Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-08 / 1. szám

1930 január 8 Független Budapest Budán akarja felépíttetni a Nemzeti / Stadiont a népjóléti miniszter A fővároshoz intézett leírat Kifejti, hogy a Kaszásrét mennyivel előnyösebb erre a célra, mint a homoKos ráKosi gyakorlótér Folkusházy Lajos, még alpolgámestersége idején, hatalmas tervezetet dolgozott ki a Nemzeti Stadion elhelyezésére. A Folkusházy- féle tervezet szerint a. rákosi gyakorlótér terü­letének nagyobb részét sportligetié fejlesztet­ték volna ki, ott épült volna fel a Stadion, ahol minden sportág megfelelő otthont kapott volna, úgyhogy télen-nyáron egyaránt űzhet­ték volna az egyesületek és magányos sport- kedvelők a különböző sportágakat. Annak­idején a javaslatot tárgyalták is, de a kivite­lezést későbbre halasztották. A Nemzeti Stadion ügye azóta lekerült a napirendről, de most az Országos Közegészség- ügyi Egyesület mozgalma nyomán ismét aktuálissá lett. Az Országos Közegészségügyi Egyesület a Stadion felépítését sürgetők so­rába állott, de közegészségügyi szempontból helyteleníti azt a tervet, amely az intézmény helyéül a rákosi rét mellett elterülő nagy terü­letet tartja a legalkalmasabbnak a Stadion céljaira s ezt a véleményét emlékirat kíséreté­ben a kormány, a főváros és az Országos Testnevelési Tanács tudomására hozta. A nép­jóléti miniszter az egyesület memoranduma alapján megvizsgálta, az ügyet és annak ered- j ménve alapján maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy sokkal célszerűbb lenne a Nemzeti Stadiont Budán megvalósítani. A népjóléti miniszter a napokban ilyen- értelmű leiratot intézett a fővároshoz, amely­ben a következőket közli:- Az Országos Közegészségügyi Egyesü­letnek a Nemzeti Stadion felállítása ügyében tett felterjesztése alapján szakközegemet az egyesület által erre a célra javasolt, valamint a főváros által tervbevett területek megtekin­tésére kiküldtem. Kiküldött szakközegeim je­lentéséből, figyelmeztetés céljából, Polgár- mester Úrral a következőket közlöm:- Az Országos Közegészségügyi Egyesület által Nemzeti Stadionnak ajánlott terület a Kaszás-rétnek, a MÁV Budapest—esztergomi vonala, továbbá a Szentendrei út és a Ella tori gát által határolt, beépítetlen része. Ebből be­építésre kerülne a Hüttl-féle gyárhoz vezető úttól északra fekvő, a Bécsi út mentén, ettől keletre fekvő terület. Az egész összefüggő sík­ság, amelyet nyugatészaki irányban dombok öveznek, északra a MÁV állomása, keletről pedig a szentendrei vasút állomása és a Duna határolnak. A csaknem egészen lakatlan vidék a Duna és a dombok közé ékelve, pormentes, tiszta levegőjével és természetes szépségével kellemes, üdítő benyomást kelt és a jól ki­épített Bécsi út, a villamos, a HÉV és a MÁV vonalai közvetlenül érintik, a Hungáriahíd tervezett megépítésével pedig- Újpesttel, Rákos­palotával és a rohamosan fejlődő külső Lipót­várossal is csaknem közvetlen érintkezésbe kerülne. A Stadionnak'igényelt területet övező vidék természeti szépségénél és sík voltánál fogva, az építkezésre kiválóan alkalmas, és kétségtelen, hogy különösen a Hungária­híd megépítésével, a könnyű megközelíthetőség révén csakhamar értékes villatelekké fejlődnék és a város egy szép részlettel gazdagabbá vál­nék. A Stadion itteni felépülése esetén a közel­ben folyó Árpád-forrás természetes melegvize a Stadion uszodájánál előnyösen felhasznál­ható lenne.- A rákosi gyakorlótér, amelyből a fő­város törvényhatósági bizottsága a Stadion részére megfelelő nagyságú területet adomá­nyozni szándékozik, a pesti oldalon terül el. Köztiklomás szerint, a pesti oldal levegője ál­landóan sok szennyet és kormot tartalmaz. A gyárak és pályaudvarok elhelyezését és az uralkodó nyugati szeleket figyelembe véve, a rákosi gyakorlótér a füstös és poros légköri zónának a kellős közepébe esik, talaja homo­kos, ez okból porképző és különösen tömegmoz­gásoknál a; pornak felhőszerű felver ődését okozná. Közlekedési viszonyait tekintve sem nyújtana olyan sokoldalú megközelítésre módot, mint aminővel a Kaszás-rét kecsegtet. Mindezek alapján a Nemzeti Stadion elhelye­zésére a két említett terület közül a Kaszás­rét alkalmasabbnak mutatkozik. Taraszszal megkezdik a Szénáién piac rendezéséi A főváros megegijezefí a SBIE vezetőségével — a sporttelep észalti részén helijezih el a bódékat — Számos ajánlat a Garay és Ferdínáitd piacok felépítésére A nyílt piacok újjáépítése most már a leg­komolyabb formában foglalkoztatja a fő­város vezetőségét. A közélelmezési ügyosztály elsősorban á Garay- és Ferdinand téri piacok sorsát akarják dűlőre juttatni és ezzel kapcso­latos előterjesztését néhány napon belül az illetékes bizottságok elé terjeszti. A Független Budapest már közölte, hogy elegendő anyagi fedezet hiányában, a főváros részletfizetéses alapon akarja megvalósítani ezt a két építkezést és tárgyalásokat folytatott a Margalit Andor és Ödön vállalkozó céggel, amely, versenytárgyalás mellőzése esetén, haj­landó az építkezést hatéves részletfizetésre el­végezni. A közélelmezési ügyosztály ezt a megoldást pártolja és ajánlja elfogadásra, bár a bizottsági tagok többsége ellenzi, hogy egy 3.5 millió pengős közmunkát a főváros ver­senytárgyalás mellőzésével adjon vállalatba. Ez ellenzőkkel szemben azzal érvel az ügy­osztály, hogy a nyilvános versenytárgyalások útján eszközölt építkezési megbízások sokkal nagyobb egységárat eredményeztek, mint amennyéirt az említett cég megbízás alapján vállalná a munkát. Értesülésünk szerint újabban más vállalkozó cégek is felkeresték a fővárost és készségüket fejezték ki aziránt, hogy versenytárgyalás mel­lőzése esetén szintén felépítik részlet­fizetésre a Garay- és Ferdinánd-téri piacot. Ilyenformán a kulisszák mögött máris erős versengés folyik a vállalkozók között, hogy a nagy munkát elnyerjék és kérdés, hogy ezek alán az illetékes bizottságok milyen állás­pontot foglalnak cl a m/unka kiadásának mód­ját illetően. Egyidejűleg a, szénatéri nyílt piac átépí­I Bory és Walther építési vállalkozók Telelőn: L. 964 14. Rákospalota, Földvári-utca 60. sz. tése;t is sürgős programjául tűzte ki a közélel­mezési ügyosztály. Ismeretes, hogy ez az ügy is régen húzódik és különböző alternatív ter­vek merültek fel a kivitel tekintetében. Előbb arról volt szó, hogy a BBTE sporttelepének helyén vásárcsarnokot építenek a piac pótlá­sára, s a tornaegyletet innen kitelepítik. Ké­sőbb arról tárgyaltak, hogy a környéken tel­keket sajátítanak ki és ott építik fel az új piac modern árusító-bódéit. Tárgyaltak is több telektulajdonossal és Vájná Ede tanácsnok a legutóbbi tanácsülésen javaslatot is tett arra nézve, hogy a Fény ucca, Lövőház ucca és Retek ucca között elterülő 3800 négyszögölnyi ingatlanokat e célra vásárolják meg. Körül­belül 450.000 pengőt igényelt volna a kisajátítá­sok költsége, de a tanács jobbnak látta, ha ezt a félmilliót megtakarítja és más módot keres a szénatéri piac elhelyezésére. A kisajátításhoz nem is járultak hozzá, ellenijen elhatározták azt, hogy a piacot a tér északi sarkában helyezik el és e célból igény beveszik a sportegyesület te­lepének egy részét is. A BBTE vezetősége a telekrész átengedéséhez beleegyezését is adta, annál is inkább, mert annak elvesztése nem érinti a sporttelep egységét. Az egyesület csu­pán azt kérte ellenszolgáltatásul, hogy a terü­lethasználati szerződés hátralevő idejére a fő­város mondjon le felmondási jogáról, s így biz­tosítsa. a sporttelep zavartalan használatát. A BBTE ugyanis műjégpályát akar létesíteni a sporttelepen és nem akarja kitenni magát annak a bizonytalanságnak, hogy e nagyösz- szegű beruházás után városrendezési, vagy más okoból, esetleg rövid idő múlva, felmond­ják a terület használatát. A szénatéri piac újjáépítését ilyen­formán előreláthatóan tavasszal meg­kezdik, á. mostani össze-visszaságban álló bódé-várost megszüntetik és a jövőben szépen rendezett, egységes területen fog történni az árusítás. éviire PAla mérnök, műszaki és vállalati irodája Budapest, VII!., Jözsef-körút 69. — Telefonszám: József 373—67. Tervez, berendez, átalakít: központi gőz-, melegvíz- és lég­fűtéseket, vízvezetékeket, egészségügyi berendezéseket, ön­álló központi szivattyú és elektromos világítási telepeket. SOLTY LÁSZLÓ kertépítő I KERTÉSZET! TELEPEI: BUDAPEST telefon: SOLTSZENTIMRE II., Pasaréti-iit 129. Alit. 644-3!. Pest megye SCHÄFFER KÁROLY oki. mérnök, vasút-, út-, beton-építési vállalkozó, kövezőmester Budapest, VIII., AggteleKi-u. 17. Tel.: J. 325-88. HAUER JÓZSEF háztatarozást és tetőfedési vállalkozó I. Vár, Országház-utca 25. Telefon: Aut. 608-23. JAUERNIK FERENC ““ VAlíaít éjriHet- és óilíopasztoíos zmmfctíftat Lakás: Műhely: Budapest, IX., Ferenc-körút 23. Budapest, IX., Tompa-u. 19 VVIHART FERENC építész építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 350-97. 1 Kövezés, út, csatornaépítés, beton- és lapburkolás Tervezés, díjtalan költségvetés! j GRAVIESER ALBIN ÉPÍTÉSI vállalat I BUDAPEST, V.,Tükör-u. 5. Telefon : Aut. 120-45. AZ ÚJ RACIONÁLIS ESZTÉTIKUS VILÁGÍTÁS! Irodák, kórházak, iskolák, munkatermek számára a „POOLS EN“-armatúra. Próbalámpákat, vételkényszer nélkül, díjtalanul szerelünk Hérjen egy ,,POULSEN“-prospektust 1 Blau és Lukács elektromosgyár Budapest, VI., Eötvös-utca 38. KOSZTELÁN MIKSA BUDAPEST, VI., KÉR. EÖTVÖS-UTCA 23/B. Budapest székesfőváros útjait speciál-olajaival szabadal­mazott eljárás szerint portalanítja. WeBváfd és Kyfasi okleveles mérnökök. Gyárkéményépítés. Kemenceépítés. Kazánbefalazás. Gépalapozás. Budapest, IV., Múzeum-kőrút 21. Telefon: Automata 835-64. FLIEGER OTTÓ ORGONAGYÁR UJ ORGONÁK valamint HO ML OKZA TSIPOR szállítását és orgonajavításokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyárainkból negyven éves fennállása óta 2,300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X., SZIGLIGETI-UTCA 29. SZÁM. (RÁKOSEALVA) # TELEFON: JÓZSEF 393—45. csak kifogástalan szolid kivitelben, legolcsóbban Iplggiésllépp részvénytársaság GYŐR. Budapesti igazgatóság : V., Deák Ferenc-utca 18. Telefon: Aut. 818-50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom