Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-25 / 25. szám

Független Budapest Budapest, 1930 június 25. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Magyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. ,Bálvány-u.23. VII., Dohány-u. 15 lost, a pénzügyibe Hann Arnoldot, Hegedűs Józsefet, a közoktatásiba Halász Manót, a köz- élelmezésibe Deutsch Mórt, Darvas Gyulát, a szociálpolitikaiba Koréin Dezsőt, Vitéz Aladárt, a közegészségügyibe fíosenák Miksát, a város- gazdaságiba Bosnyák Izsót, Bácz Vilmoist. a nagyüzemibe Kivovits Károlyt és Milkovits Vazult és a kegyúri bizottságba Pakots Jó­zsefet. A demokratapárt a jogügyi, a közokta­tásügyi és a közegészségügyi bizott­ságba esedékes második mandátumát átadta a nemzeti szabadelvű párt, illetve a keresztény ellenzék részére. A szocialisták is jelöltek hétfőn este a bizottsági tagságokra. Összeállították a jelöltlistát, de elhatározták, hogy azt egyelőre nem közük a nyilvánosság­gal. A szociáldemokrata párt értekezlete ezen­kívül kimolmdotta, hogy három örökös tagságra tart igényt. A Wolff-párt kedden este jelöl. i OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGyÁR R.-T. ( Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sz. TELEFON: József 308—32 és József 308—31. Készül a törvényhatósági tanács ügyrendje, amely meg fogja állapítani, hogy mely ügyekre terjed ki a tanács hatásköre A városházán pesszimisztiKusan néznek a tanács működése elé — Az ideiglenes kisközgyűlés nem kíván honoráriumot működéséért Budapest autonomikus életének új szerve: a törvényhatósági tanács megalakult. Az ellen­zéki pártok váratlan sikert könyvelhetnek el a választással kapcsolatban, mert egy mandá­tummal többet kaptak, mint amennyire az erő­viszonyok alakulása folytán számíthattak. De legalább még egy mandátumhoz juthat­tak volna az esetben, ha az összes de­mokratikus és liberális elemek össze­foghattak volna és nem történik meg az, ami a polgári pártok legfőbb baja és hibája, hogy: a legnagyobb szükség idején személyi ellentétek és alsóbb­rendű okok belső harcai szakítják sokfelé az egységet. Most is párttusák bontották meg a baloldal erejét, aminek az lett az eredménye, hogy a demokratikus és liberális polgárság kevesebb képviseletet kapott az új intéző­szervben, mint amennyi a polgárság bizalma folytán ezeket a pártokat joggal megilleti. Súlyosbítja a helyzetet a polgárság* szempont­jából az a tény, hogy. a főpolgármester tör­vényadta kinevezési jogát úgy gyakorolta, hogy a többségi pártok 3—3 tagját delegálta a törvényhatósági tanácsba, miáltal a jobboldal 50%-os többségét 125%-ra emelte fel. A helyzet most az, hogy a baloldal 8 képviselő­jével szemben az egyesült jobboldali és közép- pártnak 18 tagja foglal helyet a törvényható­sági tanácsban. A választás izgalmas részleteiről a napi­sajtó már részletesen beszámolt és így arra nem is térünk ki. Annyi megállapítható, hogy a választás alkalmával a többségi pártok részéről, valamint a tanács tagjai sorából többen szavaztak a baloldali pártokra, így a szocialistákra is, mert a szocialista lista például hattal több szavazatot kapott, mint ahány tagja van a pártnak. Ez a tény felette érdekes, mert eddig sohasem történt meg, hogy polgári részről, vagy a tisztviselők közül a szocialistákat szavazatokkal támogatták volna, kivéve akkor, amikor a. demokraták közös lis­tán állítottak jelölteket a, szocialistákkal. Most azonban a szocialisták teljesen külön működ- lek és kombinálgatásra, adott okot az a néhány titokzatos szavazat, amely nem tudni honnan VAS-U. 16. BOSCH SZOLGÁLAT Telefon: József 393—73. és kik által erősítette a szociáldemokraták listáját. Az új törvényhatósági tanács úgy fest, ahogyan azt a Független Budapest multheti száma már előre jelezte. Tagok lettek: Wolff Károly, Kozma Jenő, Buday Dezső, Gaár Vil­mos, Petro váicz Gyula, Becsey Antal, Lázár Ferenc. Usetty Béla, Müller Antal, Scheuer Róbert, Nagy Ferenc, Dorner Gyula, Bródy Ernő, Láng Lajos, Friedrich István, Várkonyi Kálmán, Peyer Károly, Büchler József, Révész I Mihály. Kiss Jenő és a kinevezettek: Bódy Tivadar, Glücksthal Samu, Harrer Ferenc, Csilléry András, Ernszt Sándor és Homonnay Tivadar. Egyelőre a törvényhatósági tanács részére nein állapítottak meg tiszteletdíjat és úgy halljuk, az új választásokig a tanácstagok in­gyen fognak közreműködni. Ezt állítólag azért teszik, nehogy a válasz­tások alkalmával a szemükre vethessék azt, hogy közpénzekből szereznek maguknak nagy jövedelmet. A választások után, amikor az új rendszer teljes egészében életbelep, a törvény- hatósági tanács is megállapítja a honoráriu­mot. amelynek mértékét a közgyűlés szavazza meg. A városházán nagy érdeklődéssel néznek az új tanács működése elé. A tisztviselők ma még nem merik hangosan véleményüket nyil­vánítani, de a bizalmas beszélgetésekből arra lehet következtetni, hogy nem sok jót remél­nek az új szerv működésétől. Attól tartanak, hogy az adminisztráció igen nehézkes és lassú lesz és az ügyek tárgyalása a nagy viták miatt előreláthatóan el fog húzódni. Ez a hit, úgy látszik, nem is teljesen alaptalan, mert amint már az első ülés során is tapasztalható volt, a tanácskozás nem megy símán és a legfontosabb ügyek is késedelmet szenvednek a sok személyes élű és pártoskodó vitatkozás miatt. Ila ilyen tempóban folyik tovább is a törvény- hatósági tanács működése, tényleg azoknak lesz igazuk, akik az adminisztráció megfének­lését jósolják a. pártpolitikusok ügyigazgatá­sának nyomán. Az sincs még különben pontosan körvona­lazva. hogy mi lesz a törvényhatósági tanács hatásköre, milyen ügyek intézései fog odatartozni és mit intézhetnek önálló jogkörben a polgármester, illetve a polgármester felhatalmazásával az ügyosztályok vezetői. Az elnöki ügyosztályon Gallina Frigyes tanácsnok és Felkay Ferenc tan ács jegyző együttesen készítik az új szabály­zatot, amely a törvényhatósági tanács ügy­körét fogja rendezni s ennek során tisztázódik a hatáskör nagy. kérdése is. I É O. IVE.T. K. védjegyül palacktejberi az erő) Knock aut!... írta: POSTA SÁNDOR Posta Sándor Illik, hogy ezt a kifeje­zést minden valamirevaló pesti ember tudja. Két férfi, esetleg nő alaposan nekivet­kőzik, a mancsára, vagy a rózsás kacsáira vastag kez- tyűt húz, és az egyik addig püföli a másikat, amíg az illető kedvezményezett a dolgot megunja, és szépen lefekszik a földre, ott addig pihen, míg egy úr, akit köz­nyelven pfujbírónak hív­nak, — tízig számol. Akkor fölkel, és a balfenéken csöndben eltávozik, a másik bent marad a kötelek közt, és bekasszálja a tapsokat. Az is megtörténik, hogy valamelyik el­felejtkezik magáról és túl gyorsan, nagy erővel kínál tubákot a másiknak, mire az illető meg­lepetésében összerogy, és nem vesz tudomást arról, hogyr a pfujbíró már minden ujját össze­számolta, úgy kell kihordani a ringből. Aztán jön megint csak a hajlongás! ' Kell ezt a sportot lényegben ismerni, mert máskép nem tudjuk elmagyarázni, mi is tör­tént, és mi történik a várospolitika ringjében.. Boxmeccs folyik, — e sportyiak összes el­ismert és meg nem engedett fogásaival és üté­seivel. A ringben küzd a többségi párt és az ellen­zék, Az első menetben a legkülönbözőbb fogá­sokkal igyekeztek egymás erejét fogyasztani, gyengíteni. A törvényhatósági tanácstagsáy volt a kitűzött díj, és mindkét fél belevitte a küzdelembe minden tudását, minden tapasz­talatát. A tudás azt jelentette, hogy nem az a le­gény, aki üt, hanem, aki állja. A tapasztalat az, hogy ígérni kell annyit, amennyi csak egy szavazóba belefér. Igazgatósági tagságot köz­ségi virslivel, közlekedést sínellenőrzéssel, évenként harminc ingyen elsőosztályú teme­tést, naponként három liter Harmat-vizet, örö­kös kedvezményes tyúkszemvágást stb. stb... A tudás ellen nem használt semmi. Hiába próbálta ki az ellenzék a legújabb horgokat és szvingeket, a nehézsúlyúak küzdelmében pontozással győzött a jobboldal nagyobb „tu­dása“. Dacára annak, hogy a demokrata boxgla- diátort olyan elismert segéd masszádba, és ok­tatta a küzdelem egyes fázisaiban, mint a ke­resztény ellenzék tapasztalt vezére. A nehézsúlyú pártoknál kilókra sokkal könnyebb kispártok, illetve csoportok félvén a későbbi, szemrehányásoktól, egyik küzdő félnek sem segítettek, inkább szakértő szemmel gyö­nyörködtek a duzzadó izmok játékában, a jól­ismert, vagy még ismeretlen fogások villáiri­gy őrs változataiban. A menet végétért, és dacára annak, hogy a többségi pártoknak a törvény módot ad arra, hogy a, szakbizottságok és üzemigazgatóságok betöltésénél egyedül jelenhessenek meg mint győztesek a publikum tapsaira, — kézenfogva hajolnak meg, és arányosan osztják meg a helyeket a lebírt ellenféllel, A szimpatikus gesztus fölvillanyozta a ki­sebbsúlyú versenyzőket és jelentkeztek a barátságos „iskola mérkőzés“-re. A pártközi konferencia természetesen a kisebb erejű ellen­felet jelölte meg ennek a versenyszámnak ä ki­vitelére! Az ellenzék semmiképpen sem akarta vál­lalni a dolgot. De miután a versenyrendezőség úgy találta, hogy a választóközönség nem- csupán pártokat, hanem azokon belül, vagy kívül főként személyeket is küldött a, törvény­hatóságba, el akarta hárítani a felelősséget a tekintetben, hogy érdemes és munkaképes bi­zottsági tagokat a törvényhatósági életből ki­zár, — belement egy-két menetbe! De a néhány kilogram súlytöbblet elvakí­totta, és miután egy-két liberális ütést beenge­dett, egy hirtelen, és egyáltalán meg nem en­gedett mozdulattal: knoekautolta a bizottsági tagsági helyekről a kis pártokat, illetve cso­portokat! A versenyrendezőség győztesnek hirdet­heti ki ebben a menetben az ellenzéket, ehhez joga van, de a közönség, amely szavazataival egy ilyen mérkőzéshez is befizetett, ezúttal nem a bírót fogja, nemtetszésével kitüntetni. A választóközönség elvárta volna, hogy az az ellenzék, amely a kisebbségi jogok védel­mében annyi kitűnő érvet és harci zajt halla­tott, a közgyűlés kisebb csoportjait nem knoek- autolja!! KÖNIG JÓZSEF OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, Vili., BAROSS-UTCA 98. SZ. TELEFON: JÓZSEF 424-69.

Next

/
Oldalképek
Tartalom