Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-12 / 45. szám

4 Független Budapest Budapest, 1930 november 12. OrvosoK a Segítőalap ellen Az orvos-szövetség bojKottálni aKarja a Segítőalapot, ha ragaszKodiK a mai rendszerhez — Új alapra helyezik a szabad orvosválasztást A Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapja és az orvosi kar között állandó nézeteltérések van­nak hosszabb idő óta. Ezek a differenciák most kirobbantak és az Országos Orvos Szövetség bejelen­tette, hogy a Segítőalappal beszünteti a további tárgyalásokat és az intézménnyel a régi alapon nem köt többé szerződést. Az összekülönbözés ott kezdődött, amikor a Segítőalap kijelentette, hogy csak azokat az orvosokat fogadja kötelékébe, akiknél legalább 30 fővárosi alkalmazott; illetve család jelentke­zik állandó kezelésre. Ezt a korlátozást az orvo­sok sérelmesnek tartották, mert az intézkedés ilyen formában megakadályozza a szabad or­vosválasztást és a tagokat az orvosok egy sző­kébb köréhez kötné. Kifogásolják azt is, hogy a Segítőalap csekély díjazásban részesíti a ke­zelőorvosokat és emellett tekintélyes■ feleslege­ket rak félre. Az orvosok családonként évi 25 pengő díjazást kapnak a náluk jelentkező tagok után, ez 30 családnál mindössze évi 750 pengőt tesz ki, ami valóban nem nagy összeg. Azt mond­ják az orvosok, hogy ha a Segítőalap évente egymillió felesleget tud produkálni, úgy módjá­ban van az orvosi honoráriumok felemelése is. Orvosi körökben most különben is erőteljes akció folyik a tekintetben, hogy a nagyobbjö- vedelmű tisztviselőket és alkalmazottakat zár­ják ki az ilyen betegellátó intézményekből, mert lehetetlennek mondják, hogy tekintélyes állású és jövedelmű emberek és családtagjaik úgyszól­ván ingyenes (?) orvosi kezelésben részesülje­nek. Így akarják az orvosok visszaszerezni az elveszett magánbetegeket. A dolgok ilyen fordulata meggondolásra készteti a Segítőalap vezetőségét is és úgy hír­lik, hogy nem zárkóznak el egyes követelések tel­jesítése elől. Arról szó sem lehet, hogy a tisztviselők közt különbséget tegyenek és a nagyobtállásúakat kizárják a biztosítottak sorából. A szabad or­vosválasztás elvét fenn fogják tartani és lehe­tővé teszik, hogy minden orvos vállalhassa bár­mely fővárosi alkalmazott kezelését. Lehetősé­get keresnek továbbá arranézye, hogy az orvo­sok honoráriumát is felemeljék. Mi a magunk részéről feltétlenül kívánatos­nak tartjuk, hogy a Segítőalap és az orvosi kar közötti háborúság mindkét félnek sérelme nél­kül, békés és méltányos megegyezéssel fejeződ­jék be. Itt az energia-törvény, amely letöri a főváros védekező ellenállását Törvénnyel kényszerítik a fővárosra a drágább Talbot-áramot Rövidesen a parlament plénuma előtt lesz a kereskedelmi miniszter törvényjavaslata az energiagazdálkodás szabályozásáról. Bár a ja­vaslatban csak általános értelemben vett ren­delkezések foglaltatnak, nem fér kétség ahhoz, hogy a törvényjavaslat egyenesen a főváros ellen irányul, mégpedig a Talbot centrále jövőjének biztosí­tása céljából. Néhány nap múltán a javaslatból törvény lesz és akkor a főváros minden tekintetben ki lesz szolgáltatva a kormány kénye-kedvének és neun lesz többé módjában, hogy az energia- termeléssel kapcsolatos érdekeit megvédel­mezze. A Talbot centrále ügye a fővárossal még mindig nincs rendezve. Az áramvételezés ugyan folyik, de a megállapodások csak ideiglenes jellegűek, mert a főváros illetékes szakközegei eleve bizalmatlanok voltak a dunántúli telep teljesítő képességei iránt és ennek az averzió­nak a jogosultsága a közelmúltban több alka­lommal be is igazolódott. Az áramárak tekin­tetében is sarokba akarták szorítani a fővárost, de miután ezek a kísérletek eddig nem sikerül­tek, a kormány kénytelen volt belenyugodni abba, hölgy a Talbot centrále a végleges meg­állapodás megkötéséig 4 filléres alapon előlege­idet kap a szolgáltatandó áram ellenértékére. Miután a főváros álláspontjának helyessége az egész vonalok mindjobban bebizonyosodik, a kormány nem tudja másként megmenteni a dunántúli centrále jövőjét és érdekeit, mint hogy sietve benyújtja az energiagazdálkodásról szóló törvényjavaslatot, amelyet a törvényerőre emelkedés után fegyver­ként fog szegezni a fővárosra, ha erre szükség lesz. Ennek a törvénynek a ren­TÓTH i- ÉS CSERÉPFEDŐMESTER Eternit-cserépfedés, facement és bőrlemez- fedes, tetők jókarbantartása és tatarozása Budapest, VII., Akácfa ucca 45 Telefonhívó: J. 349-52 LAJOS delkezései ugyanis széles hatáskört biztosíta­nak a kormánynak az ország áramtermelő-tele­pei felett való intézkedés dolgában és a para­grafusok biztosítják azt is, hogy a kormány bármelyik villamostelepet kötelezhessen egy másik teleppel való kooperációra, esetleg pedig arra, hogy saját telepét teljesen leállítva, a fe­lektől függetlenül megállapított áron, a kon- kurrens telepnél szerezze be egész áramszükség­letét. Az lesz tehát a helyzet, hogy a főváros nem a saját termelési árait fogja fizetni a Talbot-áramért, hanem amilyent a kormány állapít meg. A kormány természetesen titkolja ezt a szándékát és az energia-törvényt nélkülözhetet­len szükségnek igyekszik beállítani. Az energia- gazdálkodás nagy előnyeit abban foglalja ösz- sze, hölgy módot nyújt az energiafejlesztésnek a koncentráció és telepítés útján való raciona­lizálása mellett a fejlesztett olcsó energiáinak szinte korlátlan távolságokra való gazdasági elvezetésére, .legtökéletesebb helyi elosztására. Hivatkozik a kormány a külföldre, ahol szin­tén ez a gyakorlat. Az árak megállapítása te­kintetében a javaslat vívmánynak tünteti fel, hogy az egységárakat vitás esetekben külön szakbizottság megállapítására bízza. Ez kétség­telenül nem az egységárak csökkenését jelenti. Egyébként el kell készülve lenni arra is, hogy a villanyáram olcsóbbodás helyett, rövidesen megdrágul. Az új energiatörvény ugyanis megteremti az energiagazdasági alapot, amely a keletkező vál­lalatoknak kölcsönnel, vagy részvény-, illetve üzletrész-jegyzéssel való támogatására hivatott és ennek az alapnak vagyonát és jövedelmét ágy teremtik elő, hogy az áramdíjakhoz 2%-os pótlékot ütnek. A kormány egyáltalán nem tartja ezt megterhelésnek a közönség szempont­jából és hivatkozik arra, hogy néhány év előtt a főváros a külföldi kölcsönök törlesztésének kamata címén 10%-os pótlékot vetett ki az aram fogyasztásra és még ennél is nagyobb te­her volt az a felár, melyet a kötött széngazdál­kodás idején a szénbányák jóléti- és produktív beruházásiadnak fedezésére felszámítottak. Ezek után kárba veszett a főváros minden eddigi ellenállása, amit a Talbot centrálóban levő vészedéimékkel kifejtett, mert íme a koiimány egy egyszerű tör­vénnyel rákényszeríti a fővárosra a maga aka­ratát és ez ellem már nincs apelláta. Automobilok Mágnesek, —^ Sj—dinamók,indítók, akkumulátorok Szerelés, javítás és kiegészítés UBNER ÉSBERKOVITS Scintilla. Index, Fenag, Hagen, Kienzle vezérképviselete, Budapest, V., Pozsonyi-út 4 f. Tel. Aut. 148-84 NÁDOR LAJOS tervező iparművész BUDAPEST, VII., Wesselényi ucca 41. sz. Telefon: József 344-68 ÁNGYÁN GYULA lohatosmester épület-, gép* és műlakatos, autogénhegesztő üzeme BUDAPEST, Mindennemű e szakmába vágó munkák Vll.,Miksa-utca 9. a legszakszerüb ben, a legszolidabb árak Telefon: J. 335—71. mellett és a legpontosabban készülnek DELMÁR BÉLA OKI. mérnöh. építőmester Budapest, VI., Benczur-utca 17. Tel. 263*40 ÁHON ANTAL ÉS FIÁI kövozőmesterek, üt-, csatorna- és beton- építési vállalkozók, földmunka, vágány- fektetés, mészkőbánya VIII.. futö-utca íO Telefon : J. 303-05 TOLLÁR LAJOS épület- és díszműbádogos, gáz-, vízvezeték-, fürdőberendezés é s csatornázási-vállalat Budapest, VI., Aradi-utca 29. Telefon : Aut. 183-32 Wiedermann Ágoston építési vállalóid Budapest,Ili.,SanMarcóucca5. Te!.: Aut. 625-33 Vignáli Paladió KliaaneCt Lakás: Petneházy ucca 75 b. puuupcsi Gyár. Vl-f Jásx ucea 74> ' Telefon: Automata 019—12. sz. Pozsgay Dezső oki. kőművesmester és burkolási vállalkozó Budapest, VII., körvasút sor 8 (Saját telepén) Jonke Kálmán Budapest, II., Retek u. 79/B Telefon : Automata 554 —61 kertépítő. Kert- tervezés, kivitel, karbantartás FELD OLY ____ llt MH N/M,Y hllltl/Ml NY! 1 IIIJUMIIVASRA MINDÉIN TtTfLERT UHIIIDlNIt tisztít szárazon kosztümöket. öltö­nyöket. felöltőket, lest minta szerint míndeniéle ruhaneműt Cipor: VII. TELELŐIN: J. 394-41 és J. 446-12. Illőitől VII 33. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom