Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-25 / 25. szám
Budapest, 1930 június 25. Független Budapest 3 Közegészségügyi intézkedéseit a nyárra Foltozott ellenőrzés a nyári betegségeit megelőzésére — A liszfiföorvos nyári rendeiete Itt a kánikula, és a szokáshoz híven megjelent a tiszti főorvos és a közegészségügyi ügyosztály közös rendeiete a meleg évszakban szükséges egészségügyi óvó rendszabályok ügyében. A rendelet vér eh ajtó sár a a kerületi elöljáróságokat szólították fel, amelyek most fokozott gonddal tartoznak ügyelni az uccák, közterületek, valamint a házak udvarának tisztántartására. A Köztisztasági Hivatal nagyobb gyorsasággal köteles a szemetet elszállítani ügy a házakból mint az uccáról és ezért nagyobb apparátust állítanak be. Hirdetmények útján figyelmeztetik a közönséget a házilegyek fertőző voltára és felhívják a lakosságot a legyek fokozott pusztításiára. Ott, ahol a lakásban fertőző beteg van, a betegszobába az orvoson és az ápolón kívül senki be nem járhat. A különböző intézetek, a hajóállomások és pályaudvarok, iskolák, gyárak, vendéglők, kávéházak helyiségeit a szellőztetés szempontjából mind gyakrabban fogják ellenőrizni. Utasítást adtak a csatornák gyakori öblítésére is. Az elöljáróságok sorra fogják járni a nyilvántartott, egészségtelen házakat, az éjjeli szállásokat és a tapasztalt rendellenességeket sürgősen kiküszöbölik. A háztulajdonosokat külön hirdetményben utasítják az árnyékszékek és csatornák fertőtlenítésére. Ugyancsak ellenőrizni fogják az uccai illemhelyek tisztaságát is. Az elöljáróságok nagy gonddal fogják ellenőrizni az élelmiszerek és italok minőségét, valamint a vendéglőkben és kávéházakban kiszolgáltatott ételeket, nehogy azok romlottak legyenek. Még jobban megszigorítják az uccai á rusoh ellen ő r zés ét. A Vízmüvek igazgatóságát a főváros felhívta, hogy a nyáron át gondoskodjék a lakosság megfelelő mennyiségű.és minőségű vízellátásáról, nehogy a vízszolgáltatás fennakadjon. A vízvezetéki csöveket gyakran fogják öblíteni. Az elöljáróságok felhívást kaptak a kíméletlen patkányirtásra. A házak lakóit abból a szempontból is ellenőrzni fogják, nem tartanak-e a lakásokban, vagy mellettük, élő baromfit, mert közegészségügyi okokból ez is tiltva van. BERÉNYI IG]NÁC építőm est ex* Budapest, VI. kerület, Nagymező-utca 68. szám. Telefon: Automata 295—64. Kurzweil festék !! A VEZETŐ MÁRKA !! Baranyi Gyula és Társa Vegyipari vállalata R.-T. Budapest, VII., Izabella-tér 1. Telefon: József 423—89. ■---------------- Eesíéheh : hézagmentes padló ----------------VI mAnAt ACCUHÜLÁTORGYÁR 99 I UUUK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Váci-út 137—139. Telefon: L. 923 08. Gyárt: Tudor és Varta rendszerű accumulátorokat. WIHART FERENC építész építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 350 -97. VÁD D Á I oJ{f. gépészmérnök W mm IMI M k villamossági vállalata Iroda és műhely: Budapest, Vili., Hunyadi-u. 37. Telefon : József 373 -31. Vállal : Villamosvilágítási, erőátviteli és gyengeáramú berendezések tervezését és építését. Községek, gazdaságok és épületek villamos szerelését.________________ Me gszűnik a szabad orvosválasztás a Segítőalap kebelében Az orvos-szövetség tiltakozik a szabad választás megszüntetése ellen A fővárosi tisztviselők segítőalapjának sok j baja van az orvosi karral. A megállapodásokat i állandóan módosítják, ami az orvosok körében elégedetlenséget kelt. A segítőalap tudvalévőén a hasonló intézmények között elsőnek vezette be a szabad orvosválasztási, úgyhogy töbibszáz orvos tartozik az intézmény kötelékébe. Bármelyik városi tisztviselő vagy alkalmazott akármelyik budap -sti orvost választhatja kezelőorvosául és az illető azonnal, automatikusan szerződéses viszonyba lépett a segítőalappal és családonként évi 25 pengő általányt kapott a kezelésért. Ügy látszik, a rendkívül sok orvossal való érintkezés igen terhes a segítőalap szempontjából, mert az! intézmény igazgatósága most változtatni óhajt az eddigi rendszeren és azt akarja kikötni, hogy csak az az orvos lehet szerződéses viszonyban a segítő- alappal, akit legalább 30 tag vádaszt kezelőorvosául. Az. elhatározás mögött meghúzódik az a remény is, hogy! a tagok egy része nem lesz megelégedve az orvosválasztás korlátozásával és kezelését magánorvosra fogvja bízni. A segítő- alap ezt nem is titkolja és kijelentette, hogy ilyen esetben a szerződésen kívüli orvos számláját a tag sajátjából köteles kiegyenlíteni és a segítőalap csupán az ingyen gyógyszert bocsátja rendelkezésre. Azok a tagok, akik a szerződéses orvosok közül nem választannak maguknak kezelőorvost, a többiektől eltérő tagsági könyvet kapnak és azok részére akármelyik orvos rendelhet a segítőalap számlájáéra gyógyj szert. Eddig ugyanis csak a szerződéses onvo- I sok által kiállított recepteket váltották be ingyen a gyógyszertáraik. Változtatást akarnak eszközölni a szakorvosok tekintetében is, amennyiben a tagok a jövőben nem mehetnek tetszés- szerinti szakorvoshoz kezelésre, hanem csupán a kijelölt szerződéses szakorvosokhoz, miután az egyesület önálló szakorvosi rendelőket fog felállítani. A szakorvosokat ezentúl iigyainiebből az alapból fogják fizetni, mint a rendes kezelőorvosokat, úg’yhogy az orvosok jövedelme ez által csökken. Az Országos Orvos Szövetség a napokban tárgyalta a segítőalap erre vonatkozó előterjesztését és a leghatározottabban ellenezte a tervezett módosításokat. Megállapította, hogy az orvosválasztás korlátozása többszáz orvost állásától fosztana meg, miért a segítőalappal összeköttetésben álló 1500 orvols közül alig 150 olyan van, aki nagyobb- számú tagot kezelne. A szakorvosi kezelés megkötése ellen is szót emelt az Orvos Szövetség és szilárdan kitart amellett, hogy a fővárosi tisztviselők ne csak háziorvosukat, hanem szakorvosukat is tetszésük szerint, szabadon választhassák. ran in im: amui c. .anmuc. jriiniic_aiiinig-3iiiiii,c siiiimc1 2 Tapétázást, szobafestést, mázolást äSÜ REITZER FERENC ÉS FIAI R.-T. festőipari, festőiparművészeti és tapétázó vállalat végez. Budapest, VII., Rózsa utca .32. Telefon : József 311 — 81. Ó9 444—73. Pestkörnyék sorsa írta: Dr. HARRER-FERENC Pestkörnyék közigazgatási rendezésének kérdése szoros összefüggésben áll Nagy-Buda- pest problémájával, helyesebben mondva azo)ios ezzel a problémával. Nagy- Budapest problémája alatt ugyanis azon egész terület köz- igazgatásának rendezését kell értenünk, amely Budapest, mint mag körül összefüggő gazdasági és társadalmi életet él, vagyis a Pest-, helyesebiben Budapestkor nyék alá tartozó városok és községek saját közigazgatásának, valamint a Budapesttel való kölcsönös viszo- Dr. Harrer Ferenc nyuk kérdéséit. A Nagy-Budapest probléma megoldására a következő lehetőségek vannak: 1. Pestkörnyéknek összeolvadása Budapesttel egy városi törvényhatósággá; 2. a pestkörnyéki városoknak és községeknek önállóságuk meghagyásával Budapesthez való törvényhatósági hozzákapcsolása; 3. Pestkörnyéknek városi törvényhatósággá alakulása, a Budapesthez való viszonynak külön kötelékkel való rendezése mellett; 4. a pestkörnyéki városoknak és községeknek önállóságuk megtartásával vármegyei törvényhatósággá alakulása, a Budapesthez való viszonynak külön kötelékkel való rendezése mellett; 5. Pestkörnyéknek és Budapestnek