Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-30 / 39. szám

Független Budapest Budapest, 1931 október 1. Sipőcz polgármester az új Költségvetésről 172,085.695 pengő bevétel és Kiadás a Költségvetési tervezet egyenlege — 16.2 millió a hiány — Az üzemi hozzájárulásoK felemelésével aKarja a hiányoKat pótolni Sipőcz polgármester Nagy várakozás előzte meg a főváros 1932. éri költségvetés-tervezetének megjelenését. A főváros vezetőségének és elsősorban a pénzügyi ügyosztálynak nagy ne­hézségekkel kellett meg­küzdenie a háztartás egyensúlyának biztosí­tása érdekében, de kí­vülük a kiküldött ta­karékossági bizottság is jelentős munkát vég­zett e cél eléréséért. Minthogy azonban a bizottság jelentésének i megszerkesztése el hú- ] zódott és a költség ve­téstervezet nyilvános­ságra bocsátásával nem lehetett tovább várni, a polgármester a múlt hét végén szétküldötte a törvényhatósági bizottság tagjainak az ríj költségvetést. Ezzel kapcsolatban javaslatait is el küldötte, annak hangsúlyozásával, hogy a tervezet nem jelenti a végleges ada­tokat. A költségvetés fősommázata a községi háztar­tásnál 172,085.696 pengő bevételt és ugyanannyi kiadást tüntet fel, mintegy négymillióval ke­vesebbet, mint az idei költségvetés végösszege. A különálló alapok előirányzata 17,948.293 pengő kiadás és 16.366 pengővel több bevételt, az üzemek költségvetése 204,681.260 pengő bevételt, illetve kiadást tüntet fel, közel 9 millióval kevesebbet, mint az idei előirányzat. — A kiadások kényszerű megszorításának követ­kezménye, hogy templomok, kisdedóvók, iskolák épí­tésére, az új szeretetotthon továbbépítésére, szellemi szükségmunkára, szükséglakások építésére, sajnos, nem jutott fedezet a költégvetésben. A templomok tatarozására, a felekézetek rendkívüli segélyére, utak, csatornák építésére, köztisztasági szolgálatra, sétányok és a faültetvényekre, a ferencvárosi kikötő építésére, a hegyi- és talajvizek elleni védőmunkákra előirányzott hiteleket nagyobb mértékben kellett csökkenteni. Ezek ellenére gondoskodtunk közmun­kákról is, úgyhogy út- és csatornaépítésre 13-8 millió, épület­fenntartásra 5.5 millió, különböző építkezésre és felszerelésre 4.3 millió jutott. — A világgazdasági események nagyban érezte­tik hatásukat a főváros háztartásában is. Nemcsak az adóbevételek estek vissza, hanem az üzemek, in­tézmények jövedelmei is csökkentek és ha a viszo­nyok továbbra is romlanak, számolni kell a bevételek újabb csökkenésével. Ép ezért a gazdasági depresszió hatását számításba véve, az adóbevételek előirányzatát 13.4 millióval és áz egyéb bevételeket, valamint az üzemi hozzájáru­lásokat a kisebb üzemeknél nagyobb arányban csök­kentettük. így mintegy 16.2 millió hiány mutatkozik a költ­ségvetésben, amelynek fedezésére, egyes üzemek hozzájárulásának felemelését és a közlekedési adó 100 százalékos pót­lékolását jelöltük meg fedezetül, ez utóbbit azonban csupán a főváros tulajdonában lévő közlekedési vál­lalatoknál. — Az üzemek költségvetéseiben az üzleti feles­legek erősen visszaestek és a jelénlgi szolgáltatási árak a visszaeső forgalom mellett 2,534.482 pengővel kevesebb hozzájárulást tudnak a községi háztartás­nak adni, mint amennyit erre az évre előirányoz­tunk. Az Autóbuszüzem 840, a Gellért-fürdő és szálló 171.000, a Széchenyi-fürdő 196.700, a Budai Hegypálya 10.000 pengő hiányt mutat ki, amit a községi alap­nak kell fedezni. Rendkívüli bevételekként ingatlan eladások címén 120.000 pengőt irányoztunk elő, egy­idejűleg azonban telekszerzésekre és kisajátításokra 1074 ezer pengő kiadás szerepel a költségvetésben. — Rendkívüli kiadásokként ezen az összegen kí­vül az angyalföldi tíj szivattyútelep létesítésére 220.000, az új központi kertészeti telep létesítésére 40.000, az anyagvizsgáló intézet harmadik részletére 30.000, a kórházi alap és a községi háztartás deficit­jének fedezésére 3,791.000, alaptőke emelésre és rész­vényvásárlásra 1,825.000, a fedett uszoda építési költ­ségéhez való hozzájárulásra 400.000, a Döbrentei piac rendezésére 40.000, a kórházak tatarozására 425.000, a Rudas-fürdő kazánházának építésére 250.000, az új Dunahidak építéséhez való hozzájárulására 2 millió pengő rendkívüli hozzájárulást irányoztunk elő. A polgármester javasolja, hogy a jövő évi költségvetést 172,085.696 pengő ki­adással és bevétellel állapítsák meg. A kórházi alap kiadási irányzata 14,954.568 pengő, amely mellett 2,175.750 ápolási napot alapul véve 6.22 pengő napi ápolási díjat kell megállapítani. Felhatalmazást kér arra, hogy az Elektromos-, Gáz- és Vízmüvek, a BSzKBt,, az Autóbuszüzem és a Budai Hegypálya szol­gáltatásainak árát újból megállapíthassák. Ilyen körülmények között a többi adókulcsok változatlanul fennmaradnának és a főváros jövő évi pénzügyi gazdálkodásának egyensúlya — hacsak váratlan események közbe nem jön­nek — biztosítva van. Stefánia út közelében, Hungária úton és Besnyői uccában Parcellázott házépítésre alkalmas, 130-tól 290 négyszögölig telhek eladók Dr. Váradi Miklós, VII, Stefánia út 25. Tel. 968-77 d. u. Az állami színházak 310 ezer pengővel tartoznak villanyvilágításért a fővárosnak és nem akarnak fizetni Végeredményben a főváros teljes költségvetése 394,431.615 pengő bevétellel és 16.366 pengő fe­lesleggel zárul. Az idei előirányzattal szemben 12,423.025 pengővel csökkent a jövő évi költség­vetés bevétele és ennél mintegy 13.000 pengővel nagyobb összeggel csökkentek a kiadási elő­irányzatok. Sipőcz Jenő polgármester a költségvetést kísérő jelentésében a következő érdekes megállapításokat mondja:- Már a költségvetési munkálatok megindítása­kor nyilvánvaló volt, hogy az 1932. évi előirányzat­ban nehéz lesz a kiadásokat és bevételeket egyen­súlyba hozni. Ezért már áprilisban intézkedtem, hogy a kiadásokat a takarékosság szigorú alkalma­zásával újabb 5 százalékkal csökkenteni kell. Ennek a rendelkezésnek az ügyosztályok elismerésreméltó igyekezettel tettek eleget, csakhogy a költségvtés kétharmad része rögzített fix- tételekből áll, amelyeket törvényes jogszabá­lyok állapítanak meg. Nem először mutatunk rá arra, hogy az ál­lam minden irányban igyekszik kihasználni a fővárost. Egész sereg állami kötelezettséget kényszerűségből vállalt a főváros, ámde az állam nem fizeti meg a fővárosnak tartozásait. ami hovatovább a főváros anyagi csődjéhez vezet, mint ahogyan már a mostani válságot is elsősorban az állam idézte elő. A kórházi díjak, az államsegélyek és egyéb fővárosi követelések után most már az állami intézményeknél elszenvedett veszteségeket a fővárosi üzemek tarifa- emelés révén a főváros közönségén igyekeznek kipótolni. Illetékes helyen már szóvá tették, hogy az üzemek követeléseit olymódon kellene behaj­tani az államon, hogy az államnak járó városi fizetéseket, mint a rendőrségi hozzájárulást, vala­mint a különböző