Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-22 / 16. szám
J HUSZONHATODIK évfolyam 1931 április 22 16. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 46476 Tavaszvárás Tavaszra ígérték a nagy közmunkákat. Egész télen, sőt már az elmúlt ősszel is anké- teztek, terveztek, mert jönni fog a tavasz, meg kell kezdeni a munkát. Hol a kormány, hol a főváros jelentett be egy egy újabb, nagy közmunkát, melyhez tavasszal fognak hozzá: a tavasz itt van, de a munka . .. Hol á munka ? . .. A kormány megkezdené a hídépítést, ha a főváros adna hozzá pénzt. A halálsorompókat átépítené a MÁV, ha a főváros adná ehhez a milliókat. Mindent a főváros, mintha mi volnánk a bőség szaruja, amelyből csak úgy ömlenek a felesleges milliók, holott... holott a főváros már ingatlanokat ad el, hogy ezzel tömje be a résekét, melyeket a gazdasági válság vizein hányódó hajóján ütött az idő. Pénz nincs. Kölcsönt felvenni nem lehet. De tervek, azok vannak. Grandiózus, gyönyörű tervek bontakoznak ki nap-nap után a semmiből, nagy beruházások, hatalmas építkezések, dolgozik a fantázia és termel csodálatosan szép virágokat. Mindent, amit szeretnénk, kitervelnek, koncepciók születnek, ragyogó perspektívák kápráztatnak, látomások, melyek mindent ígérnek, el is jutnak az ankétig: ott aztán megfeneklenek, szép csendesen elsorvadnak. Nem lehet, nem lehet, nincs pénz. Pedig van. Van, csak tervszerűtlenül, egységes elgondolás hijján semmivé válik. A toldozgatás, foltozgatás politikája emészti meg. A nagy Ínségre való tekintettel a kormány tizenkétmilliót szavazott meg nagy- hirtelen országos inségmunkákra. Tervek nem voltak, a törvényhatóságok váratlanul kapták a felszólítást, adjanak munkát a tömegeknek, amire adtak is, arra, ami éppen eszükbe jutott. így megy ez a fővárosnál is, ugyanilyen nirvánába folynak az inség- munkaakciók százezrei. Semmivé válnak, nyomuk nem marad, nem segítenek sem a fővároson, sem pedig a nyomorgókon, holott, ha a különböző címeken semmivé lett milliókat összeszámlálnánk, nem jött volna hiába el a tavasz. A magyar a világ legtavaszváróbb népe. A vidéki földművelő egész télen át úgyszólván egyebet se tesz, mint várja a tavaszt. Átalussza a telet és tavaszról álmodik. De így volt ez régen is, a régi végbeli vitéz is arról énekelt, hogyha jön a tavasz, a kikelet, akkor újból kezdődik az élet, a küzdelem. És Budapest ebben is egy az országgal, várta és várja a tavaszt: álmodott nagy álmokat, álmodott hidakról, fürdővárosról, városrendezési tervekről, sugárutakról, Tabánról, új sorompókról, kórházakról és egyebekről: most itt a tavasz, a várva várt és .. . semmi, semmi.. . Tudjuk, hogy nem a jóakarat hiányán múlik. Jóakarat az van. Amikor Ripka főpolgármester újból elfoglalta a székét, amikor Sipőcz polgármester elmondta programját, egyszeriben a magasba szökkent reménységünk lobogója. Jóakarat, jó szándék van, de — a pokol felé vezető út is csupa jó szándékkal van kikövezve. A borzalmak útján vánszorog a magyar társadalom, vonszolni már alig tudja elgyötört testét, és a reménység-injekciók már nem használnak. Tettek kellenek. Minden sarkon optimizmus-pilulákat árulnak. Búdtól és Wekerlétől kezdve mindenki csak úgy duzzad a ragyogó optimizmustól. És miközben fénylő arccal, lelkes szemekkel nézünk az elénk varázsolt, szivárványos égre, lábunkat tépi a tüske, töri a göröngy, sebzi az élet, amely szép csendesen megőröl minden optimizmust. Vártuk a tavaszt: itt van. De tavasz-e ez a tavasz? Az a tavasz-e, melyről álmodtunk a hosszú télen, amelyet annyi fájdalmas, könnyes reménykedéssel vártunk?!... Elkészült a súg árút-törvény M Független Budapest elsőnek közli a törvényjavaslat előadói tervezetének legfontosabb rendelkezéseit — Egyelőre kérdéses, hogy a Ház a nyári szünet előtt