Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-15 / 28. szám
3 iT2L Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám óra 50 fillér Jy ~ ............. Id egenforgalom Nyár van, a pesti ember viszi a pénzét külföldre. Idén kevesebben mennek, mint más években, de kevesebben is jönnek. Optimista szemmel nézve, a vágyak prizmáján keresztül szemlélve az uecák és hotelek forgalmát, az a látszat, bogy az idegen sűrűbben forog a pesti uecán, mint tavaly, de ha a statisztika kegyetlen számait kérdezzük, akkor kiábrándító a felelet: csökkent az idegenforgalom, nemcsak a vidéki, hanem a külföldi is. A budapesti szállótulajdonosok már meg is találták az idegenforgalom kérdésének megoldását. Megírjuk más helyen, hogy a kormányhoz beadvánnyal fordultak, melyben elkesergik, hogy 200.000 pengőjükbe kerül az idegenforgalmi adó, ezzel szemben a főváros idegenforgalmi propagandája nem olyan, mint amilyet ők szeretnének. Engedje el a kormány ezt az adót, ennek ellenében ők maguk veszik kezükbe az idegenforgalmi propagandát, amely sokkal több és jobb lesz, mint a fővárosé. Nagy kérdés az idegenforgalom problémája. Sokkal nagyobb, mintsem ilyen egyszerű módon el lehetne intézni. A háború utáni Európa államainak egyik legfontosabb gazdasági kérdése ez- A nyugati országok az idegenforgalomban olyan eszközt látnak, amely a nemzeti jövedelmet rendkívüli mértékben fokozza, anélkül, hogy ennek ellenében vagyoni ellenszolgáltatást kellene adni. Az idegenforgalom a legjobb és legtöbb hasznothajtó jövedelmi forrás, páratlan a maga nemében, ennélfogva mindent elkövetnek, hogy maguk felé tereljék ezt az új nép- vándorlást. Nálunk az idegenforgalom több ennél: a nemzeti propagandának, a Trianon elleni küzdelemnek is egyik leghatásosabb fegyvere. A haldokló iparnak s kereskedelemnek feltámasztó Messiása lehetne, egyszer- smint pedig a magyar igazságnak leghatáso- sab szószólója. Ennélfogva nálunk kétszeresen fontos nemzeti jelentősége van az idegenforgalomnak. És ez az oka annak, hogy nem engedhetjük át a szállodásoknak ezt az ügyet. Nem, az idegenforgalom nem magánügy Budapesten. Nem egyszerű üzlet, sokkal több ennél. Nem akarjuk evvel ezt a szót, „üzlet“ ledegradálni. Tudjuk, hogy ez a szó a modern élet legfőbb irányítója, szentsége, a kultúrem- beriség legfőbb mozgatója. És tudjuk, hogy az idegenforgalom a szállótulajdonosok szempontjából a legfőbb üzlet. Az idegenforgalmi propaganda azonban mégsem lehet közömbös a fővárosra nézve és rendkívül fontos érdekek követelik, hogy az irányítás a város kezében maradjon. Ott kell maradnia, mert szerencsés véletlen folytán kitűnő kezekben van ott. Kovácsházi Vilmos tanácsnok elsőrendű specialistája ennek a kérdésnek, de mellette, a fővárosi Idegenforgalmi Hivatal vezetősége is, élén Zilahy Dezső igazgatóval, nagyszerű munkát végzett, olyat, amelyért hálásnak kell lennie a fővárosnak. Nem véletlen, hogy akkor, amikor az egész világon megállt, illetve megszűnt az idegenforgalom, akkor Budapesten alig-alig csökkent valamivel: elsősorban az idegenforgalmi propaganda irányítóinak köszönhető ez. De ott kell maradnia azért is, mert mint mondtuk, Magyarországon az idegenforgalomnak különleges feladata is van, melyet Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII,, Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45470 rendkívüli gondossággal, a nemzettel szemben való felelősség teljes tudatában szabad csak végezni. Egy pillanatig sem lehet vitás, hogy a külföldi propaganda a hatóság feladata. Hatósági feladat ez másutt is, mindenütt külföldön, kétszeresen az mi nálunk, ahol az irányítás egyszersmint nemzeti ügy is. De azért nagy részt vehet ebben a munkában a szállodás ipar is. Gyönyörű példa ezen a téren néhai Glück Frigyesé, aki remek munkával egészítette ki a hatósági propagandát és annyit tett a főváros idegenforgalmáért, mint senki más. Nem akarta kisajátítani ezt a feladatot magának, hanem a kitűnő üzletember érzékével egyesítette a rajongó magyar érzést, a főváros sze- retetével a maga és az ország érdekeit. Budapestnek még nincs valódi idegenforgalma. A jövő egyik legnagyobb problémája ez a kérdés, amelyet nem lehet olyan egyszerűen elintézni, mint azt minisztériumokhoz továbbított beadványok képzelik. Előttünk a fürdőváros gyönyörű perspektívája, a távoljövő nagyszerű, megálmodott álmai, amelyek lassankint valósággá bontakoznak. Ennek a jövőnek biztos vezetőkre van szüksége. ScHOVSlhQ Béla belügyminiszter ■yilathoziü a Független Budapestnek a városi tisztviselők stáíusrenűcicscről és a fővárosi Költségvetés nagyarányú csökkentéséről A síáátisreneiezés nem jeleni fizetésre«!isiseiét, vagy létszásíicsohheníési, csali arántgüsiíásí - GaiEina lesiöcsn^h ngilathozata az úg szakáin renűeftf ehr öl A városházi adminisztrációt ezekben a napokban két kérdés foglalkoztatja. Az egyik a készülő költségvetés, amelynek bonyodalmairól lapunk más helyén adunk részletes tudósítást, a másik a tisztviselői státusrendezés. A készülő költség-vetés és az ugyancsak előkészítés alatt álló tisztviselői státusrendezés szorosan összefüggő ' problémák, amelyeknek a megoldása sok gondot ad az illetékes tényezőknek. Scitovszky Béla belügyminiszter leirata, amelyet a főváros polgármesteréhez intézett, a főváros költségvetésének tízszázalékos redukcióját írja elő. Ez pedig csak úgy történhetik meg, ha a személyzeti kiadásokat is redukálja a főváros vezetősége,. Ennek a fizetésredukciónak a terve, — illetve a tervről elterjedt hír — érthető izgalmat kelt a tisztviselők körében. Fokozza az idegességet az a körülmény, bogy a főváros törvényhatósági bizottsága Lázár Ferenc elnöklésével státusrendezési bizottságot küldött ki, amely éppen most, a nyári hónapokban készíti el a törvényhatósági tanács számára a maga előterjesztését. A Független ßudapest munkatársa ezekről a kérdésekről beszélt Dr. Gallina Frigyes lanäcsnohKat az elnöki ügyosztály vezetőjével, aki a következőket mondotta: — Az elnöki ügyosztályban három olyan szabályrendelet-tervezet -készül, amely összefüggésben van a fővárosi tisztviselők státus- rendezésével. Az egyik szabályrendelet a hatásköri kérdéseket lesz hivatva tisztázni. Az új fővárosi törvény életbeléptetése következtében különböző hatásköri összeütközések támadtak, amelyeket csak új szabályrendelet megalkotásával lehet a jövőben kiküszöbölni. Készül továbbá a státusrendezési' szabályrendelet, amely a városházi adminisztráció új és végleges státusát lesz hivatva megállapítani. Ez a szabályrendelet csak akkor kaphat természetesen végleges formát, ha a kiküldött státusrendezési bizottság a maga vizsgálódásait befejezte és a szerzett tapasztalatok alapján elkészítette a maga javaslatát. A harmadik szabályrendelet a nyugdíjasok illetményei körül támadt nehézségeket fogja megszűnteim. Célunk ugyanis az, hogy a jövőben ne legyen különbség nyugdíjasok és nyugdíjasok között a nyugdíjbamenetel időpontja miatt. — Azok a hírek azonban — folytatta Gallina tanácsnok — amelyek fizetésredukcióról szálának, nem felelnek meg a valóságnak. Ugyancsak valótlanok azok a híresztelések is, mintha a státusrendezés egyúttal létszámcsökkentést is vonna maga után. A státusrendező bizottság fogja majd megállapítani, hogy a városházi adminisztrációnak milyen létszámú tisztviselőkre van szüksége. Ha bizottság úgy találná, hogy a jelenlegi létszámnál kisebb létszámú tisztviselői kar is elláthatja a főváros igazgatásának teendőit, akkor a létszámcsökkentést úgy hajtjuk végre, hogy az elhalálozás révén megüresedő állásokat a jövőben nem töltjük be. Mit mond Sclfovszky Belügyminiszter? Ezek után szükségesnek tartottuk, hogy magával Scitovszky Béla belügyminiszterrel is beszéljünk a fővárosi költségvetés_ nagyarányú redukciójáról és a városházi tisztviselők készülő státusrendezéséről. Scitovszky Béla belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A belügyminisztérium városi ügyosztályában hosszas tárgyalások és alapos tanulmányozás után most, kezd kialakulni a teljes kép a főváros költségvetési helyzetéről és ezzel kapcsolatban a városházi adminisztráció méreteiről. Arra törekszünk, hogy a főváros érdekeinek megóvása mellett minél nagyobb- arányú megtakarításokat érhessünk el és ezzel csökkenthessük a főváros adófizető polgárságának községi terheit» Elsősorban a fővárosi üzemeket vizsgáljuk felül ebből a szempontból és a vizsgálat erodniényé- hez képest megállapítjuk az elérhető redukció mértékét. Másodsorban a főváros költségvetésében elérhető megtakarítások lehetőségét vizsgáljuk. Az államháztartásban megfelelő redukció