adókat vissza kell tartani. így a kiadások csökkentése nem érhette el a költ­ségvetés 5 százalékát, mert csak a redukálható ki­adásokra. terjed ki, holott az egész kiadási keret mérséklésére lett volna szükség. Figyelemmel kellett lenni a kiadások csökkentésénél a főváros világvá­rosi és kulturális helyzetére és a költségvetésnek a közgazdasági helyzetre való kihatásával. A főváros világvárosi helyzete azt diktálja, hogy a meglévő kulturális, szociális és egészség- ügyi intézményeket a válságos viszonyok kö­zött is meg' kell tartani és ügyelni kellett arra, nehogy a kiadások túlsúgba vitt csökkentésével a munkanélküliséget fokozzuk és a válságos viszonyok között küszködő ipar és keres­kedelem a közmunkák és közszállítások megszorí­tása révén még súlyosabb viszonyok közé jusson. lf LRICH B. J Lj BUDAPEST, V!„ VILMOS CSÁSZÁR ÚT 31 f Mindennemű víz, gőz, légszesz- berendezési kellékek, anyagok, fürdőkádak, kályhák, mosdók, closettek, VA1LLANT rendszerű azonnali forróvizet szolgáltató autó- geyserek. — Kívánatra ingyen költ­ségvetéssel szolgálunk. Mintatermék. rendszerré vált az, hogy az állami intéz­mények semnnt sem fizetnek meg a fő­városnak. A város nagyüzemei, a Gáz-, Elektromos- és Vízművek hatalmas összegeket követelnek kü­lönböző állami intézményektől szolgáltatások fejében, de ezeket a követeléseket képtelenek behajtani. A napokban került ismételten nyilvános­ságra, hogy csupán a három állami színház, az Operaház, a Nemzeti Színház és a Ka­mara Színház villanydíj - tartozása 3111.009 pengő, amihez még jeleni ős összegű vízdíj-tartozás is járul, Az állami színházakon kívül az állami intézmények egész sora tartozik még többszáz­ezer pengőt kitevő áram-, gáz- és vízdíjjal és hiába mutatják In* hetenként az intézmények vezetőségének a számlákat, egyszerűen nem fi­zetnek. A fővárosi tizeinek több jelentést tettek már ezekről az esetekről a városházán, de ott is tehetetlenek az állami intézmények maga­tartásával szembúi. Ezek az intézmények ugyanis jól tudjál,-, hogy a főváros nem él ve­lük szemben retorzióval és nem vonják meg az áram- vagy vízszolgáltatást sem a színházak­tól, sem a többi állami intézménytől, mert ebből „kultúrbotrány“ származnék. A főváros tehát inkább elkerüli a kultúrbotrányt és eltűri, hogy a jelentős bevétellel dolgozó állami in­tézmények évszámra ingyen használják a vá­rosi szolgáltatásokat Még pert sem lehel indí­tani követeléseinek behajtására. Ilyen körül­mények közt természetes, ha Az adóbevételek, melyeket a főváros kezel, megfelelő fedezetül szolgálnak a főváros több- millió pengős állami követelésére. Ebből ki le­hetne egyenlíteni a kórházi tartozásokat, az esedékes gyógy díj-előleg eket, valamint a köz­üzemek követeléseit is. Legközelebb ilyenirányú konkrét elő­terjesztést is tesznek, mert már a leghiggadtabb körök is megelégel­ték azt az elbánást, amiben az állam a fővá­rost részesíti. ________________________ _ HU TTER„ SCHRANTZ RT. sodrony, szitaáru és nemezposztógyárak Budapest, X. kér., Gyömrői út 80 Városi iroda; VI., Vilmos császár út 63. sz. Telefon: 229-18 ♦ Tűzhelyek Kályhák TISZTVISELŐKNEK NAGY KEDVEZMÉNY! OLY tisztít szárazon Kosztümöket. ©líö- nyöhet. felöltőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt:: ra&Ti41 TELEEONIIÍVASRA MINDEN TÉTELÉRT ELKÜLDÜNK I Guár: VII.. THÖKÖEY-tlT 33. SZÁM Sipöcz Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom