Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-09-02 / 35. szám
4 Független Budapest Budapest, 1931 szeptember 2. Kísérlet egyes megszűnt városi üzemek feltámasztására RefíexiőK a „Független Budapest“ augusztus hó 19-ihi számában megjelent hasonló című ciKKre írta : GÁSPÁR FÜLÖP Tudott dolog-, hogy a világháború idején a magánkereskedelemnek nem volt módjában a normális árubeszerzés és utánpótlás. Ez az állapot súlyos áruinséfigel fenyegetett, amelynek elhárítására, vagy legalább enyhítésére az államhatalom erejét és sokszor drasztikus eszközeit kellett igénybevenni. Főcélja volt ezeknek az újonnan alakult szerveknek az áruinség enyhítésén kívül az is, hogy a készletben lévő kevés közsziikség-leti cikk a lakosság között arányosan szétosztható legyen, továbbá, hogy az áruhalmozásnak és az áruuzsorának gátat vessenek. Ezért alakultak voltaképpen azok a hatósági üzemek, amelyek annakidején nem is álmodhattak arról, hogy a békeidők beálltával, főkép az infláció okozta abnormális konjunktúrák megszűnte után, amikor az árubeszerzés és a korlátlan verseny, tehát a kínálat és kereslet ismét a normális mederbe terelődik, a legális adófizető magánvállalkozást az őt joggal megillető munkalehetőségektől megfosszák. A kötött gazdálkodás megszűnte után csodálatos módon ezek a hatósági üzemek görcsösen ragaszkodnak a most már indokolatlanná és feleslegessé vált ipari és kereskedelmi tevékenység folytatásához. Ennek azután nemcsak az volt a következménye, hogy az érintett szakmáknak az általános gazdasági depresszióval járó súlyos válságát még jobban kimélyítették, de az az abszurd helyzet is előállott, hogy ugyanazoknak a megnyomorgatott magán- vállalatoknak kellett ezeket a felesleges hatósági üzemeket adójukkal fenntartani. bürokratikus alapon képtelenség. Nehézkes és drága mulatság ez. A magánvállalatok mindenesetre olcsóbban vásárolnak és olcsóbban termelnek, mint a közüzemek. Az éles verseny folytán a tisztviselőknek módjukban áll a legalacsonyabb piaci áron tüzelőanyagukat akadálytalanul és korlátlanul beszerezni és pedig tűzifát és magyar szenet — még a mai súlyos viszonyok között is — 6 havi részletre. A porosz szén később ugyanilyen feltételekkel lesz beszerezhető, mihelyt az ismert behozatali akadályok megszűnnek. A Tüzelőszerraktár újjáélesztése tehát nem szolgál általános altruisztikus célt, hanem csak azt, hogy a tisztviselőket olcsó tüzelőanyaggal lássa el, viszont az ilyen üzem fenntartásával járó deficitet ismét a főváros, illetve a közönség i pénzéből kellene pótolni. Ha a fővárosnak az a szándéka, hogy forgalmi áron alul lássa el tisztviselőit tüzelőanyaggal, ezt kisebb pénzáldozat árán abban a formában is megteheti, hogy tisztviselőinek beszerzési pótlékot ad. Akármilyen nagy is volna ez a pótlék, még mindig olcsóbb megoldás lenne, mint a Tüzelőszerraktár feltámasztása. Több mint egy évtizedig tartott az a küzdelem, amíg az egész ország ipara és kereskedelme, egyértelmű fellépéssel végre ki tudta harcolni a közüzemek okozta legrikítóbb sérelmek részbeni orvoslását. Ma semmi körülmények között nem fogunk belenyugodni, hogy ezt a harcot újból élőiről kelljen kezdenünk. Az adófizető polgárságnak éppen elég más baja van, napról-napra amúgy is nehezen kell küzdenie, hogy anyagilag teljesen össze ne roppanjon. Végül csak azt kívánjuk még az illetékes körök szíves ügyeimébe ajánlani, hogy egész erejével, a lakosságot állandóan és mind nehezebben érintő megélhetési problémák megoldására nyújtson segédkezet és irányítást és ne engedje a figyelmét az -ilyen meddő próbálkozásokkal a fontosabb és sürgősebb kérdésektől elterelni. Mi nem élünk bolsevista rendszerben, hogy a magángazdaság kezéből kiüssük az adófizetés és kenyérkeresés eszközeit. Egészen biztos, hogy Borvendég alpolgármester úr — aki nyílt egyenességével a Gellért fürdői fekete embernek is igazságot tudott szerezni — súlyosan küzdő fehérbőrű adófizető polgártársait is meg fogja védeni jogos érdekeikben. Szomorú statisztikai adatok a fővárosi üzemek félévi mérlegéről Az elektromos* és gázmüveken kívül az összes üzemek lényeges visszaeséséről számolnak be Alig csukta be az égjük legutóbb megszüntetett hatósági üzem, a Fővárosi Tüzelőszerraktár a kapuit, annak feltámasztására máris újabb mozgalom indult meg azzal a furcsa indokolással, hogy „a fővárosi tisztviselők tömege kénytelen a magánvállalatok szolgálatait igény bevenni“, és hogy „a magán- vállalatok egyszerre szökkenő tempóban felemelték a fa- és szénárakat“. Azt is érvül kívánják felhozni, „a magánkereskedelemben észlelhető indokolatlan árdrágítások miatt a tisztviselők drágábban jutnak a tüzelőanyaghoz, mintha a Tüzelőszerraktártól vásárolták volna“. Jellemző, hogy egy egész szakmára, mely mégsem áll csupa fegyháztöltelékből, általánosságban ráhúzzák az árdrágítás vádját, holott éppen ezek az „árdrágítók“ súlyos adóikkal nem kis mértékben járulnak hozzá a közterhek viseléséhez. A Tüzelőszerraktár feltámasztásánál azt is felhozzák érvül, hogy a főváros a megszűnés után is viseli a rezsit, mert a tisztviselőket a gázgyárhoz osztotta be, a 60 főnyi munkásszemélyzetét pedig szociális okokból nem bocsátotta el. Nem tudjuk elképzelni, hogy a főváros a tisztviselőket szine- kurákba ültette volna be, ahol produktiv munkát nem végeznek, a munkásszemélyzetét pedig sétálni engedje teljes munkabérrel. A fővárosnak mindig módjában van, hogy a tisztviselőit és munkásait elegendő termelő munkával lássa el. Ez az érvelés már csak azért sem helytálló, mert ugjmnolyan mértékben, amint a Tüzelőszerraktár megszűntével az adófizető magánvállalatok munkatöbblethez jutottak, vettek fel új munkaerőket. Ezekkel a helyt nem álló beállításokkal szemben a tényleges belj^zet a következő: A kereskedelmi és ipari tevékenység folytatása Európa legszebb, legmodernebb subalpin klimatikus gyógyhelye Budapesten van, a Svábhegyi Szanatórium Fövárosunh óliszlíeséde A LÉGZŐSZERVEK BÁNTALMAINÁL ASTHMA EMPHISEMA esetén biztos gyógyulást nyújt legtökéletesebb berendezésű Sithalatóriuma és pneumatikus kamrája. A gazdasági válság nemcsak a magánvállalkozást, hanem a jól megalapozott közüzemeket is érinti. Most készült el a fővárosi üzemek idei első félévi mérlege„ amely szomorú képét mutatja a fő- i város fogyasztóképességének. A hatósági üzemek, melyek a legutóbbi időkig kifogjüiatatlannak látszó jövedelmi forrásai voltak a fővárosnak, most elérkeztek a mélyponthoz és ha nem javul a helyzet, kénytelenek lesznek üzemüket csökkenteni. Szomorú ez a tény azért is, mert a főváros kénytelen számolni azzal, hogy kiapadt egyik legnagyobb erőforrása és ezentúl az üzemek hozzájárulásának fokozása helyett a hozzájárulási összegek csökkentésével kell számolnia. Az idei félévi mérlegek adatai alapján a jövőóvi költségvetést már ilyen értelemben állították össze és a bevételek nagyfokú hanyatlása arányában a kiadások tetemes apasztását irányozták elő. A fővárosi üzemek közül aránylag a fürdők állanak a legrosszabbul. Eddig még a Rudas fürdő ha nem is fokozódó, de legalább stabil látogatottságot mutatott fel, most azonban mind a három fővárosi fürdő jövedelme erősen megcsappant. A Gellért fürdő látogatottsága 35.000-rel esett vissza az idei első félévben és ennek megfelelően bevétele 57.000 pengővel csökkent. A Széchenyi fürdőnél a látogatottság 17%-kal, a bevétel 22%-kal zuhant, míg a Rudas fürdő közönsége 14.000 fővel, bevétele 22.000 pengővel kevesbedett. A Gellért szállónál szintén tapasztalható a rossz konjunktiira, mert bár elég szép számmal érkeznek a vendégek, tartózkodási idejük a tavalyihoz képest megrövidült és mindenki csak az olcsó szobákat keresi. A Gellért szálló bevétele 70.000 pengővel csökkent a mull; év első felének forgalmához képest. Súlyosan érzi a mai viszonyokat az Állat- kert is. A jobb sorsra méltó intézmény látogatottsága 57.000 személlyel esett vissza fél év alatt, bevétele 36.000 pengővel csökkent, úgyhogy katasztrofális lesz a deficit. Az egész vonalon tapasztalható kényszerű takarékosság a lakosság legnélkülözhetetlenebb életszükségleteinél, a vízfogyasztásnál is megnyilvánul. A j tavalyihoz képest az idei első félévben 1.1 millió köbméterrel kevesebb vizet használt a lakosság és természetesen ilyen arányban csökkent a Vízművek bevétele is. A szegény embereknek már lóhúsra sem telik, ami abból látható, hogy a Lóhúsüzem forgalma is 51.000 kg-mal csökkent. Sok élelmiszerből lényegesen kisebb mennyiséget adott el a községi élelmiszerárusító üzem is. Kevesebb a vásárokra felhajtott s onnan elszállított élőállatok száma is, ami magával vonja a vásárjövedelmek és a vágóhidak jövedelem- hanyatlását. Takarékoskodnak az élők a halálon is. Erről tanúskodik a Községi Temetkezési Intézet kimutatása, mely szerint a halottakat már csak többnjüre az olcsóbb temetkezési osztályok igénjdoevételével temetik el, sőt 25%-kal szaporodott az ingyentemetkezések száma. Ez is hozzájárul az üzem bevételeinek rosszabbodásához. A legnagyobb visszaesés a közlekedési vállalatoknál tapasztalható. A BSzKRt 9 millió utast veszített fél év alatt és bevétele közel 2 millióval apadt. Az Autóbuszüzemnek is 120.000-rel kevesebb utasa és 17.000 pengővel kevesebb bevétele volt, míg a budai Hegypályánál kerek 100.000 utas maradt el, ami az összforgalom 25%-os zuhanását jelenti. Egyedül az Elektromosművek és a Gázművek értek el kisebb bevételi emelkedést, azonban ez az emelkedés sincs arányban az előzőévi fejlődéssel. Moiret F. Ödön Rt vcLvírnemíígyár Budapest, ix. Közraktár-u. 24 Hirmaim Ferenc fém árugyár flHBHHBHI Budapest, VII., Csányi ucca 7-9 — Telefon: J. 460-49 Készít: gáz, víz, légszesz, központi fűtési, fürdő és egészség- ügyi szerelvényeket stb. továbbá ,,Pax" és „Autópax" szab. kézi tűzoltó készülékeket. LEGEZA SZILV1US MOTORCSÓNAK ÉPÍTŐ ÉS JAVÍTÓ ÜZEM BUDAPEST, III., LAJOS UCCA 145 TELEFON : AUT. 625-30 OLY ilSZIViSiiÓKNfH NAGY KEDVEZMÉNY tisztit szárazon hosztiimökel öltönyöket. felöltőket, fest minta szerint mindenfele ruhaneműt TELEFONHÍVÁSRA MINDEN TÉTELÉRE ELKÜLDÜNK! TELEFON: J. 394 41 és I. 446-12. Guár : VII.. TnÖKÖLY-ÜT 33. SZÄM
