Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-08 / 1. szám
8 Független Budapest 1930 január 8 M VI. Vilmos császár út 33 „A Gondviselés kegyes volt, a törvény, mely Magyarország fővárosát rendezi, szentesítve van“ írta 1872-ben Tóth Vilmos az akkori belügyminiszter ÉrdeKes adatok a most megreformált fővárosi törvény létrejöttéről — Wahrmann Mór, Házmann Ferenc és főként Csengery Antal szerepe és közreműködése Buda és Pest városok egyesítésének terve az 1867. évi kiegyezés után megalakult magyar kormányt kezdettől fogva foglalkoztatta, mert Szentkirályi Mór pesti főpolgármester, ki az egyesítésnek mindvégig állhatatos ellenzője volt, már az 1867 október 16-i közgyűlésen azt az indítványt terjesztette elő, hogy7 ,,a két város egyesítésére alkotandó törvény oly feltételek előleges megállapításától füg- gesztessék fel, melyek Pest városára az egyesítést legalább ártalmatlanná tegyék“. Az indítvány tárgyalását egyelőre elhalasztották, az 1868 december 9-i közgyűlésen azonban újból napirendre került s ennek szellemében írtak fel a belügyminiszterhez. Ennek okául az 1868 december 5-én szentesített, s a népoktatásra vonatkozó XXXVIII. törvénycikk szolgálhatott, melynek 127. szakasza Buda-Pestet egy tankerületté tette, s a buda-pesti tankerületi iskolai tanács megválasztásánál a két város testületéit kooperációra kényszerítette. Ebben az iskolai tanácsban jutott kifejezésre először a két város egysége, s a teljes egyesítés innen kezdve már csupán idő kérdése volt. Mikor 1870-ben az országgyűlés a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, több oldalról aggályok merültek fel a törvényjavaslatnak a városokra való kiterjesztése ellen, sőt Buda városa 1870 június 23-án törvényjavaslatot is készített a szabad királyi városok rendezéséről. Minthogy az előadott aggályok figyelembe nem vétettek, a törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása közben, 1870 július 16-án Wahrmann Mór indítványt terjesztett elő, hogy Buda és Pest városok beligazgatá- sáról külön törvény rendelkezzék, ami az 1870. évi XLII. törvénycikk első szakaszának utolsó pontjául vétetett fel. Ugyanakkor Wahrmann Mór Házmann Ferenccel egyetértőleg határozati javaslatot is terjesztett a képviselőház elé, melyben Buda és Pest városok igazgatásának külön törvénnyel leendő szabályozásakapcsán a két város egyesítését is sürgette, amit a képviselőház szintés elfogadott. Ha most a képviselőházi tárgyalásokból indulunk ki, akkor arra kell következtetnünk, hogy a külön fővárosi törvény és a két város egyesítése Wahrmann Mór és Házmann Ferenc érdeme, mert ők terjesztették a képviselőház elé az erre vonatkozó indítványt és határozati javaslatot, amelyek alapján készült az első fővárosi törvény. A valóság ezzel szemben az, hogy az első fővárosi törvény megalkotcisában «\WHTO\WHUTOWTO«WMHUHVW.m BAU JÓZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elvállal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét. SAMUEL GYÖRGY egészségügyi berendező és bádogos Budapest, VI., Aradi-utca 45. szám. — Telefon : Automata 223—G2. GRUBER LAJOS oki. gépészmérnök elektrotechnikai és műszaki vállalata Budapest, IX., Mester-utca 9. Telefon: J. 449-99. jelentős része volt a kivcvló magyar publicistáinak, kodifikátornak és történettudósnak, Csengery Antalnak, ki á kiegyezés után minden alkalmat megragadott arra, hogy a két város egyesítésének kérdését előbbre vigye. Néhány évvel ezelőtt Csengery Antal fiától, Csengery Lóránttól több erre vonatkozó levél másolatát kaptam meg, melyeket érdekesnek tartok ez alkalommal közölni. 1870 február 25-én Weninger pincéhez írott levelében előadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának szervezésére vonatkozó 1870. évi X. törvénycikk keletkezésének történetét, amelyből kiderül, hogy ,e törvénycikk, mely Buda és Pest egyesítésének elő futárja volt, kizárólag Csengery Antal műve. Azt írja a levélben: „A napokban Andrássy kérésére egy törvény-javaslatot készítettem a pestvárosi kölcsönről, az abból teendő beruházásokról, annak kezeléséről, a londoniak mintájára egy fővárosi közmunkák tanácsa (metropolitan board of works) felállításáról, mely a főbb szabályozási munkákat vezetné, egyéb építészeti ügyekben fellebbviteli hatóságot gyakorolna a két város felett, egy fővárosi építési alap alkotásáról, s a két város építészeti ügyeinek rendezéséről. Andrássynak nagyon tetszik törvényjavaslatom, a napokban tárgyalja a jelenlétemben a minisztertanács, aztán a Ház elé kerül. Meg vagyok győződve, hogy ez úton lehet csupán valami fővárosunkból.» Tóth Vilmos belügyminiszternek 1872 végén Csengery Antalhoz intézett leveléből ismét arról győződhetünk meg, hogy az első fővárosi törvény megszövegezésében Csengery Antalnak jelentős része volt. Azt írja ebben a levélben a belügyminiszter: „Midőn Őfelsége parancsából a belügyi tárca vezetését átvettem, egy ambitio tcimadt lelkemben és ez az volt, hogy a főváros egyesítése és rendezése nevemhez legyen kötve. A Gondviselés kegyes volt. A törvény, mely Magyar- ország fővárosát rendezi, szentesítve van. Természetesnek fogod találni, hogy ezen rám nézve ünnepélyes percben sietek egy kedves kötelességet teljesíteni, megköszönvén azon nagybecsű . támogatást, amelyben engem úgy a törvényjavaslat készítése, mint annak keresztülvitele körül részesíteni kegyes voltál s amely támogatás nélkül aligha sikerült volna célhoz jutnom“. Mikor az 1880 július 21-i közgyűlés Csengery Antal halála alkalmából nagy érdemei jegyzőkönyv- ben örökítette meg s Zichy Antal indítványára arcképét is megfestette, érdemei közül csupán azt tartotta kiemelendőnek, hogy „a közoktatás és tanügy terén kivédő szóig illatokat tett a fővárosnak“ és éppen az e téren szerzett kitűnő és hervadhatatlan érdemei által polgártársainak telj.es tiszteletét, elismerését és a főváros örökös háláját érdemelte ki magának: Buda és Pest egyesítése s az első fővárosi törvény keletkezése leörüli érdemeit teljesen figyelmen kívül hagyták s éppen ezért most, mikor ez a törvény történeti emlékeink sorába lép, szükségesnek tartottam ennek felelevenítését, hogy Csengery Antalnak ezirányú munkássága is közismertté váljék. Dr. Gárdonyi Albert, egyet, rendk. tanár, a főváros főlevéltárosa Első Bagyar Rész vény-Se r ff őzödé RJICBSÜS SÖI*. A nagy tápértékii barna idénysör csapolása megkezdődött. Palackokba lefejtve is kapható: kávéházakban, ven- _________déglőkben, fűszer- és csemege-üzletekben. PSENICZKATESTVÉREK és szobafestők Budapest, VIII., Baross-utca 123. Telefon: József 446—27. Kurzweil festék !! A VEZETŐ MÁRKA !! Vasáruk, szerszámok és mindenféle háztartási cikkek Dm Vas- és SzersziföreslíÉIiiii R.-T. Budapest, V., Berlini-tér 4. BELLA N. és UNOKAÖCCSE ÉPÍTÉSI vállalat r.-t. Budapest, Vili., Népszinház-utca 13. Telefonszámok : József 436—52 és József 436—53. vfagas- és mélyépítés, vasbetonépítés. 8BERI8ST az egész világon elterjedt és legolcsóbb vasbetonfödém. 90.000 P vételár, 12.000 P jövedelem 145.000 P vételár, 20.000 P jövedelem • 30 évig adómentes teljesen modern kislakásos bérházak eladók. Az összes szobák parkettázva, gáz és villanyt előszoba, konyha, kamara, klozett, fürdőszoba, részben közös fürdőszoba. Kedvező fizetési feltételek mellett. Azonkívül IOO négyszögöles telkek Kőbányán iparvágány mellett ipari célokra kisebb épületekkel, továbbá kétemeletes bérház, vagy családiház részére. Bővebbet a tulajdonosnál: Fővárosi TelekforgaSrrai Rt. VII., Síp-utca 7. szám. Telefon: József 425—96 csak d. u. 3—5-ig. Dunakavicsot és Dunahomokot szállít vagóntételben és kocsifuvarban FlEISCHMfiMM ftWTAIL du;jÄwgMf' BUDAPEST, KÁR0LY-KÖRÚT 17. I. 20. Telefon : J. 465-62 és J. 465-63. ■ C ■■ «B ■ ■!'* — « BLa «»«■ <»B ■»«'» R SCHIFF MIHÁLY mester Budapest, IV., Prohászká Oitokár-urca 8. (Félemelet) Ezüst éremmel kitüntetve. Te efon : Automata 834—76. A legszebb kivitelben készítek mindenféle bútorpaszo- mányt, plimó- (paplan) zsinórt, horgolt rózsát, csillag gombot és gombáthúzást. Női ruhadfszeket, bojtokat, rojtokat, öveket a legprecízebb művészi kivitelben. Csillárzsinórokat, továbbá selyem- és gyapj.úfonal-adjusztálást és minden e szakmába vágó munkát. BETA GÉZA építőmester Budapest, X-, Liget-utca 17. Telefon: J. 381—08. Göfz Antal parkett vállalkozó, asztalos mester llBBdu8.. Boi §-iiUíi 21. MZ. Telefon: Automata 507—34. Nyirbogdányi Petroleumgyár R.-T. Központi iroda: BUDAPEST, VI., Andrássy-út 2. Gyár: NYIRBOGDÁNY. BERTOLIN autó- és traktorolajok, HELIOS autóbenzin, mindenfajta motorbenzin, ALFA világító- és traktorpetróleum, gázolaj, henger- és gázolajok, gép- és kocsikenőcsök. 1» Ö Bt Itt E A TE SI T Ö O L A .1 O K. Mííkö- és burkolómunkák, betoncsövek ja |kH n C |1 Cementárugyár és Építőipari Részv.-lársas&g finH/KlIW Budapest, V., Vlgszlnház-u. B. Tel. 298-37 CUSTODIS ALPHONS mérnöki iroda és speciális építési vállalat Budapest, V., Nádor-utca 19. Telefon : Automata 120—07. Gyárkéményépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése OLY IIN/I VISU OHM K NlUiY Hl »VUltW < tisztit szárazon kosztümöket. ©ltö- miöltei felöltőket. fest minta szerint mindenféle ruhaneműt:: 1I II I OMIIV ASSn MIMIM IM Ttl I LtRI I I hl l IMINK ! (illái : VII.. 1I1ÖKÖIY Ü l M. SllIM
