Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-29 / 30. szám
Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési éra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45470 Az előszoba Most már őszintén gondolják a takarékoskodást. Mint az őszi vihar, úgy szánt végig az ügyosztályokon a spórolás láza: revideálták a munkaprogramot és működik a piros plajbász. Mint aratáskor a kasza, úgy vágja a rendet, suhintása nyomán iskolák, kórházak, új uccák és városrendezési tervek embriói vetélnek el: mennyi reménység, mennyi munka, amely elhullott, mielőtt meg- | születhetett volna! Takarékos a polgármester. Takarékosak az ügyosztályok, akárhogy vérzik is belé a szívük. És elsősorban takarékos a pénzügyi ügyosztály, amelyet emberfeletti probléma elé állított az új helyzet. Az elvetélt közmunkák helyén pedig kisarjadzik az új élet: őszre felemelik a közszolgáltatások árát, drá- i gább lesz a villany, a gáz, a víz, mert gondoskodni kell új bevételekről. Leszállítják a nyugdíjakat, lefaragnak a kis tisztviselő fizetéséből is egy icinyke-picinykét, ezzel széniben viszont felemelik az adóját, hogy legyen szórakozása a hosszú téli estéken, amikor a gyerekek és az asszony együtt ülnek a füttetlen szoba-konyhábam. Hadd legyen beszélgetési témája, amikor esetleg kenyeret kérnek tőle. A városházára is elérkezett a magába- szállásnak ideje. A kevés köveresztendő után itt a böjt. A farsang után a hamú- hintés. Már meg is kezdődött: a rendőrség idegenellenőrző hivatalának előszobája részére megszavaztak tizennyolcezer pengőt, mert ennyi kell a belügyminiszter szerint ahhoz, hogy ez az előszoba kellemesebb legyen, mint eddig volt. Most már nincs gond, az előszoba tizennyolcezer pengővel kellemesebb lesz, mint volt. A kormány parancsol és Budapest engedelmeskedik. Parancs, parancs. Takarékoskodni kell ? Parancsára, Belügyminiszter úr! Pénzt kell adni? Parancsoljon, Belügyminiszter úr! Nem lenne nagy dolog az a tizennyolc- ezerpengős előszoba rendes körülmények közt! Szót se ejtenénk miatta. De ma más a helyzet. Ma, kormánynak és városnak példával kellene előljárnia. Ez a mostani példa pedig mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy megnyugtatólag hasson. Viharos gyorsasággal szüntettek meg minden közmunkát és ezrekkel növekedett a munkanélküliek tömege néhány óra alatt. Nem építenek szükséglakásokat, de lebontják a barakokat, melyekben a nyomor tanyázik. Nem hibáztatjuk érte a fővárost: szerencsére sem a főpolgármesterről, sem pedig a polgármesterről nem hiszi el senki sem, hogy szívtelenek lennének és ne tudnák a nagy felelősség súlyát, amelyet a gazdasági tömegszerencsétlenség borított rájuk. Nem is róluk van szó, nem a városházáról a maga egészében, hanem arról a szellemről, melyet az uralkodó pártok sugároznak a város közéletébe. A gerinctelenség, a felsőbbség szeszélyeinek alázatos kiszolgcdása nem lehet egyedüli vezérlő motívuma ezeknek a pártoknak. Érezniök kellene azt a terhet, amit a korlátlan cselekvési szabadság jelent. Az, hogy ma ők a város urai, azt jelenti, hogy övék minden felelősség, melyet nem lehet áthárítani egyszerű kényelemmel a kormányra. Eddig talán szabad volt főúri palotákat vásárolni parancsszóra, eltékozolni a Táttér- sálit, a városnak ezt az óriási értékét és odaajándékozni súlyos százezrekkel együtt egy protekciós társaságnak. Talán, de csak nagyon talán. De ma? Tündérelőszobákra dobálni ki a véres adófilléreket ma, amikor Pest minden házának falára a ,,Veszünk, pusztulunk0 című filmet vetíti a kétségbeesés?!... Ma még mindig az előszoba a fontos? Hogyne ... Az előszoba. Az előszoba, a mai magyar közéletnek ez a megtestesült szimbóluma. Ott születtek és ott élnek ezek a pártok, az előszoba az ő éltető levegőjük, onnan fakad minden érdem, előszobából fakad a jólét... a jutalom és a hatalom! Nem veszik észre, hogy van valami az előszobán kívül is. Hogy dörömbölnek az előszoba ajtaján. Úgylátszik a tapétás ajtón át nem hallják a dörömbölést. . . (szinte beszélgetés lamotte Károly tanácsnokkal a főváros pénzügyi helyzetéről \ bevételek nem csökkentek enormísan, de olyan nagy mégis a visszaesés, Hogy a legszigorúbb takarékosságra van szükség — lövőre még kevesebb bevételt lógnak előirányozni a költségvetésben — Dbalaszffák azokat a bertiiiázásokaí, amelyek nem sürgősek A húszmilliós forgőtőkehőlcsőn felvétele egyelőre nem óhtnúiis A főváros vezetősége követi a kormány pél- ; útiját. Egymásután bocs.úja ki „sziikseg"‘-reu- 1 (leleteit. A legutóbbi napokban például általános ' feltűnési■ keltett az a szigorú intézkedés, amely úgy szólt, hogy a felhasznál te alatt lévő költségvetési fedezetből tíz százalékot meg kell takarítani. Jött azután még egy, az előbbinél is különösebb rendelkezés, amely tilalmat állított fel a kétezer ■pengőnél magasabb értéket képviselő közmunkáknak a kiadása ellen. Köztudomásúvá vált csakhamar, hogy ezeket a szigorú intézkedéseket azért kellett életbeléptetni, mert veszedelembe került a főváros háztartásának az egyensúlya. Lamotu Károly A veszedelemnek közvetlenül két oka van. Az egyik ok a forgótőke hiánya. A főváros pénzkészletéből hiányzik az a huszonötmillió pengő, amivel az államkincstár betegápolási díjh'tralék címén tartozik. A másik ok az előirányzati bevételek csökkenése. Plít mond Lamotte pénzügyi tanácsnok? Ezekről a kérdésekről hosszabb beszélgetést folytattunk Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokkal. akinél mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy milyen eredményeket lehet várni a főváros vezetősége által a közmunkák elrendelésével kapcsolatban kiadott szükségrendeletektől. Lamotte Károly dr. a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: Őszinte hijeieníéseh a főváros pénzügyi helyzetéről — Az a rendelet, ain't a költségvetésben előírt hitelkeretnek tízszázalékos megtakarítása érdekében adtunk ki, tulajdonképpen elvi jelentőségű. A főváros bevételeinek ez év első felében "történt alakulása szükségessé tette ugyanis, hogy az engedélyezett hitelkereteket a legmesszebbmenő takarékossággal vegyük igénybe. Ezért rendeltük el, hogy az egyes ügyosztályok a költség’vetésben előírt hitelkeret tíz százalékát takarítsák meg és ezért utasítottuk a hitelnyilvántartó hivatalt, hogy az iratokat elbírálás céljából sürgősen terjessze fel a pénzügyi osztályhoz min- olyan esetben, ha a költségigénylés a 90 százalékos mértéket meghaladná. Nagy megtakarítási nem fog jelenteni ennek a rendeletnek a végrehajtása, mert vannak olyan kiadások, amelyeknél ezt a redukciót keresztülhajtani nem lehet. Hogy egy példát említsek, itt van például a főváros árvaházainak és szociális intézményeinek az élelmezése. Lehet-e itt tízszázalékos redukciót végrehajtani? De vannak más természetű kiadások is, amelyeknél szintén leh°tetlenség redukéiót elérni, még a legjobb szándék melleit is. Megnehezíti a helyzetet az a körülmény, hogy az év közepén vagyunk, azok az építkezések, amelyeknél egy tízszázalékos redukció jelentékeny megtakarításokat eredményezhetne, már előrehaladott stádiumban vannak, a befejezésnél pedig nem lehet az építkezés eddigi tempóját és méreteit lecsökkenteni. • Legfeljebb a tatarozásoknál lehet majd bizonyos lefaragásokat kiharcolni. — Van azonban ennek a rendeletnek egy előnye. A rendelet kibocsátával nyomatékosan figyelmeztettük az ügyosztályvezetőket a szokásos takarékossági szempontoknak kivételes mértékben való alkalmazására. Elérjük például azt, hogy azok a beruházási tervek, amelyekuek a megvalósítása nem sürgős, elhalasztódnak a jövő évre. Szószerint nem lehet végrehajtani a rendeletet és ezért szerepel a rendelet utolsó mondatában az az utasítás, hogy a hitel ny ilvántartó hivatalnak a vonatkozó aktákat elbírálás cél- ' jából a pénzügyi ügyosztályhoz kell felterjesztenie, ha a költségigénylés meghaladja a 90 százalékos mértéket. Mi azután a pénzügyi ügyosztályban minden egyes esetet megvizsgálunk és elbírálunk, hogy a költségvetési fedezet felhasználására egyáltalán van-e égetően szükség. A beszélgetés során kérdést intéztünk Lamotte Károly pénzügyi tanácsnokhoz, a főváros altalános pénzügyi helyzetének stabilitása iránt. Megkérdeztük: lehet-e szó a történtek után a húszmilliós pengi) forgólőke-kölcsönnek a felvételéről és érdeklődtünk aziránt is, hogy a fővárosi bevételek - befolynak-e az előirányzón mértékben. Lamolle Károly dr. pénzügyi tanácsnok látható
