Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-15 / 2. szám
Budapest, 1930 január 15. Független Budapest Újra össze Kell gyűjteni és sajtó alá Kell rendezni a főváros jogszabályait! írta: Dr. WILDNER ÖDÖN ny, tanácsnoK, Budapest Jogszabályai szerkesztője A jogállamban egyik legtermészetesebb követelmény, hogy a polgárok könnyen hozzáférhessenek azokhoz a külső (ú. n. írott) forrásokhoz, amelyekből jogaikat és kötelességeiket megismerhetik. Minthogy a székesfőváros, mint törvényhatóság, szintén föl van ruházva, mégpedig széles önkormányzati körben, a szabályalkotás (szabályrendeletek, szabályutasitások, elvi határozatok alkotása) jogával, ebből származik az a kötelessége, hogy szabályainak megismerési forrásairól is hivatalosan gondoskodjék. Ennek előkészítő lépése, amelyhez a szabály életbelépésének határideje is kötve van, a kihirdetés. Ennek módja régebben nem volt határozottan megjelölve. Az új fővárosi törvényjavaslat 44. §-a 3. pontjában azt mondja ki, hogy a szabályrendeletet jóváhagyás után a törvényhatóság hivatalos lapjában és ha azt törvény rendeli, vagy az illetékes miniszter kívánja, a Budapesti Közlönyben is közzé kell tenni. Ez a törvényes kellék azonban még nem biztosít a nagyközönség számára kényelmes és mindenkor hozzáférhető forrást, tehát a fővárosnak ilyenről épúgy kell gondoskodni, amint az állam és a kormány a törvények és kormányrendeletek gyűjteménybe foglalásáról és kiadásáról (Országos Törvénytár,' Magyar- országi Rendeletek Tára, s az egyes szakminiszterek hivatalos közlönyei és összeállításai révén) gondoskodik, A főváros régebben egyenként nyomatta ki jóváhagyott szabályrendeleteit és bizományilag egy könyvkereskedővel ámsíttatta. Utóbb, 1887 végén, dr. Nagy Lajos tanácsnok és dr. Toldy László főlevél- tárnok szerkesztésével megindította a szabályrendeletek, szabályzatok és utasítások gyűjteményét, s ebből utóbb a főlevéltárnok egyedüli szerkesztésével, 1906-ig nyolc kötet jelent meg. Ekkor a gyűjtemény megszűnt és az újabb szabályrendeletek ismét csak a régi módon, egyenként jelentek meg, s kerültek bizományi árusításra. Minthogy azonban a főváros hatósága azt tapasztalta, hogy ez a mód a közönség érdekeit nem elégíti ki, 1917 tavaszán elhatározta, hogy nemcsak a szabályrendeleteket, hanem egyéb szabályzatait, szolgálati utasításait s elvi határozatait is 1918-tól kezd- dődően «Budapest Jogszabályai» címen rendszeres alakban, az év folyamán folytatólagos sorszámú füzetekben s az év végén pontos tartalomjegyzékkel, betűrendes és számszerinti- mutatóval ellátva, egybeköt- hetően adja ki és a kiadóhivatal útján árusíttatja. A szerkesztéssel és kezeléssel a tanács néhai Hanvai Sándor ny. kerületi elöljárót bízta meg, akinek elhalálozása után utódja, 1926 végén, e sorok írója lett. Budapest Jogszabályainak ez a rendszeres gyűjteménye az 1929. év végéig már 12 kötetet, 118 füzetet tesz ki, s az 1918 óta alkotott jogszabályoknak úgy hivatalos célokra, mint a jogkereső nagyközönség számára könnyen hozzáférhető és népszerű intézményes gyűjteménye. Azonban ennek egyszerű folytatása nem elégséges. Nem elégséges részben a múlt hiányai, részben a jelen és a jövő követelményei miatt. Ami a múltat illeti, nagyon sok jogszabály, a Toldy-féle gyűjtemény több kötete is teljesen elfogyott, de nagyobb számmal van olyan is, amelyet annak idején nem is nyomattak ki külön. Ennélfogva legfeljebb a közgyűlési jegyzőkönyvekből nyomozhatok ki, de ekkor külön kell nyomozni azt is, hogy a keresett jogszabály elnyerte-e az érvényességéhez szükséges kormány hatósági jóváhagyástf Ez a jogkeresők részére elég nagy kényelmetlenség. Szóval az Összes hatályos joganyagnak, tehát az 1918 előtt keletkezettnek is, ezidőszerint még nincs a nagyközönség számára könnyen hozzáférhető forrása. Ezen a hiányon akart a tanács megboldogult elődöm előterjesztésére azáltal segíteni, hogy még 1917- ben elhatározta azt is, hogy Budapesti Városi Jog cím alatt új gyűjteménybe foglaltatja az említett hatályos joganyagot, illetve közigazgatási áganként csoportosított kötetekben, az eredeti tervezet szerint tizenkét kötetben adja ki. Bár néhai Hanvai Sándor szerkesztői megbízatása alapján az ő mindenkor emlékezetes és példás buzgalmával fáradságos utánjárással gyűjtögette össze az anyagot, s az egészről 1922-ig egy «Előzetes tartalomjegyzéket» szerkesztett s adatott ki a tanács által: az egész gyűjtemény kiadása a nagy költségek miatt jobb időkre halasztódott. Időközben, az anyag gondos átvizsgálása után, arra a meggyőződésre jutottam, hogy annak javarésze, természetszerűleg és bárki hibáján kívül, elavult, s ma már csak történeti értékű és érdekű. Elavultak egyes jogszabályok teljes egészükben, de elavultak különben hatályban lévő jogszabályok ogTes részei. Soknak csak elvi, vagy alaprendelkezései maradtak meg. Különösen fokozni fogja ezt a körülményt a küszöbön álló új fővárosi törvény, amelynek javaslata nemcsak egész törvények (1872. évi XXXVI., 1924. évi XXVI., 1925. évi XVII.), hanem még sokkal több törvény — így pl. az elöljáróságokról szóló 1898 : XXXIII. t.-c. — nagyrészét. kívánja hatályon kívül helyeztetni. Ugyanez a javaslat 102. §-ában kimondja, hogy «A székesfőváros szabályrendeleteit és építésügyi szabályzatát e törvény kihirdetése után azonnal át kell vizsgálni és azokat e tövény életbelépte után legkésőbb 1 óv alatt, az építésügyi szabályzatot legkésőbb 3 év alatt, e törvény rendelkezéseivel összhangba kell hozni.» Ha tehát az új törvény életbelép, azonnal kötelessége a fővárosnak az a revízió, amelyet a fentiek szerint, törvényes kötelezettség nélkül is a célszerűség már régóta követel. Hogy ennek a célszerűségi követelménynek eddig nem feleltünk meg, annak az oka elsősorban éppen az volt, hogy az új fővárosi törvény megalkotását már régibb idő óta folyton biztosra jelezték, azonban annak kereteit és rendelkezéseit senki sem ismerhette, e nélkül pedig a revízió csak hiábavaló munka lett volna. Az egész joganyag revízióját csak a leggondosabb, úgyszólván mondatonként és szavanként való átnézés, a hatályos törvényekkel és rendeletekkel, s az újabb fővárosi jogszabályokkal való összehasonlítás révén lehet majd végrehajtani, már csak azért is, mert a főváros jogszabályai csak ritkán vannak úgy szerkesztve, hogy egyszersmind pontosan megjelöljék a régebbi jogszabály hatálytalanított részeit, viszont nem, vagy csak ritkán követik a jogalkotás technikájának azt a gyakorlati módszerét, hogy az illető anyagot, gyökeres változás esetén, szervesen újból kodifikálva, úgynevezett „egyetlen szövegében («texte unique», «testo unico») adnák közre, amely szöveg azontúl az illető joganyag kizárólag irányadó megismerési forrása volna. Ezzel a revízióval kapcsolatban sürgősen szükséges lesz több egészen új szabályrendelet alkotása, különösen olyanoké, amelyek szüksége az ríj fővárosi törvényből egyenesen következik. Ilyen elsősorban az igazgatás szervezetéről és az alkalmazottak jogviszonyairól szóló több szabályrendelet. Ezzel a bokros teendővel kapcsolatban lehet azután, szerény nézetem szerint, a Budapesti Városi Jog ügyére visszatérni, s ezt a szép és hasznos tervet most már belátható időn belül úgy megvalósítani, hogy ez a «jogkönyv» úgy a székesfőváros ügyeit intéző, mint a jogkereső polgárság részére a lehelő legalkalmasabb legyen. A kúria előtt is pervesztes lett a főváros az Embervédelmi Kiállítás vezetőségével szemben Tizenkilencezer pengőt kell fizetnie a fővárosnak területhasználat címén Az elmúlt évben rendezett Budapesti Embervédelmi Kiállítás sok bajt és kellemetlenséget okozott a fővárosnak is. Tudvalevő, hogy a kiállítás, bár erkölcsileg szép sikert hozott, anyagilag annál sötétebb eredménnyel végződött, aminek folytán egész sereg per keletkezett a kiállítás vezetősége, meg a kiállító cégek és vállalkozók közt. A perekben a fővárosnak is szerep jutott, még pedig alperesi minőségben,, a most hozott jogerős ítélet pedig az ügyben jelentékeny összeg megfizetésére is kötelezte a fővárost. Az eset megismeréséhez szükséges tudni azt, hogy annakidején a közgyűlés 200 millió | koronát szavazott meg a kiállítás céljaira. ] A vezetőség abban a hitben volt, hogy ezt az összeget mint támogatást fogja a főváros a kiállítás rendezőségének rendelkezésére bocsátani. Amikor a város közölte azt a szándékát, hogy a kiállításon üzemei és intézményei révén maga is részt akar venni, a rendezőség örömmel engedte át a fővárosi intézményeknek a kiállítás legjobb helyeit. A végén azután kiderült, hogy a 200 millióból a kiállítás rendezősége semmit sem kapott, hanem az összeget a városi csoport kiállításának megrendezésére maga a főváros használta fel. Amikor a. kiállítás bezárult és kitűnt, hogy •súlyos anyagi deficit merült fel, a rendezőség ismét a fővároshoz fordult és kérte, vállalja a. deficit kiegyenlítését. Sokáig folytak ez ügyben a tárgyalások, míg végül is perre került a dolog. A kiállítás rendezősége területhasználati díjak megtérítése címén perelte be a fővárost, mert az általa, elfoglalt helyek után semmiféle díjat nem fizetett és állítólag főként az okozta a hiányt, hogy a jófekvésű kiállítási helyeket nem tudták értékesíteni. A főváros védekezett a kereset ellen, és hogy azt ellensúlyozza, maga is igényi jelentett be a kiállítás vezetőségével szemben, A rendezőség nem fizette meg a vigalmiadókat, adós maradt az elfogyasztott villanyáram díjával, azonkívül nagy károkat okozott a liget növényzetében, amiért a főváros kártérítést követel. A kereset megjárta az összes bírósági fórumokat és mindenütt elmarasztalták a fővárost. Most a Kúria is jogerőre emelte a marasztaló ítéletet, melynek alapján a fővárosnak a területhasználatért 27.000 pengőt kellene a kiállítás rendezőségének fizetnie, tekintve azonban, hogy a főváros ellenkövetelései is jogosak, ezek figyelembevétele után végeredményben 19.105 pengőt kell a fővárosnak kifizetnie. Ezzel az aktussal záródott le az Embervédelmi kiállítás bonyodalmas krónikája. A főváros a bíróikig megítélt összeget póthitel forrná jóban teremti elő. Rogsenbauer Rezső tffis,2“ Vászonredőnyök, ponyvák és kórházi matracok vállalata. Szövet- és csipkekülönlegességek. Budapest, V., Fáik Hiksa-u. 12. sz. - Telefon : Lipót 910-82. KLIS^AY PÄL épületbádogos légszesz-, vízvezeték-, fürdő- és csatornázási berendező Budapest, X., Hölgy-utca 6. — Telefon : Kőbánya : 76—04. RÖNTGEN TARTOZÉKOK FARKAS Cx Y U L A röntgen- és orvosi műszer üzemében Budapest, VII., Stefánia út 5. Telefon: J. 399-42. S Vízvezeté lelye a jó szerelvény. Tel esen felesleges a kül öldi vízvezetéki szerelvény, ha GOAYSSOS BENŐ Oki. gépészmérnök femárutelepén készülteket használ Cím : Budapest, VII., Dob-utca 94 96. telefon : ]. 458 32. Libik es Társa &ÄiÄV‘Wippermann precíziós görgős és zajtalan láncok, kúp- és tányérkereicn, i^riuKeveK-, oa. orúk, Sim-könnyűfém- és öntöttvasaugattyú«, dugattyút yűruk, dugattyúcsapok, szelepek, zsíiozó csapszege« stb. Csavarok, vörösrez-asbest tömítése* fckbeiet gdyós- ts kúpgörgős csapágyak. AC gyű tógyertyák és mindennemű autőteehnikai alkatrészek, uall- Éwart- és mindennemű lánckülönlegességek és fogaskerekek. SZOBAFESTŐ- ÉS MÁZOLÓMESTER GUTH PÁL BUDAPEST, VIII.. LUDOVICEUM-UTCA 4. SZÁM. TELEFON i JÓZSEF 355—94. TUNGSRAM Mielőtt máshol vásárol, saját érdekében tekintse meg új helyiségében UllfBéTEO r®z"» vasbútorgyár készítményeit. Ágybetétek, ■ ■KIVÍVEK kárpitos-áruk, ágynemű és paplanok gyári árban. Budapest, VII-, Dohány-U. 1., Károly körút mellett. Telefon : J. 424-12.
