Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-22 / 29. szám

4 Független Budapest Budapest, 1931. július 22. Az Építőmesterek Ipartesttilete a Közszállítási Szabályzat jelentős módosítását Kéri A mai szabályzat sem az építőipar, sem pedig a főváros érdekeit nem védi Közös szabályzatot az állami és fővárosi építkezésekre A közszállítási szabályzat revíziójának kér­désé régen foglalkoztatja nemcsak az ipari ér­dekeltségeket, hanem a közhatóságokat is. Mintegy két évvel ezelőtt módosították ugyani a közszállítási Szabályzatot, de ez olyan je­lentéktelen változásokkal járt, hogy a. kívánt célt nem érték el és így nem lehet elzárkózni az újabb revízió elől. A kereskedelmi minisztérium az elmúlt napokban felhívta az érdekeltségeket és a fő­várost is, hogy jelentsék be a szabályzat reví­ziójával kapcsolatos kívánságaikat, mert az ügyet napirendre tűzte és a közeljövőben a módosítást megakarja valósítani. A főváros ennek alapján felszólította az összes üzemeket és hivatalokat, hogy észrevételeiket tegyék meg. Egyes ipari érdekeltségek már közölték is a kereskedelmi miniszterrel kívánságaikat, így elsőnek az Építőmesterek I parle stillet e adta meg válaszát, amelyet elsősorban érde­kel a közmunkák vállalatbaadása és ellen­őrzése. Az ipartestület azt kéri, hogy külön szabályzat létesüljön a munká­latokra és külön a szállításokra nézve. A mai Közszállítási Szabályzat, amely úgy a közmunkák, mint a közszállítások feltételeit magában foglalja, nagyon megnehezíti az ipa­rosok, kereskedők és hatóságok tájékozódását. (Nehézkessé teszi a közszállításokon való rész­vételt az is, hogy külön szabályzat intézkedik az állami és külön a törvényhatósági szükség­letek előállításáról. Azt kívánják tehát, hogy az új közszállítási szabályzat egyfor­mán vonatkozzék az állami, városi és községi hatóságok megrendeléseire. A Közszállítási Szabályzat mai rendszere mellett nincs biztosítva az iparfejlesztési tör­vénynek az a célja sem, hogy az iparosok közvetlenül jussanak hozzá a munkához, sem pedig az a célzata, hogy az ipar tényleg fej­lődhessék. A közszállítási szabályzat nem­csak az iparosok és vállalatok részére teszi lehetővé, hogy a közmunkákon résztvehes- senek, de módot nyújt arra is, hogy ipari képe­sítéssel nem bíró vállalkozók is pályáz­zanak, ami által az iparosok a munkától elesnek, vagy legjob esetben — a közvetítő beékelődése mel­lett —- haszon nélkül jutnak a mii Ilkákhoz és a hasznot a közbeékelődött szakképzettségnél­küli vállalkozó vágja zsebre. A KözszcdUtási Szabályzat az ipar fejlő­dését sem mozdítja elő, mert a hatóságok a1 legolcsóbb ajánlattevőnek adják oda a munkát. A hosszú idő óta tartó kedvezőtlen gazdasági viszonyok mellett kifejlődött éles versény folytán a vállalatok és iparosok kénytelenek sokszor haszon nélkül mily ázni. csakhogy L munkaalkalomhoz jussanak. Az irreális árak mellett kiadott munkákkal azonban nemcsak I Európa 1 legszeMMegmoderneM) j subalpin klimatikus gyógyhelye Budapesten van, a Svábhegyi Szanatórium Eővárosunh hiiszhesége I BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Szent Gellert Szállója a SYÓgyfürdővcl líözvellon kapcsolatban. ELSŐRANGÚ CS&LÁDI SZÁLLÓ! A szálló vendégei a gyógvtényezők használatánál 25'/o engedményben részesülnek. — Díjtalan autóközlekedés a szálló és az Apponyi-tér között. fejleszteni nem leihet az ipart, de az elért fej­lettségi foknak megfelelő szelíd munkát sem lehet szállítani, hanem csak olyan silány tel­jesítményt, mely az iparnak visszafejlődését mozdítja elő. Ugyancsak az ipar elsorvasztásához vezet a Közszállítási Szabályzat hiányossága mellett kifejlődött az a hatósági gyakorlat is, amely a pályázók pénzeit indokolatlanul he- verteti. a kereseteket késedelmesen utalja ki és így az igen magas kamatozású kölcsönökkel dolgozó ipar a közmunka révén nemcsak keresethez Részletesen beszórnod a Fügyetlen Buda­pest, azokról az éles támadásokról, melyek újabban a főváros több közüzemét, különösen a Házinyomdát érik. E támadások felélénkü­lésére az vezetett, hogy a Házinyomda új ro­tációs jegynyomógépet akar beszerezni, ami­ből a magánipar arra következtet, hogy ez a közüzem tovább terjeszkedik és fejlődik, holott a magánipar most arra törekszik, hogy a köz­üzemek szűnjenek meg. vagy legalábbis a mi­nimumra redukálják tevékenységüket. Kurfürst István, a Házinyomda igazga­tója érdekes ellen-memorandumban fejtette ki ezekkel a támadásokkal szemben a közüzem álláspontját cs igazolni kívánta a Házinyomda fennállásának szükséges­ségét. A magánnyomdák érdekeltsége erre újabb til­takozó memorandumot szerkesztett és juttatott el az illetékes miniszterekhez. Egyidejűleg a Sokszorosító Ipartestület új tervet is vetett fel. Elhatározták, hogy ajánlatot nyújtanák be a fővárosnak a Házinyomda részvénytársasággá való átalakítása érdekében, nem jut, de sokszor súlyos károsodásnak van kitéve. Egyik legfőbb hibáiéiul vájják fel a Köz- szállítási Szabályzatnak a hatósági közegek felelősségének hiányát. Azt kívánják, hogy a szabályzat rendelkezé­seinek pontos betartásáért a hatósági közegek saját személyük­ben fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozzanak. Ezt úgy képzelik, hogy ha a hatósági közeg hibájából vagy késedelme folytán kár éri a vállalkozót, úgy ezeket a károkat a felelős tisztviselő térítse meg. Versenytárgyalás kiírá­sát csak a végleges tervek alapján tartják le­hetőnek és ezért is felelősséget kívánnak az eljáró közegektől. Az eddigi kétheti pályázati határidő helyett legalább 3 heti terminust kérnek, a versenytárgyalások kiírásától szá­mítva. A fővárosi üzenlek és hivatalok a közgaz­daságig ügyosztályhoz nyújtják be a Közszál- lítási Szabályzat-taJ kapcsolatos észrevételeiket és ezek alapján dolgozza .majd ki álláspontját, körvonalazott felterjesztését a főváros. • azzal a kikötéssel, hogy vagy az összes részvé­nyeket, vagy pedig legnagyobb részüket a magánnyomdák vegyék át és a főváros legfel­jebb kisebb arányban részesednék a Házi­nyomda működésében. Ez esetben a főváros összes nyomtatványszükségletét továbbra is kizárólag a Házinyomdánál szerezhetné be, mert ebben a munkában ilyenformán a magán­ipar is érdekelve volna. A városházán most várják az ajánlatot a Házinyomdának a magánvállalatok által ter­vezett megváltására, de már előre jelzik illeté­kes helyen, hogy minden errevonatkozó remény­ség kárba veszett, mert a főváros nem hajlandó a nyomdát a kezéből kiadni. Legalább is furcsa, hogy részvénytársaság esetén a magánvállalatok nem emelnének ki-[ fogást az ellen, hogy városi nyomtatványokat továbbra is kizárólagossági joggal egy üzem | lássa el, amely félig közüzem maradna. Nyil- I vánvaló, hogy itt csak üzletről van szó és nem közérdekről és ha a főváros magáévá tenné a felvetett javaslatot, nem törődnének azzal, mit és mennyit dolgozik a Házinyomda. Gebauerné ügyében perújítást rendelt el a bíróság Több kisebb temetkezési vállalkozóval egyezségi tárgyalásokat folytat a város Gebauerné már „csak" 650 ezer pengőt követel Az egykori magántemetkezési vállalkozók még mindig makacsul folytatják küzdelmüket a főváros ellen, mert hiszen szegény jogon perelnek és kitartó pereskedésük nekik nem okoz költséget. Bár az eddigi bírósági ítéletek elutasították az alaptalannak minősített kere­seteket, az érdekeltek továbbra is megkísérel­nek mindent, hogy volt követelésüket a fővá­rossal szemben érvényesítsék. A legmakacsabb pereskedő özv. Gebauer Károlyné, akinek pere tulajdonképpen próba­per volt. Összegszerűleg ez volt a legjelentő­sebb per, mert Gebauerné közel egymilliós kár­térítést követelt. A próbapert azonban az ösz- szes fórumokon jogerősen elvesztette és bár Gebauerné semmit sem nyert ezen a pereske­désen, a fővárosnak több mint 30.000 pengő­jébe kerültek a szakértői díjak és a bélyegköltségek. Gebauerné, aki sűrűn váltogatta ügyvédjeit is, most megint új jogi képviselőt választott magának és 80 oldalas beadványban újrafelvételt kért a bíróságtól. Hivatkozott arra, hogy sikerült új bizonyíté­kokat szereznie, amelyeknek alapján reméli a per megnyerését. Kártérítési igényét 615M0 pengőre szállította le és miután a bíróság az újrafelvételt elrendelte, a főváros újabb tekintélyes kiadásokra számít­hat a beadványok bélyegilletéke és az elkerül­hetetlen szakértői díjazások folytán. A tiszti ügyészség máris elkészítette védekező iratát, mely Gebauerné 80 oldalas keresetével szem­ben 30 oldalra terjed. A Gebauer-féle pert minden valószínűség szerint újra. megnyeri a főváros, de. a régi te­metési vállalkozók közül egyesek mégis számí­tanak arra, hogy sikerül egyességre bírniok a fővárost, A hosszadat mos pereskedést már a főváros is unja és mivel az említett bélyeg­költségek és szakértői díjak egyre nagyobb összegre növekednek, megkísérli a főváros az egyes vállalkozókkal való megegyezést. Azt a főváros is elismeri, hogy egyes kisvállalkozók a többiekhez képest annakidején kevesebb kár­térítést kaptak és hajlandó is méltányos ala­pon a pótkártérítés fizetésére megegyezést kötni. A tárgyalások ez ügyben már régebben folynak. OLY TISZTVISELŐKNEK NAGY KEDVEZMÉNY ! TELEI ONI1Í VASRA MINDEN TÉTELÉRT ELKÜLDÜNK ! tisztít szárazon kosztümöket, öltö­nyöket. felöltöket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt TELEFON: J. 394-41 és J. 446-12. rnmr- VII TnÄKÄI Y-IIT 33 SZÁM NagánnyomdáK Különös ajánlata a Házinyomda átvételére Nincs hííogásuh a Házinyomda monopóliumos jellege ellen — ha a tulaj­donban Oh is részesedneh

Next

/
Oldalképek
Tartalom