referenseivel, hogy tiszta képet kapjak a helyzetről. Ezeket a tárgyalásokat már meg' is kezdtem és igyekszem azokat a legrövidebb időn belül befejezni, Á fővárosi üzemek problémáival a polgár- mesteri XII.. vagyis a vízvezetéki és világítási ügyosztály foglalkozik. noha a gyakorlatban ide tulajdonképpen csak a három 'monopolisztikus nagyüzem: az Elektromosművek, a Gázmüvek és a Vízművek tartozik. Elvi jelentőségű kérdések 1 etárgyalásával kezdem feladatom teljesítését. Azután vég'gmegyek sorra az összes üzemeken. Minden egyes üzemnek, megvizsgálom az üzletvitelét, legutóbbi zárószámadásait, költségvetését, mérlegét és általában egész gcsztióját, Minden egyes üzem ügyében külön-külön javaslatot, illetve előterjesztést készítek a törvényhatósági tanács számára. Ezt a munkát természetesen a polgármester úrtól kapott megbízás alapján végzem, — Az egyes üzemek üzletvitelének áttanultűzzel való játékot büntetni kell a törvény és a statárium teljes erejével. 1931-et írunk és nem 1920-at. Ezt tudomásul kell vétetni azokkal, akik nem akarták észrevenni. ő indítványát emelte a közgyűlés határozattá. Bármiként határozott is a főváros közgyűlése, annyi bizonyos, hogy az üzemi kérdést nem lehet többé levenni a napirendről. A főváros iparos- és kereskedőtársadalmát rendkívül közelről érdekli ezeknek a problémáknak a megoldása, mert — úgy vallják — életexisztenciá- jukról, jövendő sorsukról van szó. A választások előtt valamennyi fővárosi párt összes jelöltjei beígérték az iparos- és kereskedőtársadalomnak a konkurrenciát csináló hatósági üzemeknek a megszüntetését. Most elérheti az id" ~rra, hág:1 ar ígérők beváltsák szavukat és segítségére siessenek az exisztenciájukban veszélyeztetett iparosoknak és kereskedőknek. mányozása után konkrét javaslatokat kell ké- “dtrp<ytn a, jövőre. Mmden egyes üzemnél felelni fogok arra a kérdésre, hogy a szóban- forgó üzem a közérdek serelme nélkül meg- szüntethe'ő-e. Ez az első és legfontosabb kérdés. Azoknál az üzemeknél, amelyeknek a fenntartását közérdek nem kívánja, s amelyek éppen ezért csak fölösleges konkurrenciát csinálnak az adófizető iparos és kereskedő osztálynak, az azonnali és feltétlen mec,szü te- tésre teszek javaslatot, Lesznek azután olyan üzemek, amelyeket fenntartaudónak ítélek meg, de felmerülhet náluk a leépítésnek a szükségessége. Általában mindenütt az átmeneti és fokozatos leépítésnek vagyok a hive. Vannak a fővárosnak olyan üzemei,* amelyek rokontermészetüek. Ezeknek az üzemeknek az összevonását fogom javasolni. Hármas alternativa lesz tehát: 1. Megszüntetés, vagy 2. leépítés, vagy 3. ösz- szevonás. — Minthogy közgyűlési határozattal állok szemben, egészem természetes, hogy feladatomat gyorsan akarom teljesíteni, A lehető legsürgősebben fogom áttanulmányozni az összes fővárosi üzemek ügyeit, hogy már a lenközelebbi jövőben elkészíthessem konkrét előterjesztéseimet az üzemi problémák végleges megoldása iránt, Éles ellentétek a fővárosi pártok közt és egyes pártokon belül is az üzemi problémák megoldásánál Borvendég Ferenc alpolgármesternek az üzemi problémák megoldására vonatkozó előterjesztései előreláthatóan újév után kerülnek a törvényhatósági tanács elé. A törvényhatósági tanács állásfoglalásától függ azután, hogy mely üzemeknek a megszüntetésére, vagy összeolvasztására, esetleg leépítésére kerül a sor. A Nemzeti Szabadelvűpárt és a DemokrataKiéleződtek az ellentétek az üzemi problémák körül Feltétlenül megszűnik a Situmenezö üzem, a Gyógyszer- és a Műszer üzem —- Leépítik a kenyérgyárat és az Élelmiszerüzemet TI keresztény pártban megosztanak a vélemények — Bassay, Kozma, Friedrich, Záng Zajos és Fábián Béla nyilatkoznak az üzemek megszüntetéséről Borvendég Ferenc alpolgármester megkezdte tárgyalásait az üzemi problémák megoldása ügyében Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozata Borvendég Ferenc
