Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-21 / 3. szám
Budapest, 1931 január 21. 11 Független Budapest KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS IlletéKmentességet a mellőzött versenytárgyalási ajánlatoknak A Kereskedelmi és Iparkamara felirata a kereskedelmi miniszterhez A Független Budapest ismételten szóvátette a köz szállítás okkal foglalkozó kereskedelmi és ipari köröknek régi panaszát, hogy a verseny- tárgyalásokra benyújtott ajánlatokra, azok mellékleteire rengeteg összeget kitevő bélyeget kell ragasztani és miután az esetek túlnyomó részében nem kapják meg a közszállítást, horribilis felesleges költségbe verik magukat. Ezeknek a panaszoknak a hatása alatt a Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége elhatározta, hogy feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez és oly értelmű rendelkezés kibocsátását kéri, amely szerint csupán az elfogadott ajánlatok után kelljen leróni a bélyegilletéket, az ajánlatok mellékleted mentesítsék minden illetékfizetési kötelezettség alól. A Kereskedelmi és Iparkamara több oldalra terjedő hatalmas memorandumifclan részletesen megokolja ezt a kívánságot, és konkrét adatokat is sorol fel a jelenlegi rendszer tarthatatlanságának bizonyítására. A beszerzett adatokból kiemeli az egyik kisiparos esetét, aki egy év alatt 40 versenyen száz pengő értékű bélyeget ragasztott és végeredményben a 40 pályázat közül csupán 4200 pengős közmunkát sikerült elnyernie. A memorandum összefoglalásaképpen a kamara a következőket javasolja a kormánynak: 1. Kérjük az el nem fogadott közszállítási ajánlatok illetékmentességét, illetőleg annak az elvnek elfogadását és kimondását, hogy az eredménytelen pályázatok a közhivatalok előzetes tájékoztatását szolgálván, kereskedelmi leveleknek tekintessenek. Kifejezetten tegyék lehetővé a kereskedelmi levél alakjának használatát, az ily formában benyújtott pályázatot tekintsék jogérvényesnek, ajánlati illeték azonban csak akkor legyen lerovandó, ha a pályázat sikeres. Ez az elv nemcsak az állami, hanem a városi bélyegkötelezettség tekintetében is irányadó legyen. 2. A fenti elv elfogadása esetén az ajánlati mellékletek feltétlen illetékmentessége volna kimondandó. Mindenképpen megszüntetendő az a helyzet, hogy a sikerrel nem járó í ajánlatok mellékletei okirati illetmény alá vonassanak. 3. A számlailletékeknek az ívek számához való alkalmazása elejtendő, a számlailleték csak a számla értékéhez igazodjék. I 4. Elvileg csak a végszámla bruttó összege után tartjuk indokoltnak a számlaille- ték lerovását. A jelenlegi rendszert, amely minden kereseti kimutatásnál az elvégzett részmunkák ellenértékének számlaszerű összege után kívánja meg az illeték lerovását, megváltoztatandónak tartjuk. Ha a kincstár a kétszeres illetékezést az elvi aggály ellenére is, állampénzügyi okokból, fenn akarja tartani, kimondandó lenne, hogy a kereseti kimutatásoknál ne az elvégzett össz- munkálatok teljes értéke, hanem mindig csak az illető kereseti kimutatásokban szereplő részmunkák számlázott összege legyen illeték alatt. Vállalkozói körökben nagy érdeklődéssel várják a kormányhatóság döntését, illetve a Kamara memorandumára adandó válaszát. A KeresKedelmi BanK 1930. évi mérlege nagyszerű üzleti eredménnyel zárul Megmarad a tavalyi osztalék A nagybankok között az idén is a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hozza elsőnek nyilvánosságra mérlegét. A lefolyt évben elért tiszta nyereség mindössze 70.000 pengővel marad a tavalyi mögött, ami — figyelemmel a gazdasági helyzet múlt évben történt közismert leromlására, olyan eredmény, amelyre méltán lehet büszke az intézet. Az 1930. évi tiszta nyereség igazi jelentősége azonban csak akkor tűnik ki, ha számbavesszük, hogy ez közel 150.000 pengővel nagyobb az 1928. évi üzleteredménynél, amely évben pedig az előfeltételek a bank- üzlet számára jóval kedvezőbbek voltak, mint 1930-ban. Az elért kitűnő eredmény lehetővé teszi a tavalyi 7 pengős osztalék kifizetését. Az intézet a lefolyt évben igen jelentős tranzakciókat bonyolított le a külföldi piacokon, így Svájcban 15 millió svájci frank értékű záloglevelet helyezett el, a mezőgazdasági kivitel előmozdításátra 5 millió dollárt, az ipar számára pedig 10 millió dollár hitelt szerzett. Legutóbb pedig, a mezőgazdák szanálási akciójával kapcsolatban 2.5 millió dollárt hozott az országba. A bank érdekeltségei a múlt évben alapított Hungária Villamossági Rt.-gal és az Ammoniákgyárral szaporodtak. Az igazgatóság az 1930. óv üzleteredményé- i ről a következő hivatalos jelentést adta ki: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igaz- j gatósága e hó 17-én ülést tartott, amelyen megállapította, hog-y az 1930. üzletév a multévi nyereségét hozatta! együtt 5,938.510.63 P tiszta nyereséggel zárult, az 3929. évi 6,009.140.95 P-vel szemben. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően több, már lebonyolított üzlet nyereségének elszámolása későbbi időpontra tartatott fenn. Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy a február 4-én délután fél 5 órára egybehívandó 89-ik rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1930. évi osztalék kifizetése ugyanúgy, mint az elmúlt évben. 3,500.000.— P, vagyis BUDAPEST SZEKESFOVÁROS ÁS i/ÁNY VÍZ-UZEME HARMATVIZ a Hungárla-gyógyforrás azénaavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefoni Aut. 530-01 részvényenként. 7.— P, a rendes tartalékalap javadalmazására, mint az elmúlt évben, ugyancsak 1,000.000.— P, az alkalmazottak segélyalapjainak javadalmazására pedig 60.000 P fordít- tassék. A jelenleg 1,000.000 P-t kitevő ingatlanértékcsökkenési tartalék további javadalmazását az igazgatóság nem tartja szükségesnek, mivel az ingatlanok mérlegszerű értéküknek 7%%-át jövedelmezik. Ezzel szemben a jövő évre előrevitt nyereség a tavalyi 226.021.74 P- vel szemben 463.605.95 P-re rúg. A fenti eredmény a latens tartalékok igénybevétele nélkül mutatkozik. A belföldi üzlet jövedelme a lefolyt iizletévben kisebb az előzőévinél, ami természetes következménye az általános gazdasági helyzetnek s annak, hogy a kihelyezéseknél alkalmazott kamatláb az év folyamán állandóan csökkent és egyre szűkült a betétekért fizetett és a kölcsönüzlet- ben elért kamatok közötti különbözet is. A belföldi üzlet eredményében beállott csökkenés pótlását a bank kiterjedt külföldi üzleti összeköttetéseinek további kimélyítése s ennek kapcsán nagyobb külföldi hosszú- és rövidlejáratú hitelek megszerzése és egyéb tranzakciók tették lehetővé. Az 1930. évi zárszámadások, szembeállítva az 1929. éviekkel, a következő jelentősebb változásokat mutatják: A takarékbetétek összege 137,687.908.— P- ről 133,968.748.— P-re csökkent az óv folyamán, míg a folyószámla betétek összege 107,505.685.— pengőről 117,379.446.— P-re emelkedett, úgyhogy a két tétel egybevetése — végeredményben — 6,154.600.— P betétemelkedést mutat. Lényegesen növekedett a záloglevelek és községi kötvények folrgalma, amennyiben az év végén forgalomban levő címletek összege az előző évi 22,932.663.— P-ről 26,872.112.— P-vel 49,804.776.— P-re emelkedett. A pénzintézeteknél és bankároknál kamatozásra elhelyezett tőkék 37,617.979.— P-ről 27,627.656.1— P-re csökkentek. ezzel szemben azonban a pénztári készletek állománya 9,874.843.— P-ről 12,973.375.— P-re és a váltótarca 104,008.842.— P-ről 119,759.678.—P-re emelkedett. Ezen három tétel egybevetett ösz- szege eszerint 8,859.000.— P növekedést tüntet fel. Az igazgatóság Strasser Vilmos aligazgatót főkönyvelővé és Borovitz Arnold cégvezetőt helyettes főkönyvelővé nevezte ki. Éber Antal első nagy sikere a Kamara elnöki székében. A legutóbbi napokban igen érdekes és nagyjelentőségű elvi összecsapás történt a hivatalos fórumok és a magángazdaság között a hatósági üzemek kérdésében. Ismeretes, hogy a kormányzat a fővárosi Élelmiszér- üzern részére egészen különleges megbízást akart adni a magyar-cseh vámháborúság folytán előállott sertéspiaci viszonyok szabályozása körül. A fővárosi húsiparosok és nagy- vágók elkeseredett felzúdulásának láttára Éber Antal, a Kamara legutóbb megválasztott elnöke vette kezébe az ügyet és hamarosan el is tudta érni, hogy Búd kereskedelmi miniszter a mellőzni kívánt húsiparosok és nagyvágók szervére fogja bízni az említett feladatot, az Élemiszerüzem pedig kénytelen lesz beérni az eddigi tevékenységével. A sertésfeldolgozóipar és kereskedelem körében természetszerűleg a legnagyobb fokú megelégedést váltotta ki Éber Antal gyors, energikus és sikeres fellépése, melyet általában rendkívül kedvező auspíciumnak tekintenek Éber Antalnak a Kamara elnöki székében kifejtendő további sikeres tevéken3rségére vonatkozóan. Újabb záloglevél-kihelyezésre készülnek a pénzintézetek. A Kereskedelmi Banknak legutóbb végrehajtott sikeres svájci zálogleVélki- helyezési művelete megállapíthatóan nagy hatást váltott ki a hazai pénzvilágban s azóta állandó tárgyalások és megbeszélések folynak arra nézve, hog-y miként lehetne a sikeres kezdeményezést további eredményekkel folytatni. Mint értesülünk, több pénzintézet már a közeljövőben ugyancsak a svájci és hollandi piacot fogja, záloglevél-címleteivel felkeresni. Az intézetek abban reménykednek, hogy a közeljövő viszonylag kedvező vállalkozási lehetőségeket fog nyújtani. Vannak azonban oly intézetek is, melyek az állam támogatásával szeretnék a tranzakcióval kapcsolatos valorizációs problémákat megoldani. így például a Belvárosi Takarék, mely tudvalévőén igen értékes kapcsolatokkal rendelkezik a svájci és hollandi piacon. Krausz Ferenc bronzöntő ............................... ♦ Budapest, VI, Babét* u. 30 Tetet An : Jtutomata 932—26. szám. SOLTY LÁSZLÓ kertépítő KERTÉSZET! TELEPEI: BUDAPEST telefon: SOLTSZENTIMRE II., Pasarőti-üt 129. Aut. 644-31. Pest megye Pozsgay Dezső oki. kőművesmester és burkolási vállalkozó Budapest, üli., Körvasút sor 8 (Saját telepén) Gombos Miklós és Tamás Mihály mezőgazdasági, műszaki és háztartási lemezáruüzem, központi fűtések, vizvezetékcsatornázás, bádogosmunkák Budapest, VII., Dembinszky u. 29 Telefon : J 459-79. Postatakarékpénztári sz. 39267 I TPtÜfPÜéKf vállal mindenféle anyaggal, úgy- ICIUICUCM VOUCH szintén házakat karban tart Farkas József lii'iS VIII.. Rákóczi üt 13. Telefon: J. 355-T» Aszfaltozás, tetőfedés GRoziT szigetelés Aszfalt és Kátrányvegyitermék Gyár Rt. X., Gyömrői út 44. Telefon : J. 380—65