letárgyalhatja-e a sugárúttörvényt — H Közmunkatanács széleskörű kisajátítási jogokat kap 71 sugárűt-építkezés etőkészitése tervszerűen folyik — mondja Rakovszky Iván, a Közmunkatanács elnöke A legutóbbi napokban — és azóta is — éles támadások hangzottak el ellenzéki oldalról a főváros vezetősége ellen amiatt, hogy — bár a tavaszi időjárás már beállott — még mindig nem történtek konkrét intézkedések a tavaszi közmunkaprogram megvalósítása iránt. Annyi bizonyos, hogy telik az idő és számba- vehető, komoly beruházási munkálatok még mindig nem indultak meg. Az építőipari érdekeltségek az Erzsébet sugárút vonalába eső építkezések megindulását várják, nem kétséges ugyanis, hogy a munkanélküliséget tartósan és hatékonyan enyhíteni csak építkezések megindításával lehet. Érthető tehát, hogy a nagy- közönség- elsősorban az Erzsébet sugárút megépítésével kapcsolatos problémáknak a megoldása iránt érdeklődik. A Független Budapest munkatársa érdeklődött ebben az ügyben az összes illetékes városházi tényezőknél és megállapította, hogy az előkészítés tervszerűen folyik. Rakovszky Iván, a Közmunkatanács elnöke érdeklődésünkre a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Az Erzsébet sugárút megépítését a munkanélküliség enyhítése szempontjából szinte döntő jelentőségűnek tartom. Hetek óta úgyszólván kizárólag ennek a kérdésnek az előkészítésével foglalkozom. Bármennyire meg- tudom érteni, hogy sokan idegeskednek az építkezések megindulásának késlekedése miatt, szemrehányást senki sem tehet. Nem az előkészítő munka tempójában van a hiba, hanem a gazdasági viszonyok mostohaságában. Azok, akik ennek a problémának a megoldását készítik elő, a kérdés fontosságának a tudatában folytatják munkásságukat, — mindaddig, amíg el nem hárítják az útból az összes akadályokat. A Független Budapest munkatársa teljesen beavatott kormánykörökből megtudta, hogy az Erzsébet sugárút megépítése ügyében jelentős lépés történt, amennyiben elkészült a sugárút-törvény előadói tervezete. A törvény javaslatot a kormány még ebben a szezonban a képviselőház elé akarja terjeszteni. A Független Budapest munkatársának sikerült pontos információkat kapnia a sugárüt- törvény tervezetének egyes intézkedéseiről. Ezek a készülő rendelkezések rendkívül közelről érdeklik úgy az építőiparosokat, mint a sugáréit építésénél érdekelt telek- és iyigatlan- tulajdonosokat is. Mi a sugárút-törvény tartalma Az Erzsébet sugárút megépítéséről szóló törvényjavaslat több részből áll. Mindenekelőtt megállapítja az építkezőknek nyújtandó adó- mentesség kereteit. Ez az adómentesség nagyarányú és széleskörű lesz, hogv az Erzsébet sugárút mentén telekkel, vagy ingatlannal rendelkező lakosok kedvet kapjanak új építkezések megindításához. Rendkívül fontos intézkedéseket tartalmaz a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely megállapítja, hogy az egyes ingatlan- tulajdonosok mekkora összeggel tartoznak hozzájárulni a közköltségekhez. A közköltségek, amelyek az útnyitási, útépítési, és térkiképzési munkálatokra vonatkoznak, előreláthatóan több millió pengőt tesznek ki. Az érdekelt telektulajdonosok körében érthető izgalmat vált ki az a kérdés, hogy a költségekhez való hozzájárulás milyen méretű lesz. A törvény javaslatnak ezt a szakaszát egyelőre nyitv ahagyták. Igen fontos intézkedése lesz a sugárút-tör- vénynek az a szakasza, amely széleskörű közbelépési jogokkal ruházza fel a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. A Közmunkatanács a törvénynek ebben a szakaszában felhatalmazást kap arra, hogy a Legmodernebb 1 gyógyintézet sebészi és bel- betegekrészére Dr. PAJORSAN ATORIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Budapest. Vili, !ök0boyögyheÍye; Vas ucca 17. SZ. víz gyógy intézet, nap-és légfiirdök.
