Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-17 / 24. szám
Budapest, 1931 június 17. Független Budapest 3 SZÓT KÉREK! Nyílt levél Vázsonyi János Igen tisztelt Uram! Kispolgár vagyok. Nem szerénység, mikor; ezt a címet használom a magam megjelölésére: Vázsonyi Vilmos élete és küzdelme díszt adott a kispolgári címnek, melyet büszkén viseltünk mi, az ö igaz hívei. Igen, kispolgár vagyok, névtelen szavazó, rajongója Vázsonyi Vilmos emlékezetének, szerény dolgozója Budapest pólyáiéi társadalmának, reménységes hivője egy szebb, boldogabb, liberális és demokratikus jövendőnek. Ön, igen tisztelt Doktor úr, a választások küszöbén jelszólalt és egy talpraesett, igen nagy sikerű cikkben felszólította a két pártra szakadt liberális ellenzéket, hogy egyesüljön és vívja meg együtt a nagy harcot közös ellenségével, a reakcióval. Kijelentette ebben a cikkében, hogy csak abban az esetben vállal aktív részt a küzdelemben, ha létrejön ez az egység, egyébként nem hajlandó erre. Megírta ez a cikket, minden jóérzésű, liberális gondolkozásé ember boldogan üdvözölte Önt érte, — íme, igazi Vázsonyi! — és aztán, amikor tényleg létrejött a megegyezés és sikerült az, amit Vázsonyi János kezdeményezett, akkor ugyanaz a Vázsonyi János — ketészakította az immár egységes liberális frontot. Azt hiszem, sőt biztos érzésem, hogy Ön nem saját sugallatára hallgatott, hanem a rossz tanácsadókra. Aki azt a bizonyos békecikket írta, az nem határozhatta el személyi okokból annak pontosan az ellenkezőjét. A Vázsonyi név kötelez: Vázsonyi János nem esketik olyan inkonzekvenciába, amely Vázsonyi Vilmos nevének emlékezetét sérti. Budapest liberális és demokratikus polgársága nem követheti Önt azon az úton, melyre Önt rossz tanácsadói vitték. Boldogult édesed yjónak leghűségesebb fegyvertársai, kipróbált, elv hű harcosai teremtették meg azt az egységet, melyet ön felborított. Fájdalmas tudat nekünk, Vázsonyi Vilmos igaz híveinek, hogy fia most szembenáll velünk, de nem mi vagyunk ennek okai, hanem Ön, illetve azok, akik ön mögött állnak. De választanunk kellett az egység és a visszavonás közt, a valódi liberalizmus és demokrácia közt egyrészt, a személyi hiúság és túlfűtött ambíciók közt másrészt, Pcikots József, Bródy Ernő és társai, a másik oldalon Magyar Miklós és Nagy Lajos urak közt: nem hiszem el egyszerűen, hogy ez utóbbiak igazabb demokraták és több képzettséggel és rátermettséggel rendelkeznek, mint az előbbiek és igazabb meggyőződésűek, mint Vázsonyi János, aki azt a bizonyos cikket írta. amelyről — megfeledkezett. Tisztelt Uram! Arra kérem, nemcsak a magam, de számos társam nevében is, gondolja meg, hogy továbbhaladjon-e azon az úton, amelyen — nem elindult, hanem amelyre vitték? Forduljon vissza és állítsa helyre az egységet, amelyre kötelezi Önt nemcsak dicső édesatyja emléke, de kötelezi demokratikus meggyőződése is, amely kiáltva tiltakozik az ellen, amit Ön és társai cselekszenek, amikor testvérháborúba viszik Budapest dolgozó polgárságéit. Erre kérem Önt, igen tisztelt Doktor úr, remélem nem hiába és nem későn. Mély tisztelettel M. G. kereskedő, kispolgár. ITT Haverland Antal M. kir. szak. emelőgép-, felvonó- és ■■II ■ vasszerkezetek gyára. Budapest, Vili., Nap ucca 22. Tel.: J. 329-66, J. 439-53 Az 1924. évi XVIII. t.-o. alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Postatakarékpénztárt számla: 10517 — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kisipari hitelakció: 44500. — Girószámla: MAGYAR NEMZETI BANK. — Táviratcím: IPKÖZPONT . 0sz ■K*/SÄ-<pl!5‘ P°A Bár.° ?„ fa'Pa hited VÚ^ipar;*edelrní ,alcö. «%fta ***;} «•*** ■ . BUDA PEST, VII, JIÁROLY KIRÁLY-ÚT3/C TELEFONSZAM: JÓZSEF 463—39 A BSzKRt 75 milliós beruházó programja A BSzKRt tervei és beruházásai — Öt-hat évre terjedő 36 milliós program — A BSzKRt ez évi munkája A Független Budapest legutóbbi száma közölte elsőnek azt az érdekes hírt, hogy a BSzKfít igazgatósága elkészítette és beterjesztette nagyszabású beruházó programját, mely alternatív formában egy 75 milliós és egy feleennyi összegű tőkét igénylő tervezetet tartalmaz. Most alkalmunk van közölni ennek az előterjesztésnek a részleteit is, amelyek bizonyára úgy városházi, mint gazdasági körökben, de az egész közvéleménynél is nagy érdeklődésre tarthatnak számot. A BSzKRt beruházó programját magában foglaló előterjesztés nagyjában a következőképpen szól: — A BSzKRt megalakítása óta minden törekvésünk odairányult, hogy vasutunkat folytonosan továbbfejlesszük és ezáltal az utazóközönség forgalmi és kényelmi ig'ényeit minél teljesebb mértékben kielégítsük. E részben elég ha arra utalunk, bogy a lefolyt bét év alatt a területhasználati szerződésben vállalt kötelezettségeinken messze túlmenően 2Í.Í millió pengő költséggel teljesen rekonstruáltuk pályáinkat s az ezekhez tartozó vasúti berendezéseinket s emellett új vasúti beruházásunkra 26.3 milliót foi'dítottunk, továbbá 2.4 millió költséggel villamosítottuk a svábhegyi fogaskerekű vasutat. Az elvégzett rekonstrukciónak és a már eddig teljesített új beruházásoknak örvendetes eredménye, hogy üzemünket — annak dacára, hogy kocsiparkunk a régi s ennek következtében kiegészítésre és modernizálásra szorul, — a közforgalom és üzemi biztonság szempontjából felmerülő igényeknek megfelelő állapotba helyezik. Öt-hat éves beruházó terv — A beruházó program, elgondolásunk szerint, a következő 10—15 évben okszerű sorrendi és időbeli beosztással fokozatosan lenne végrehajtandó. A szükséges költségek mintegy 76 millió pengő befektetést igényelnek. Miután a jövő idők és viszonyok előre nem látható alakulása következtében ezek a tervek számos változáson mehetnek át, egyelőre csak a legközelebbi 5—6 évben végrehajtandó programot dolgoztunk ki. Ezeknek költsége 36.4 milliót tesz ki és miután vállalatunk üzleti bevételeiből egyszerre nem fedezhető, ezért a költségek előteremtését a főváros által ezidőszerint felvenni szándékolt hosszabblejá- ratú kölcsönből tervezzük, olyképpen, hogy a rendelkezésünkre bocsátandó összeg törlesztéséről bevételeinkből gondoskodnánk. — Vállalatunk beruházószükségletének megállapításánál bárom főszempontot kell szigorúan mérlegelni, nevezetesen a vonalhálózattal, az áramszolgáltatással és a kocsiparkkal szemben fennálló közforgalmi igények kielégítését. Elsősorban vonalhálózatunkról szólva, rámutattunk arra, hogy a fővárossal kötött területhasználati szerződésünkben öt új vonal építéséről van szó. A farkasréti, a villányiúti vonalak részben megépültek, részben munkában vannak. A bécsiúti vonal- meghosszabbítás tervét is előterjesztettük, de megjegyeztük, hogy ennek a vonalmeghosszabbításnak a megépítését sem közforgalmi, sem jövedelmezőségi szempontból még nem tartjuk időszerűnek. Ha a főváros ennek dacára ragaszkodnék a vonal megépítéséhez, úgy a magunk részéről külföldi példák alapján az óbudai temetőforgalom kiszolgálása céljából a trolleybus-forgalom berendezését javasoljuk. Ez esetben 540.000 pengő költséget takarítanánk meg és 3 troleybussal oldanánk meg a forgalmat. A Főtér— filatorigáti vonal megépítése szerintünk szintén tárgytalanná vált azáltal, hogy a HÉV megépítette a Pálffy tér és a Filatori gát között a második sínpárt. Nem indokolt a Rákosfalva—ligettéri összeköttetés sem, mert mint látható, az autóbusz sem tudott megfelelő utasforgalmat elérni. — Nem vitatható tény, hogy a BSzKRt hálózata különösen a főváros belső részein a vasútüzem nagyságához mérten túlzott arányban van kiépítve, aminek oka az, hogy a két régi magánvállalat erős üzleti versengésben állott egymással. Budapesten utasonként ezidőszerint 20%-kal több pálya áll rendelkezésre, mint Bécsbcn. A vágányhálózatnak ez az aránytalan és túlzott kiterjesztése az ország békebeli, állandóan fejlődő és virágzó gazdasági helyzetében sem volt helyes, de a fennálló vasúti magánvállalatok üzletmenete akkor ezt elbírta. Ellenben a súlyos gazdasági helyzet ezen a téren megállást és megfontolt körültekintést parancsol. Ebből az következik, hogy a belső hálózat fejlesztése sem forgalmi, sem gazdasági szempontból nem indokolt. — A főváros jövőbeli fejlődésével kapcsolatban a két új Dunahíd és ezekkel együtt o Verpeléti írtnak és a Hungária körútnak várható megépítése egyedül az, ami