Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-07 / 1. szám

Független Budapest Budapest, 1931 január 7. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul V., Bál vári y-u. 23. VII., Oohány.u. 15 J kell tartani az új törvényhatósági bizottság első közgyűlését. Ezen a közgyűlésen megvá­lasztják az érdekképviseleti tagokat és azt a bi­zottságot, amely az örökös tagok választására nézve javaslatot tesz. Két nap múlva új köz­gyűlést kell tartani, amelyen megválasztják a tíz új örökös tagot, amivel a közgyűlés teljes lesz. A főpolgármester megbízatása ezzel lejár. Az államfő rövidesen — a tervek szerint há­rom napon belül — megküldi leiratát a főpol­gármesteri állásra való jelölés tárgyában és egy héttel később megtartják a főpolgármester- választó közgyűlést. Három nap múlva újabb közgyűlést kell összehívni, amelyen az igazoló - választmányt, a kijelölőválasztmányt és a tör­vény-hatósági tanácsot választják meg. A kö­vetkező közgyűlésen a polgármester, a két al­polgármester, a tisztifőügyész, a tisztifőorvos és az árvaszéki elnök megválasztása, követke­zik. Naptár szerűen így következnek egymás­után a törvényhatósági bizottság közgyűlései: január 20. érdekképviseleti választások, január 22, a tíz örököstag meg választása. január 29. főpolcármesterválasztás, február 3. igazolóválasztmány, kijelölő vá­lasztmány és törvényhatósági tanács megválasztása. február íi. polgármesterválasztás. Természetesen egy-két napos eltolódással számolni lehet, de a menetrend mindenképpen így fog alakulni. A tulajdonképpeni tisztújítás ezek szerint február második hetében lesz. A ta­nácsnokokat, a főjegyzőket és a jegyzőket ugyanis a törvényhatósági tanács választja, a fogalmazókat a polgármester, a segédfogalma­zókat a főpolgármester nevezi ki. Nincs pénz a kísérleti szemétégetőtelepre Veszélyben a telep sorsa A kísérleti szemétégetőtelep sorsa több év óta vajúdik. A múlt évben nagynehezen sike­rült 250.000 pengős hitelösszeget a költségvetés­ben biztosítani és azt remélték, hogy ennek se­gítségével az intézmény végre tető alá kerül és megkezdheti működését. A múlt év őszén tar­tott versenytárgyalás azzal a kellemetlen meg­lepetéssel járt a fővárosra nézve, hogy_ az aján­latok a többszörösét tették ki az előirányzott összegnek és még a legolcsóbb ajánlat szerint is mintegy 750.000 pengő kell a kísérleti szemét­égetőtelep megépítésére. A legolcsóbb pályázat egy müncheni gyáré volt. A választások előtt a közegészségügyi ügy­osztály szerette volna összehívni a vegyes bizottságot, hogy a gépiberendezést és az épít­kezést megrendeljék. Abban reménykedtek ugyanis, hogy a hiányzó összeget, ami 450.000 pengő körül mozog, valamilyen formában majd csak előteremtik, esetleg más célra fenntartott hiteleket használnak fel erre a beruházásra. A választások miatt azonban nem kerülhe­tett sor a bizottság egybehívására és most azt halljuk, hogy a kísérleti szemétégetőtelep ügye kezd rosszul állni. A hiányzó pénzösszeget sehonnan sem tud­ják biztosítani, sőt arra sem kapott ígéretet az ügyosztály, hogy esetleg a jövőévi költségve­tésben irányozhatnának elő megfelelő összeget a szemétégetőtelep hiányzó költségeire. Az ajánlattevő gyárak, melyek immár ne­gyedik hónapja várják a döntést, többször ér­deklődtek a fővárosnál az ügy állása iránt és meglehetősen türelmetlenek is. A külföldi gyá­rak nagy költségbe verték magukat a pályáza­ton való részvételükkel, képviselőket küldtek ide, hogy közvetlen felvilágosításokat szerez­zenek, fáradságos munkával szerkesztették meg a terveket és az építési költségvetést, most végül ki vannak teve annak a lehetőségnek, hogy a főváros egyáltalán, vagy legalább is egyelőre nem tudja megépíteni a szemét­égetőtelepet. Amint a bizottságok megalakulnak, a köz­egészségügyi ügyosztály és a középítési ügy­osztály szakbizottságait közös szakülésre hívják egybe és ott fognak határozni a szemétégető- telep sorsáról. Az ügy csak a pénzkérdésen for­dul meg, de éppen ezért igen félő, hogy a sok előkészület ellenére a főváros egyidőre kényte­len lesz lemondani arról, hogy szemétégetőtől e- pet építsen. Rassay Károly — pártjának városházi magatartásáról Legfőbb feladatának tekinti a polgárság terheinek csökkentését, az üzemek megszüntetését és az idegenforgalom fellendítését A Nemzeti Szabadelvű Pártban az elmúlt hét folyamán megtörtént a döntés a kettős mandátumokról. Rassay Károlyt tíz kerület­ben választották meg, Sándor Pál három man­dátumot szerzett, de Rassay Károly különböző lemondásai folytán Sándor Pál póttagságából rendes taggá lépett elő további négy kerület­ben és két mandátumot szerzett ugyanilyen alapon lHciffer Ignác műegyetemi tanár is. Rassay Károly VII. kerületi mandátumát tar­totta meg, ugyanígy döntött Pfeiffer Ignác mű­egyetemi tanár is, Sándor Pál pedig a Lipót­városban szerzett bizottsági tagságát tartotta meg. Ezek után a Nemzeti Szabadelvű Párt törvény- hatósági bizottsági tagjai kerületenként a következők: II. kerület: Hanasiewicz Oszkár ny. tábor­nok. III. kerület: Komjádi Béla sporthírlapíró. j V. kerület: Sándor Pál, báró Madarassy- fíeck Gyula, Nagy Andor. VI. kerület: Pollatschek Elemér egyetemi tanár. Kleiner Artur ügyvéd. VII. kerület : Rassay Károly, Pfeiffer Ignác. VIII. kerület: Hajdú Marcel ügyvéd. IX. kerület: Diószeghy János ny. állam- j titkár. X. kerület: Szegő Béla gyáros. XI. kerület: Kabakovits József ny. törvény- széki bíró, ügyvéd. XII. kerület: Huszár Pál ny. miniszteri ! tanácsos. Várospolitikai körökben nagy érdeklődés előzi meg a Nemzeti Szabadelvű Párt város­házi működését már csak azért is, mert a párt Rassay Károly vezérletével ezúttal lép először a várospolitika porondjára. Rassay Károly, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a párt városházi politikájáról a következőket mon­dotta a Független Budapest munkatársának: — Pártom feladata a városházán az ellen­zéki' kritika gyakorlása. A kritika területére szorított bennünket a választás számszerű eredménye, ez azonban nem jelenti azt, hogy el akarnánk zárkózni az alkotó munkában való részvétel elől. Ennek a lehetősége azonban a többségi pártok megértésétől függ. Azt azon­ban már is tartozom kijelenteni, hogy a kompromisszumoknak elvi ellensége vagyok. Nem fogom megengedni, hogy pártunkat bele­vigyék a kompromisszumok posványába. Az alkotó munkában való részvételnél politikai programunkból egy jottányit sem engedhetünk.- Ami gyakorlati városházi működésünket illeti, elsősorban arra fogunk törekedni, hogy a szociális szempontok érvényesüljenek az egész vonalon, tehát nemcsak a jótékonyság terén, hanem a városigazgatás minden ágazatában. Teljes erő­vel küzdünk a városi üzemek megszüntetéséért és az ellen, hogy a polgárságot újabb terhekkel sújtsák. Törekednünk kell továbbá arra is, hogy a polgárságnak új kereseti lehetőségeket nyissunk meg és ezért minden rendelkezésre álló erővel küzdeni fogunk a fővárosi idegen- forgalom fellendítéséért. Az új utakat kereső idegenforgalomnak áldozatok árán is gócpont­jává kell tennünk a fővárost és ennek a törek­vésünknek feltétlenül sikerrel kell járnia, mert a főváros erre fekvésénél, mint természeti kin­cseinél fogva hivatva van. Ezeket mondja Rassay Károly pártjának városházi magatartásáról. A Nemzeti Szabad­elvű Párt programját Rassay Károly a Füg­getlen Budapest karácsonyi számában fejtette ki, ezúttal nyilatkozatában csupán a politikai magatartás főbb irányelveit jelöli meg. Elkészült az üzemi törvény Scitovszky Béla belügyminiszter kijelenti, hogy még a tavasszal \ a képviselőhöz elé terjeszti a községi háztartások rendezéséről szóló törvényjavaslatot, amely a fővárosi üzemekről is intézkedni fog Közvetlenül újév előtt nagyjelentőségű tár­gyalások folytak a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium között a községi háztar­tások rendezéséről. Ezek a tárgyalások egy miniszteriális ankéten zajlottak le, amelyen a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának a tagjai, vala­mint a két minisztérium szakreferensei vettek részt. Ez a törvényjavaslat, amelynek szövege­zési munkálatait már befejezték, közelről ér­deklik a főváros közönségét, mert hiszen ennek a törvényjavaslatnak a keretében történik in­tézkedés a fővárosi üzemekről is. Scitovszky Béla belügyminiszter, akit a törvényjavaslat sorsáról megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Buda­pest munkatársának.- A községi háztartások rendezéséről szóló törvényjavaslat előadói tervezete el­készült. Eltökélt szándékom, hogy a törvényjavaslatot még a tavasszal a képviselőház elé terjesztem. A javaslat törvényerőre emelésével az célom, hogy a községi háztartások menetéből minden zavaró momentumot kikü­szöböljek és egyben direktívákat akarok adni a különböző községi üzemek üzletvitelére vonatkozóan is. A vidéken sok községi üzem alakult az utóbbi időben. Ezeknek az ügyeit akarom főként rendezni, de egyben le akarom fek­tetni a fővárosi üzemek üzletvitelének alapelveit is. A jövőben csak olyan köz­ségi üzem fenntartását engedélyezem, ame­lyek kizárólag közszükségleti cikkeket ter­melnek, azoknak az üzemeknek az üzlet­vitelét pedig, amelyek ennek a feltételnek megfelelnek, összhangba kívánom hozni a községek, illetve a főváros háztartásával. Ezek szerint az üzemi törvény elkészült és még a tavasszal foglalkoztatni fogja a kép­viselőházat. Rövidesen eldől tehát, hogy mely üzemekre mondják ki a halálos ítéletet, de ki­derül az is, hogy a különböző pártok, amelyek­nek szónokai a fővárosi választások során ígéretet tettek az üzemek megszüntetésének kiharcolására, meg fogják-e tartani ezt az ígé­retet. P ál Mátyás mester Elvállalok kő- és műkő építkezési és temetői tmtnkáka Rajzokkal és költségvetéssel cHj mentesen szolgálok Rlldannrl Telep: III., Bécsi út 3005. szám uuuciJJCal Lakás: III.. Polgár tér 5. szám I É O. BVü. T. K. védjegyű § palacktejben az erő jj Uvegtestészcíi és üvegmozaik műterem Falka Jő?sef Magyarország uzüstkoszorús iivegtesiömestere Budapest, Vili., Baioss u. 59. Tel.: J. 302-28. Alapittatott 1894

Next

/
Oldalképek
Tartalom