Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-29 / 30. szám
Budapest, 1931. július 29. Független Budapest 3 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. t Nagyar-u. 6. VII., Kiráiy-u. 20 V. ,Bálvány-u.23. VII., Oohány-u. 15 M HÉT Tömegesen bocsátják el munkásaikat a városi vállalkozók A közüzemek munkaidő- és munkabér redukcióval oldják meg a válságos helyzetet A városi üzemek egyetlenegy munkást sem bocsátanak el Lázas munka az összes ügyosztályokban — A városháza sietve alkalmazkodik a megváltozott pénzügyi helyzethez — Védelmi intézkedésekkel akadályozzák meg a munkanélküliség katasztrofális emelkedését t / FJ1 F\T^v A főváros is csatlakozott az állam KeUU szükségakciójához: a maga részéről is megtette a legsürgősebb intézkedéseket, hogy elkerülje a pénzügyi zavarokat. Nagyarányú takarékosság kezdődik és már most törlik azokat a közmunkákat, melyek törölhetők. Hát hiszen törölni könnyű, nem kell hozzá egyéb, csak egy piros plajbász. És, ha jól meggondoljuk: meg is vigasztalódhatunk azzal a kényszerű bíztatással, hogy eddig se volt, ezután se kell lennie. Csak éppen ... Csak éppen magunknak sem hisszük el, hogy ez igaz és helyes így. Nagy úr a muszáj, nem verekedhetünk vele, csak úgy szép halkan, inkább csak ,suttogva jegyezzük meg, hogy élni is muszáj, legalábbis illik és hogy van munkanélküliség is, meg egyéb hasonló baj, hogy annyi a muszáj ebben a szomorú városban, hogy nagyon meg kell válogatni, melyik a sok muszáj közt a — legmu- szájabb. ''i/PPHA Átterelődtek a főváros problé- A12 í V Uri mái Londonba. A budai kiskocsmákban nem Wolff Károlyról és Ripkáról beszélgetnek a sörözők, hanem MacDonaldról meg Láváiról. Talán még a Zrinyi-gárda kávé- nénikéi se hiszik már el, hogy Stadler bácsi a legnagyobb ember a világon és tőle függ az erkölcs és jólét és a jövő. Nagy destrukció az, ami Londonban folyik, szörnyű tekintélyrombolás. Mért nem jött ez előbb? Mondjuk 1920- ban? Akkor még el lehetett volna hitetni az emberekkel, hogy a zsidók az okai mindennek. De azóta megindult a pusztulási processzus és elrendeződött minden. Előbb tönkrement a földmívelés, aztán az ipar, a kereskedelem, tönkrement minden és a kurzussajtónak már csak a bankok maradtak. Már csak ezeket támadhatták, persze a kapcsolatok által megengedett kereteken belül. Most aztán a bankok is nehézségekkel küzdenek ... Tessék, most már lehet örülni... PTÖV' ^ főváros adpbevéte- V^oLJ 1 vJ ív i w ÍV lei nem folynak be abban az arányban, ahogy kellene. Nem nagy meglepetés. Inkább az volt a csodálatos, hogy nem hamarább jelentkeztek ezek a bajok. A főváros urai arra a legtermészetesebb és legegyszerűbb megoldásra gondolnak, hogy felemelik a közszolgáltatások árát, de aztán rájöttek arra, hogy ez mégsem a legtermészetesebb és legegyszerűbb. Egyelőre őszre halasztották a döntést. Akkor aztán majd emelnek. Nem azért, mert drágább lett a villany, a gáz és a víz előállítási ára, hanem azért, mert pótolni kell az adódeficitet. Hát ez Kolumbusz tojása és úgylátszik, a városházéin nincs hiány Ko- lum,buszokban. Többet érne azonban egy, egyetlenegy Schwarcz Berthold, akiről tudvalevő, hogy ő találta fel a puskaport. PPINJTPkT Összeültek a bankok, hogy meg- I 12IV beszéljék, mit csináljanak az augusztusi házbér dolgában. A kormányrendelet sok problémáit hagyott megoldatlanul a polgárság szempontjából, felfordított minden eddigi rendet és bizonytalanságok légióinak nyitóit utat. De a polgár élete eddig is ingadozó bizonytalanságok közt vergődött, melyeknek Ckarybdisei és Scyllái a házbér ne gyedek voltak. A házbér gond már előrevetette ár nyékéit, amikor megjelent váratlan szárnyalással a bankzárlatról szóló rendelet és tanácstalanná tett mindenkit. De eddig a házbér gondot csak a polgár ismerte. Most összeülnek a bankvezérek és a házbérproblémán törik a fejüket. Hált már ők is? Már a nagybankok is osztoznak a mi gondjainkban? Nekik is fáj a háizbér? ... A nagy vigasztalanságban ez is vigasz, bár sok hasznunk nincs belőle. o ’Y ]\yi r> a 'T' Mindenütt azt olvassuk, 1 milyen fegyelmezetten, milyen nyugodtan viselkedik a közönség a gazdasági válságban, milyen nyugalommal fogadja a különböző intézkedéseket. Hát igen: ez a közönség jól viselkedik. A magyar közönség nagy iskolát járt az utolsó két évtized folyamán, érték már nagyobb meglepetések is, megjéirta a nyomor és szenvedés minden iskoláját. Nálunk nincs run a bankok ellen, nincs tömeges menekülés a pénztől, — mint például Berlinben — sőt, sajnos, teljesen üresek a boltok, nem akad, vásárló. Berlinben mindent megvesznek az üzletben, Budapesten semmit sem. Mit jelent ez? Azt, hogy a német fegyelmezetlen, a magyar pedig fegyelmezett? Aligha. Egyszerűen any- uyit jelent, hogy itt nincs elkölteni való pénz, hogy ül senki sem tud váséirolni, még ha akarna vagy kellene is. De ha tetszik, nevezhetjük ezt fegyelemnek is. UpTPO Sosem, lehet tudni, milyen kövel- ííBITU kezmé,nyekkel járnak egyes dolgok. Lám mindenki azt hitte, hogy a bankzárlat nyomán megszűnik minden élet, ezzel szenében — mint azt, más helyen megírjuk — óriási mértékben fellendült az ingatlanforgalom, f nagy üzlet lelt a, parcellázás és mindenki építeni akar. Elárasztják építési engedély iránt való kérvényekkel az ügyosztályt. Olyan víg dolog ez, mint mikor a lázbeteg dalol és táncolni akar. I Néhány nap óta a városháza felzaklatott hangyabolyhoz hasonló. Senki sem mondhatja, hogy nem folyik intenzív tevékenység a hivatali szobákban, mert az összes tisztviselők nyakig ülnek a munkáiban és izgalommal végzik azokat a soronkívüli teendőket, melyeket a polgármesteri szükségrendeletek folytán nyomban el kell intézniük. A Független Budapest volt az első sajtó- orgánum, amely hírt adott arról, hogy a főváros bevételeinek kedvezőtlen alakidáisa miatt, gondos előrelátásból, revízió alá veszik az idei költségvetési évben előirányzott és fedezetileg is megszavazott közmunkákat és mert a remélt fedezeteket nem lehet előteremteni, többmillió értékű közmunkát törölnek a programból. A polgármester múlt héten megjelent rendelete intézkedett is a folyamatban levő munkálatok felfüggesztése és a tervbevett program revíziója iránt. Előzőleg Borvendég Ferenc alpolgármester rendelete a folyó évre előirányzott hitelkeretek 10%-os csökkentését mondotta ki. Ezek voltak az első városházi szükségrendeletek, amelyeket a közeli napokban újabb hasonló természetű intézkedések követnek. De már ez a két első szükségrendelet is nagy lehangoltságot idézett elő a városházán, mert a rendeletek a főváros súlyosbodó viszonyainak következményei. Az ügyosztályok, az összes hivatalok minden más munkát félreraktak és az összes munkaerőket a rendeíetek végrehajtásának szolgálatára rendelték ki. A hitelnyilvántartó hivatal bekérette az összes följegyzőlapokat a hivataloktól és 3 napig tartott, míg a 10%-os redukciót a hitelnyilvántartó lapokon keresztülvezették. A személyzeti illetményeken kívül az összes dologi kiadásokról és beruházásokról szóló hitelfedezeteket 10%-kal leírták, még pedig nem a még meglevő, hanem az eredetileg előirányzott összegek alapján. Sok tételnél egy fillér sem marad fenn a leírás után, miután az év első felében olyan nagy szükséglet merült fel, hogy a 10%-os leírás után a teljes hitelösszeg kimerült. Az egyes hivatalok szintén nagy számításokat A községi üzemek kiadási előirányzatait szintén erősen visszafejlesztik, ezzel szemben bevételeik szaporítására fognak törekedni. A főváros ugyanis felismeri, hogy a kiadások redukciója ellenére szüksége van a bevételek fokozására is, mert egyoldalú intézkedéssel nem tudják biztosítani a pénzügyi egyensúlyt. A bevételek fokozása adóemelések révén nem lehetséges, sőt az adójövedelmek visszafejlődésével kell számolni. Áem marad tehát más hátra, mint az üzemek jövedelmi forrásaihoz nyúlni és onnan teremteni elő a községi háztartás részére szükséges összegeket. A kiadások és közmunkák redukciója természetszerűleg maga után vonja a munkaalkalmak és így a munkáslétszám, csökkentését is. ÍAz egyes városi intézmények, melyek nagy munkáslétszámmal dolgoznak, mint a köztisztasági hivatal, a kertészet, a csatornatelep és a háziműhelyek vezetőségei, a hitelkeretek erős megnyilvánulása folytán a munkások jórészének elbocsátására készültek, de a városháza intéző körei utasítást advégeztek, hogy megállapítsák, mennyi fedezettel rendelkeznek még a redukció után. A 10%-os költségvetési leírással, mintegy 10 milliót takarít meg a főváros az eredeti kiadási előirányzatból. Nagy megdöbbenést keltett a vállalkozók között az a rendelkezés is, hogy a 2000 pengőn felüli értékű közmunkák terveit felülvizsgálják és csak a leghalaszthatatlanabb esetben kap jóik meg azokat. Sok vállalkozó erre a hírre elbocsátotta munkásainak nagy részét. A városházi hivatalok, elsősorban a műszaki ügyosztályok hatalmas teljesítményt végeztek a múlt hét végén, mikor két nap alatt kellett összeállítaniok a folyó évben még elvégezni szándékozott munkákat. A legaprólékosabb terveket is fel kellett venni a jegyzékbe, mert 2000 pengőn felüli értéknél minden munka revízióra szorul. Az összes tisztviselők két napon át ezeknek az adatoknak összeállításával voltak elfoglalva, az osztályvezetők pedig azonnal előterjesztették a jegyzéket Borvendég alpolgármesternek. Néhány napon belül a főváros vezetői döntenek a program átvizsgálása I alapján, hogy a tervbevett munkálatok közül melyiket engedélyezik. A lehetőséghez képest igyekeznek minél több tervet jóváhagyni, hogy a munkák elmaradása miatt a munkanélküliség ne öltsön katasztrofális méreteket. Inkább az új építkezéseket engedélyezik és a tatarozásokat halasztják el, mert új építkezéseknél több munkást lehet foglalkoztatni és a tatarozások legtöbbje elbírja a halasztást. A megrendült pénzügyi helyzet nagy kihatással van a főváros most készülő jövőévi költségvetésére is, amelyben az eddigi tervezeten túlmenő takarékoskodást akarnak keresztülvinni. Eredetileg csak 5%-kal akarták csökkenteni a költség- vetés kereteit, de a változott viszonyok miatt a községi háztartás előirányzata 150—160 milliónál több nem lehet. lak, hogy az elbocsátást lehetőleg mellőzzék és ne szaporítsák a munkanélkülieket. Az intézmények vezetői tehát felfüggesztették a munkás elbocsátást, ellenben lényegesen redukálták a munkaidőt és az órabért. Ezzel az intézkedéssel biztosítani lehetett az Hunyadi János természetes keserüvíz ivókúrákra az emésztőszervek betegségeinek kiváló gyógyvize Az üzemek nem bocsátanak el munkást, hanem a munkaidő és munkabér csökkentésével oldják meg a válságot