belső hálózatunk kiterjesztését szükségszerűen maga után fogja vonni. Meg kell emlékezni a ceglédi vonal keresztezésének régen húzódó megoldásáról, mint amely munkálat végrehajtása esetén számolnunk kell itt elvonuló vasúti létesítményeink átépítésével. A földalatti és az autóbusz — A földalatti vasútnak az állatkerti végállomástól folytatólag tervezett útszíni meghosszabbítása esetleg Pestújhelyig és bekapcsolása a Hungária körúti újvonalr észbe, szorosan összefügg a Hungária körúti híd építésével. Ami a főváros határáig, vagy azon túl is kifutó úgynevezett perfériális vonalak létesítését illeti, e tekintetben rámutattunk arra, hogy üzleti számításaink szerint a jelenlegi tarifa mellett ilyen új vonalak nem lehetnek jövedelmezőek, sőt üzleti veszteséget okoznának. Szorosan összefügg- ez a kérdés az autobuszproblé- máival is. — Ezek a komoly elgondolások késztettek bennünket arra, hogy a legközelebbi 5—6 éven belül elsősorban végrehajtandó beruházások keretében jelentősebb vonalak megépítésétől tartózkodtunk és hogy egyelőre csupán kisebb vonalkiegészítéseket és a hálózat egységesítését szolgáló pályakiegészítéseket, vágányösszeköttetéseket, valamint a megkívánt forgalmi, biztonsági és jelzőberendezéseket kívánjuk megvalósítani. Régi a BSzKRt kocsiparkja — Kocsiparkunk növelésével szemben folyton hangoztatott követelményekre vonatkozóan rámutatunk arirá-,' hogy 1931. óta az utasok száma 40%-kal, a járművek kocsikilométerteljesítménye 30%-kal emelkedett. Ezzel szemben járműveink létszáma csaknem változatlan s leszámítva a legújabban forgalomba helyezett ikerkocsikat legtöbbjük 17—30 éves. Egy kocsi átlagos évi teljesítménye 55.000 kilométer, ami páratlanul áll a kontinensen, mert más városokban a kocsik teljesítménye csak 30.000 kilométert tesz ki évente. Nyilvánvaló, hogy új járművek beszerzése sürgősen szükséges és ezért 210 új motoros jármű beszerzését tervezzük. Alapjában véve ennél nagyobb járműszaporításra lenne szükség, azonban miután vállalatunk és az autóbuszüzem nem áll egységes vezetés alatt, az autóbuszüzemnek ez okból előttünk ismeretlen fejlesztési programja e téren óvatosságra kényszerít bennünket. Az új járművek üzembeállítása mindenesetre enyhíteni fogja a túlzsúfoltságot, ami az utazóközönség kényelmét zavarja és emellett vállalatunkra is hátránnyal jár, mert a viteldíjak egy részét emiatt nem tudjuk beszedni. — A kocsipark szaporításával kapcsolatban üondoskodni kell ezek elhelyezéséről is. Evégből a Delej ucca és az Üllői út sarkán új kocsiszínt építünk a közvágóbídi és a kőbányai telepen bővítéseket végzünk és a budai és a pesti főműhelyek egyesítése, illetve az ezzel kapcsolatban tervbevett új központi főműhely felépítése után ezt a két telepet kocsitárolásra alakítjuk át. Az új főműhely telepet a modern technika vívmányának felhasználásával rendeznénk be, s ennélfogva a műhely- és vontatási szolgálat 200 fővel lenne csökkenthető. — A gyorsvasút tervére nézve előadják, hogy ennek megteremtése ma még lehetetlen. Ezek után az igazgatóság jelentése összefoglalja azokat a tételeket, melyeket a nagy berubázóprogramból a legközelebbi 5—6 éven belül elsősorban szándékszik végrehajtani. Az idei beruházó program — Egyidejűleg- elkészítette a BSzKRt idei beru h ázó programját is, mely mintegy 50 kisebb-nagyobb munkálatot sorol fel. Ezeknek költségszükséglete 2,730.344 pengő, melyből készpénzben 1,879.747 pengőt fedeznek, áruhitellel oldanak meg 191.595 pengő értékű beszerzést, míg 359.000 pengő beruházásra a jövőévi költségvetésben gondoskodnak fedezetről. A legnagyobbszabású munkálat ez évben a sóroksáriúti új élelmiszer nagyvásártelcphez vezető vágányok megépítése lesz, mely egymaga 300.000 pengőbe kerül. 80.000 pengőt fordítanak a kőbányai vonalon lévő trapézhíd és a pályarész felemelésére, ami a MÁV bécsi vonalának elektriükálása miatt szükséges. Uj várócsarnokok és járdaszigetek a végállomásokon és műhelytelepén mosdók és öltözők építésére is jelentős összeget irányoztak elő az idei beruházási programban. I IIT7 lakk- és festékgyár r.-t, mm U I ii BUDAPEST, VII. KÉR., ŰRNAGY-UTCA 4. SZÁM.