bizonyos közös érdekű feladatokra külön kötelékké egyesülése. Midőn húsz év előtt, előzetes tanulmányok és helyszíni vizsgálat után, Nagy-Budapestről emlékiratot készítettem, ebben azt a megoldást javasoltam, hogy a Budapesttel tőszomszédos községek, melyek közül csak Újpest volt egész újkeletű r. t. város, a fővárosba teljesen beolvasztassanak, míg a Budapesttel gazdaságilag és társadalmilag összefüggő távolabbi községek t örvény hatos ági lag csatolhassanak a fővároshoz. Ez a megoldás számolt a kialakult helyzettel, a jövő fejlődéssel és beilleszkedett a fennálló közigazgatási szervezet rendszerébe. Nagy- Budapestből akkor nem lett semmi, de a Nagy- Budapest problémája változott viszonyok közt megmaradt és meg is fog maradni mindaddig, míg valamelyes megoldást nem nyer, amint ezt a külföld nagyvárosainak fejlődéstörténete mutatja. Ha most a mai helyzetben — amikor Budapest határán már öt megyei város alakult, egy hatodik pedig alakulóban van — vizsgáljuk a * Harrer Ferenc dr.-nak ezt a rendkívül érdekes fejtegetését, amelyet a Városok kongresszusának értekezletén mondott el, a ,,Városok Lapja“ nyomán közöljük. Nagy-Budapest megteremtésének felsorolt teoretikus lehetőségeit, a következő eredményt kapjuk: Az; első, a teljes — ezt érti a közfelfogás Nagy-Budapest alatt — ma már nem és még nem csinálható meg, mert jelenleg a város- alakítás időszakában a környék önállósági érzete erősebb, mint összefogási törekvése; a nehéz pénzügyi helyzet pedig Budapestet is kevéssé fogékonnyá teszi e megoldás iránt. A második elgondolás — a Budapest megye — teoretikusan a legjobb megoldás lenne, de Budapest városának e megoldásnál szükségkép juttatandó túlsúlya bizonyéira idegenkedést váltana ki a környékből és megvalósulás esetén sok féltékeny kedést támasztana. A harmadik megoldást — amely Üj-Büdapest alatt ismeretes — az új város periferikus helyzete teszi kevéssé alkalmassá, amikor az egész Pestkörnyék élete sugárszerűen Budapest felé gravitál; ezenkívül a féltékeny ségnek, különösen a városháza körül kifejlődő központ miatt tág- tere volna itt is. A negyedik elgondolás — a Pestkörnyék vármegye — gyakorlatilag ezidőszenint a legmegfelelőbb. Az ötödik megoldás — a német eredetű Zweckverband — Pestkörnyéknek a Pest megyéből való kikapcsolása nélkül, rendkívül nehézkes volna; részben ezért nem érvényesült a közmunkatanácsi törvényben statuált az ^ a szakasz, amely a közmunkatanács hatáskörébe tartozó, vagyis városrendezési ügyekben kívánt a főváros és környéke számára egyöntetű eljárást intézményesen biztosítani. De nem oldaná meg- Pestkörnyék problémáját egyes vároísok. vagy váro’s és illetve községcsoportok törvény- hatósági várossá alakítása sem; mert ez úton ösiszekajjcsoló külön szervezet nélkül sem a Budapesttel fennálló, de még a pestkörnyéki városok és községek közt kétségkívül szintén meglevő közös érdekek meg-felelő szolgálatolt nem kapnának. Bármelyik megoldásra is kerüljön azonban a sor _ valamelyikre előbb-utóbb biztosan ^kerül —, a problémánknak az érdekeltek részéről való alapos megvizsgálására van szükség-. Ezért a legfontosabb teendő mindenekelőtt az volna, hogy Budapest és a Pestkörnyék inegbízottaiból alakuljon egy bizottság, amely a Nagy-Budapest problémáit, legszélesebb értelmezésben, alaposan megtárgyalja és a megoldásra nézve javaslatot készítsen. E munka köziben Budapest és Pestkörnyék kölcsönös érdekeiket meg fogják ismerni, ami bizonyára oda is fog vezetni, hogy még a probléma intézményes megoldása előtt fontos közös érdekek összbangzatois kielégítést fognak nyerni az érdekelt városok külön-ktilön, de egyetértő elhatározásaival.
