Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-08-05 / 31. szám

Független Budapest Budapest, 1931. augusztus 5. tunk éppen az, hogy ezeket a kikérHihetetlen újabb áldozatokat a legminimálisabbra csök­kentsük. Ezeket mondotta Borvendég Ferenc alpol­gármester a készülő új költségvetés összeállí­tásának irányelveiről. Teljes mértékben igazat kell adnunk Borvendég alpolgármesternek ab­ban, hogy a közmunkák teljes megszorítása súlyos nehézségekkel járna, sőt — hozzátehet­jük —, hogy a rendkívüli beruházások teljes törlése jóvátehetetlen katasztrófát idézne elő a fővárosi ivarosok körében. Nagyarányú törlések a és közegészségügyi tételekben A Független Budapest munkatársa egyéb­ként rendkívül érdekes és egyben elszomorító adatokat kapott az egyes ügyosztályok által készített költségvetési előirányzatokról. Meg­tudtuk például, hogy nagyarányú csökkenés következik he a szociálpolitikai költségvetésben, ahol többszázezer pengőre rúg az az összeg, amennyivel kevesebbet ad a főváros a jövő esztendőben a segélyre szorulóknak. Jelen­tékeny megtakarítások lesznek a gazdasági ügyosztályoknál azon a címen, hogy a forga­lom csökkenni fog. Ugyancsak nagyarányú csökkenés lesz a múlttal szemben a közegész­ségügyi költségvetésnél, ahol minden nagyobbarányú beruházást, sőt tatarozást is törölnek. E nagyarányú törlések ellenére is ezidőszerint húszmillió pengő déliéit mutatkozik a jövőévi költségvetési tervezetben. Hang súlyozni kívánjuk: ez nem _ azt jelenti, hogy fi főváros jövőévi költségvetésében való­ban 20 millió pengővel lesz több a kiadás, mint a be vétel. Ez a húszmillió . pengő deficit úgy állott elő, hogy az egyes ügyosztályok által készített költségvetési előirányzatok kiadási oldalainak az összege húszmillió pengővel na­gyobb, mint a, bevételek összege — ebben a nyerstervezetben, amelyet az ügyosztályok a pénzügyi ügyosztály elé terjesztettek. A pénz­ügyi ügyosztálynak tehát e pillanatban az a feladata, hogy a kiadási oldalakról húszmillió pengőt töröljön, vagy pedig annyival nagyobb bevételekről gondoskodjék, mint amennyivel kevesebb milliót lehet törölni ebből a húsz­millió pengős kiadási végösszegből. A főváros pénzügyi ügyosztálya augusztus havában úgyszólván kizárólag ezeknek az elő­irányzatoknak az átdolgozásával fog foglal­kozni. Homolyay Rezső tanácsjegyző, költség- vetési előadó most fejezi be szabadságát és augusztusban áttanulmányozza az ügyosztályi előirányzatokat, majd e tanulmányozás^ alap­ján La,motte Károly dr. pénzügyi tanácsnok összeállítja a végleges tervezetet. Ez a tervezet szeptember elején kerül Sipőcz Jenő polgár- mester elé, aki a tervezetet, mint a maga elő­terjesztését, szeptember 15-ike táján a főváros törvényhatósági tanácsa■ elé viszi. Mjáníat a hét nagyüzem megvásárlására A főváros jövőévi költségvetésének össze­állításával van kapcsolatban a Független Bu­dapest munkatársának az a teljesen beavatott helyről szerzett értesülése, hogy néhány nap óta egy külföldi tőkecsoporttal tárgyalások vannak folyamatban. Ez a külföldi tőke­csoport ajánlatot tett a fővárosi Gáz­művek és Elektromosművek megvásár­lására. Ez a külföldi tőkecsoport országos vonatkozás­ban is kölcsönajánlatot tett e két nagy közmű átvételével kapcsolatosan. A főváros vezető­sége nem hajlik az ajánlat elfogadására. Érte­sülésünk szerint a főváros vezetőségét ennek az ajánlatnak az elutasításában az összes város­házi pártok vez\etői egyértelműen támogatják. Leszállítják a városházi tisztviselők Z fizetését A -városházán egyébként a készülő költség­vetéssel kapcsolatosan bizonyosra veszik, hogy nemcsak a dologi kiadásoknál kell nagyobb- j arányéi megtakarításokat elérni, hanem hozzá j kell nyúlni a személyzeti fizetések tételeihez is. Itt közöljük; azt az információnkat, hogy a városházi tisztviselők fizetésének le­szállítása ezidőszerint napirenden van. Az illetékes városházi tényezők körében húsz­százalékos fizetésredukciónak a terve merült fel, amely egyelőre megvitatás tárgya. Hang­súlyozni kívánjuk, hogy a főváros vezetősége mindeddig nem vette napirendre a városházi tisztviselői fizetések leszállításának a, gondola­tát, amíg felsőbb helyekről ezirányban bizo­nyos nyomás nem történt. Kormánykörökből indul ki az a köve­telés, hogy a városházi tisztviselők fize­tését le kell szállítani. j Most még húszszázalékos redukcióról beszél- nek, de valószínű, hogy a leszállítás tízszáza- I lékos lesz. Négy szakiskola alakul az IparrajzisKola keretében Uj, modern alapoKra helyezi a főváros az ipari szakoktatást A főváros vezetősége beható tanácskozáso­kat folytatott a közelmúltban az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktató Tanács elnökségével arra vonatkozóan, hogy a községi iparrajzisko- lát modern, új alapokra fektesse és a mai köve­telményeknek megfelelő új iparraj ziskolákat ■és mesterképző tanfolyamokat szervezzen. Az iparrajziskolának az volt eddig a hátránya, Fogy az általa kiadott bizonyítvány nem volt képesítési erejű és a tanfolyamok hallgatása után az iskolák,bál kikér ifit növendékek úgy­szólván alig élveztek valamilyen előnyt. A'fő­vár o tehát megállapodott az előbb említett oktatótanács elnökségével, hogy az iparrajz­iskola azon tagozatait, melyek a tanulóknak képesítéshez kötött iparágakra való képzésével foglalkoznak, községi jellegű ipari szakiskolákká szer­vezi át. Ezek a szakiskolák a szükséghez képest al­kalmas időben elméleti és gyakorlati tanfolya­mokat rendeznek iparosok továbbképzése oéijá- ból. Lgy a szakiskola, mint a mesterképző tan­folyamok bizonyítványai az állami iskolák bi­zonyítványaival egyenlő értékűek. Az iparrajziskola kebelében négy szak­iskola létesül éspedig faipari, ötvösipari, agyag- és díszítő­ipari, végül grafikai- és könyvkötőipari szak­iskola. A 150 éves múltra visszatekintő fővárosi iparrajziskola számára az új szakiskolák mű­ködése és a képesítő jogosultság megszerzése évtizedekre kiható fejlődés kezdetét jelenti. A fejlődésnek az intézet előtt megnyíló perspek­tívája arra enged következtetni, hogy ez az át­szervezés a fővárosi iparoktatásban is forduló­pontot jelent, mert oly megoldási lehetőséget sikerült talál­ni ok, amely az intézetet történelmi múltjának és hagyományainak épségbentartása mellett modern alapokra helyezett, fejlődésképes in­tézménnyé avatja. A főváros felterjesztette a kereskedelmi mi­niszterhez az új iskolák szervezésére vonatkozó határozatot és a szabályzattervezeteket. A ke­reskedelmi miniszter pedig már le is küldte jóváhagyó leiratát a városházára. Legolcsóbban vehet pokrócot, Telef6ni j- 4« o7 aiapuva isas-ban hátizsákot, szobatornakészle- M íU£ b~j tét és horgászati cikkeket «0*3501110 HBISei’l Szállít hivatalok részére iratköt». Baross Szövetségi tag hevedert, por- és padlótörlőruhát Budapest, VII., Károly körút 15. sz. A Kisipari Hitelintézet altruisztikus akciói Száz százalékig mobil az intézet Újabb takarékossági akció — Magas betéti, alacsony hitelezési kamatláb A Budapesti Kisipari Hitelintézet néhány nap előtt megtartotta tőkeemelő közgyűlését, de a 400.000 pengőt még nem kapta kézhez, mi­után ezt az összeget a főváros kölcsön formájá­ban akarta megszerezni, ez pedig a közbejött pénzügyi nehézségek miatt halasztást szenve­dett. A Kisipari Hitelintézet szempontjából nem tragikus az új tőke folyósításának kése­delme, mert az általános helyzetre való tekin­tettel a hitelezést úgyis megszorították. Egyelőre teljesen szünetel a kisipari és kiskereskedelmi kölcsönök nyújtása, mert a pénzügyi korlátozások miatt nincs is lehetőség erre. Az intézetet is súlyosan érintet­ték ezek a rendelkezések, mert veszélyeztetik azokat a szépen fejlődő akciókat, melyeket a takarékosság érdekében indított. A Kisipari Hitelintézet mobilitását jel­lemzi, hogy bármely percben ki tudja fizetni betéteinek 100%-át és a korlátozások ideje alatt is a törvényes ke­retek között minden jelentkezőt kielégített. Az intézet vezetősége a legrövidebb időn belül határoz a kölcsönfolyósítás újbóli meg­indítása ügyében és döntenek arról, hogy mi­lyen nívóra emelik a kamatlábat. Maximálisan 2%-os rátaemelésről lesz szó, úgy, hogy a kisipari és kiskereskedelmi hitelek kamata 10—12% lesz. A pénzügyi korlátozások megszűnése után az intézet még nagyobb lendülettel fekszik bele a takarék gyűjtési akcióba és ennek sikere ér­dekében szolgálja ki ügyfeleit most is a leg­messzebbmenő készséggel. Újabb ajándéktaka­rékkönyveket fognak nagymennyiségben szét­osztani a tanonciskolákban és az iparosok kö­zött, a betéti kamatlábat pedig olyan magasan állapítják meg, hogy ez vonzóan fog’ hatni a kisemberek takarékosságára. A belügyminiszter különben a napokban hagyta jóvá az intézet tőkeemelésével kapcso­latos határozatot és elismerésének adott kife­jezést afelett, hogy a főváros ezekben a nehéz időkben is tőle telhetőleg áldozatot hoz a kis­ipar és kiskereskedelem megsegítése érdekében. Gulyás és Borka épület, műbútor-asztalosok és parkett’vállalkozók Budapest, VII., Thököly út 46. Telefon: J. 376-95 FAHNSÁNDOR VÉSNÖKI MŰTEREM BUDAPEST, VII., KÁROLY KÖRÚT 9. I. emelet 32 Speciális zászlószegekben. Egyleti-, sportjelvények es plakettok —TELEFON: JÓZSEF 415-16 Czeglédu János Jenő müköáru-készítö, fal- és padlóburkol ó-mester Székesfővárosi és állami-szállító kartellen kívül! Dudapest. ftístemplom ucca 5 Tclefón: József 449—93

Next

/
Oldalképek
Tartalom