Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-22 / 29. szám
Budapest, 1931. július 22. Független Budapest 3 M HÉT fV'rjrvpv Tegnapról mára gazdag város lett IaCUU Budapestből. A kormány rendeleté bezárta a bankokat és ennek tüneményes hatása lett. Mindenki meggazdagodott hirtelen. Tegnap még kétségbeesett hajszában gyilkolták egymást az emberek, tíz- és húszpengős kölcsönök után loholtak: mára mindez megváltozott és csupa fölényes, megelégedett ?mber szaladgál az uccákon. „Borzasztó ez a rendelet, — mondják — nem tudok fizetni, nem tudok a Riviérára utazni, pedig már be van csomagolva mindenem és a vízumom is megvan!“ Ezt a rendeletet mindem nyáron meg kellene •ismételni, — azok kedvéért, akik itthon kénytelenek tölteni a nyarat. No meg azokért, akik nem tudnak fizetni. Mert ilyenek is vannak ma Pesten. S7FRH A ^ eg indul t g rémhír-termelés. »vkJrx termés remek. Exportra is jut bőven, ami a külföldi lapok budapesti hírein már látszik is. Uszodákban és-kávéházak mélyén csupa jólinformált ember; mindenkinek rendkívüliek az összeköttetései, minélfogva csodálatos híreket tud mondani. A sok intimpista ünnepelteti magát, fantáziájuk egyre magasabbra lendül: versenyre kel a két magyar fiúval, aki ma délután nekieredt az óceánnak, hogy helyrebillentse a magyar nimbuszt, melyet olyun sokan tépáztak meg, köztük nem utolsó sorban a passzionátus rémhírterjesztők. Talán, ha kitennék őket néhány órára az óceán- fölé, lelohadna nemes hevük, amelyek kétségbeesésbe riasztják ezt az amúgy is begyulladt várost. Rémhírek helyett talán őket kellene exportálni. A bankzárlat szenzációját elsöpörték a repülők. Budapest alighanem nyakszirtmerevedést kapott ezen a napon: mindenki az égre bámult. Jobbkor nem érkezhetett volna meg a „Justice for Hungary“, a magyar fiúk dicsősége nar- kotizáló hatással volt a városra. Egyszeriben elfeledkeztek bankzárlatról, gazdasági összeomlásról, meg miegyéb kellemetlen földi dolgokról: a levegőt lesték, amely örömet árasztott erre a tikkadt, lihegő■ földre. A romantika legyőzte a prózát, két hősies magyar fiú diadalmas győzelme elsöpörte a kishitűséget. A cinikusnak mondott Budapest, amely oly könnyen és oly fölényes „sag schon“-nal szokott elintézni mindent, kipirulva, boldogan üdvözöl két fiút, akik minden fajelmélet csúf főtételére, — az egyiknek sváb, a másiknak szláv neve van: Endresz és Vilcsek — magyarok, még pedig remekül magyarok. Az „1 gazságot Magyarországnak“ elrepült az Atlantióceán felett, sőt Franciaország felett is... Vájjon meglátták, megértétték-e ott azt, ami Pestet olyan határtalan boldogsággal töltötte el: 1031 július 16-án?... PPISJTPRT M eg jelent 'az új kormányren- * d í 1 C«v delet, amely valamennyire enyhítette a bankzárlatot. De Pest, az első napok ijedtsége után, már megtalálta a humorát, „Jónapot kívánok, uraim, de csak öt percent erejéig\ — állít be a tegnapi rémhírterjesztő a kávéházba és a főpincért azzal ugrasztja, hogy a feketekávé árának csak öt százalékát hajlandó kifizetni. Nagyon jó ez az ötszázalékos rendelet: jaj, csak vissza ne vonják; csak ne terjesszék ki augusztus elejéig, amikor házbén helyett azzal lehetne fizetni, hogy: „Hja, pem tudok a bankhói pénzt kapni!“ Nyugat felől azonban már erős borulást jelez a politikai és gazdasági meteorológiai jelentés: a franciák és németek már békülnek, félő, hogy a legszebb bankzárlat sem tart örökké. q 'j ß p A T Az egész világ szeme Pá- v_ylVi Dr\ 1 rizs felé fordid, ahová ma érkeznek meg a német birodalom vezetői. Párizs messzire esik Budapesttől, a német birodalom és Franciaország küzdelme a magyar főváros problémáitól. És mégis: ebben.a harcban dől el Budapest sorsa is, Laval és Brüning döntik el, mi lesz holnap és holnapután Budapesttel. Párizsban dől el, lesz-e maid munka itt a télen, éheznek, fáznak-e itt százezrek, vagy hozzájutnak-e a falat kenyérhez és ott dől el, épül-e majd kórház és iskola, szere- tetház és csecsemővédő. A művelt emberiség sorsa forog kockán: az a kérdés, megmarad-e a civilizáció és a kultúra, vagy a világra az özönvíz következik-e, melyet ma — bolsevizmusnak neveznek. OC^crS H megkönnyebbülés sóhaja zúg ilC í rU végig a világon: béke. Béke! Már szinte nem is tudjuk, mit jelent ez a szó, elfelejtettük, hisz oly messzire estünk tőle. De vájjon az lesz-e? Százszalékos, „békebeli béke“ lesz-e? Remélni sem merünk már, hinni sem tudunk, félünk, hogy az új békekötés is csak prolongálása lesz Versailles-nek, Trianon-nak, St. Germain-nek és társainak, csupán csak fegyverszünet, hogy az ellenségek újból megköszörülhessék kardjukat; újabb parancs, amely szolgaságban tartja Európa egyik felét a másik javéira. Igazság lesz-e ezután? Lesz-e „justier for Hungary“? Nem hisszük. Ehhez lelki emelkedettség, emberi igazságérzet kellene, az pedig akadhat esetleg Párizsban, de nem akad Prágában, Bukarestben és Belgrádiján. Felébredt a világ lelkiismerete, de ezek a városok nem tartoznak a világhoz és nem ismerik ezt a szót: telkiismeret. CSÜTÖRTÖK Mugusztus első napjaiban kezdődik a Bor áros-téri híd építése Még július havában vállalatba adják a hídépítési munkálatokat Nincs szükség hídépítési kölcsön felvételére — Hz óbudai híd munkáinak kiadásáról szeptemberben döntenek Ripka Ferenc főpolgármester és Kállay Miklós államtitkár nyilatkoznak a Független Budapestnek a hídépítési munkálatok megindításáról A mai rendkívül súlyos gazdasági viszonyok között kétszeresen nagy a jelentőségük azoknak az előkészületeknek, amelyek köz- munkatervek végrehajtását célozzák. A munkanélküliség enyhítése elsőrendű közérdek. E cél elérését magánakciók megindításától nem várhatjuk és így a fővárosnak, de elsősorban az államnak a kötelessége munkaalkalmakról gondoskodni. Ez az elgondolás vezette Ripka Ferenc főpolgármestert, amikor ez év tavaszán erélyes akciót indított a Dunahídak megépítésének előkészítése érdekében. Ripka Ferenc főpolgármester akciója teljes sikerrel járt. A főpolgármesternek ugyanis sikerült a közérdeklődést a Dunahidak megépítésének ügyére irányítani és ezenfelül az illetékes tényezőket is meggyőzte a hídépítési tervek végrehajtásának lehetőségéről. Illetékes helyekről elhangzott nyilatkozat szerint minden előkészület megtörtént már a hídépítési munkálatok megindítására vonatkozóan. A Boráros-téri híd munkálatainak vállalatba- adása ügyéhen szerdán, július 23-án, vagyis éppen ma jár le a pályázat határideje. Ripka főpolgármester nyilatkozata Ezekután felmerül a kérdés, hogy maga a tényleges építkezés mikor és milyen tempóban indul meg. Elsőnek Ripka Ferenc főpolgármesterhez, a sikeres akció kezdeményezőjéhez fordultunk felvilágosításért. Ripka Ferenc főpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: —■ A kereskedelmi miniszter úrral, valamint Forster államtitkár úrral többízben is tárgyaltam a legutóbbi napokban a Dunahidak megépítése ügyében. Tőlük tudom, hogy e két nagy közmű tervezési- és előkészítő munkálatai közvetlen befejezés előtt állanak. A kereskedelmi minisztériumban a. legerősebb tempóban folyik a tervek előkészítése. A Boráros-téri híd megépítésére vonatkozó előmunkálatok például annyira előrehaladott stádiumban vannak, hogy ezeket a munkálatokat minden valószínűség szerint még július hó folyamán vállalatba lehet adni. Az a bizottság, amelyet a kereskedelmi miniszter úr az építési munkálatok felügyeletére alakított és amelyben a főváros nyolc taggal van képviselve, ebben a hónapban ülést tart és ezen az ülésen konkrét elhatározások történnek a hídépítés néhány igen fontos részletére vonatkozóan. Annyi bizonyos, hogy a munkálatok legnagyobb részét a kereskedelmi miniszter úr még ebben a hónapban vállalatba adja. — Ami az óbudai híd előmunkálatait illeti, ezek szintén a leggyorsabb tempóban folynak. Nem kétséges, hogy az óbudai híd megépítésének előkészítő munkálatai a nyár végéig befejeződnek és itt szeptemberben kerülhet sor a munkálatok vállalatba adására. Ebben az esztendőben igen sok új munkaalkalmat fog teremteni a két Dunaliíd megépítése. Ez a lényeg. Kifogá- j solni való itt nincsen, mert minden illetékes I tényező szívén viseli a két Dunaiad sorsát. Kállay államtitkár kijelenti* hogy nincs szükség kölcsönre Tekintve, hogy a hídápítkezésekhez szükséges összegek csak nyolc-tíz esztendő alatt gyűlnek össze, viszont- a kormány azt szeretné, ha a két híd már négyesztendő alatt megépülne, felmerült egy külföldi kölcsön felvételének a terve. Kállay Miklós kereskedelmi államtitkár, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Semmi ok sincs arra, hogy külön kölcsönt vegyünk fel a hídépítés céljaira. Ha. például ötmillió pengő értékű munkát tudnánk kiadni mingyárt az első esztendőben, akkor még volna értelme annak, hogy a rendelkezésre álló hárommillió pengőhöz még kétmillió pengőt kölcsön képen felvegyünk. De csak azért, hogy kamatot fizessünk és ezévben az egész ötmillió pengőt ne tudjuk beépíteni, — nincs szükség kölcsön felvételére. — Ezévben az alvázmunkádatokat adjuk ki és ugyancsak ezévben indítjuk meg a földmunkálatokat. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődnek meg a hídépítés munkálatai - Kállay államtitkár ezeket felelte: — Legkésőbb augusztus elején a hídépítési munkálatok feltétlenül megindulnak. A kereskedelmi minisztérium július 23-án véglegesen dönt a kiadható munkálatok vállalatba adásáról. Mivel a Boráros-téri híd _ megépítésének pénzügyi megoldása a főváros és az állam között létrejött megegyezés alapján biztosítva van, semmi akadálya sincs (innak, hogy a munkálatokat fokozatosan kiadjuk. A híd megépítésére vonatkozó matematikai számítások, amelyek egy vaskos kötetet tesznek ki, egyhónapi erős munka után elkészültek, Az óbudai híd munkálatai is kiadásra kerülnek még ebben az esztendőben, legkésőbb szeptember közepén. ügy Ripka Ferenc főpolgármesternek, mint Kállay Miklós kereskedelmi államtitkárnak a nyilatkozata alkalmas arra, hogy általános megnyugvást keltsen. Nem kétséges most már, hogy augusztus elején megindulnak a Boráros- téri híd főmunkálatai, ugyancsak augusztusban megkezdhetik a gépgyárak a vasszerkezet alvázának készítését. Értekezlet a kereskedelmi minisztériumban A kereskedelmi minisztériumban egyébként az elmúlt héten értekezlet volt, amelyen megalakították a hídépítési pályázat zsűrijét. Az értekezlet Bernáth Győző miniszteri tanácsos elnöklésével megállapította a verseny- pályázat eldöntésének a módjait is. HAUER JÓZSEF háztatarozási és ftetőfedési vállalkozó I., Vár, Országház uuca 25. Telefon : Aut. 608-23 Versenufárgualási hirdetmény Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos Hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdetek a csatornaépítési munkálatokkal kapcsolatban az 1931. évben szükséges csatom ázási vasszerelvényekre. A hivatkozott hirdetményben közölt módozatok szerint a leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2°/o-a. Az ajánlat benynjtásához szükséges nyomtatványok a IV. kér.. Központi Városháza, II. em. 285. ajtószám alatt kaphatók 2 pengő lefizetése ellenében. A kellően felbélyegzett és borítékban elhelyezett ajánlatokat 1931. évi július hó 28-án (kedden) délelőtt Vall óráig a II. em. 279. ajtószám alatt kell benyújtani. Az ajánlatok felbontása 1931. évi július hó 28-án (kedden) délelőtt 11 órakor lesz a II. em. 280. sz. helyiségben, ahol a vállalkozók vagy megbízottak jelen lehetnek. Budapest. 1931. évi július hó 9-én. A székesfőváros polgármestere.
