Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-29 / 43. szám
Budapest, 1930 október 29. Független Budapest 3 A Háztulajdonosok Szövetsége olcsóknak találja a budapesti üzletbéreket Memorandumot intéztek a polgármesterhez, amelyben tiltakoznak a támadások ellen és a mai béreket megfelelőknek tartják Ismeretes, hogy Sipőcz Jenő polgármester közvetítette a Háztulajdonosok Szövetsége és az üzletbérlők, valamint a kávéháztulajdonosok között azt az akciót, amely a bérek leszállítását célozza. Még- tavasszal kezdődött ez a mozgalom, de konkrét eredményre eddig* nem vezetett, aminek következtében a kávésipartest illet panasszal élt a polgármesterhez. A Háztulajdonosok Szövetsége most levélben értesítette a polgármestert, hogy a jövő hét folyamán befejezi a bér egyeztetés érdekében folyamatban levő tárgyalásokat és az eredményről jelentést tesz. Egyidejűleg az ügygyei kapcsolatosan a szövetség memorandumot intézett a polgármesterhez, valamint a népjóléti miniszterhez, melyben tiltakozik a bérlők támadásai ellen. A memorandumban a háztulajdonosok ilyeneket mondanak: — Egyes kereskedelmi és ipari érdekeltségek ez év tavaszán mozgalmat indítottak annak a hangoztatásával, hogy a háztulajdonosok a háborúelőtti üzletbéreket aránytalanul felemelték. Az érdekeltek szövetségünkhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy interveniáljunk a háztulajdonosoknál az aránytalanul magas bérek csökkentéséért. Mi azonnal kijelentettük, hogy erre készek vagyunk, de hangsúlyoztuk, hogy csak konkrét esetek megvizsgálására szorítkozhatunk és nem lehet szó általánosításról, miután a kereskedelem és ipar válságáról sem lehet általánosságban beszélni, (f) Rámutattunk arra, amíg 1912-ben a budapesti kereskedelmi és iparkamara tagjainak száma 63.168 volt, addig 1928-ban a tagok száma 119.419-re emelkedett. Hasonlóképpen az üzletnyitások száma 6758-ról 9953-ra szaporodott. Az utóbbi években 15 új kávéház is nyílt meg és természetes, hogy a versenynek ilyen nagy megnövekedése folytán a kereskedők és iparosok egy része nem bírja az iramot. — Ami a konkrét bérleszállítási kérelmeket illeti, minden egyes ügyben a tényállást a legalaposabban megvizsgáltuk s a kirívó esetekben az e célból kiküldött bizottság igyekszik megegyezést létrehozni a háztulajdonosok és bérlők között. A bizottság munkáját néhány nap múlva befejezi és az eredményről jelentést teszünk. — Bár nem akarunk a végleges eredmények elébe vágni, mégis kénytelenek vagyunk már most reflektálni a szövetségünk ellen intézett támadásokra és azokra a kijelentésekre, hogy az üzletbérek nagy mértékben meghaladják a háborúelőtti béreket. — Budapesten ma 40.000 üzlethelyiség van és bár a kereskedelmi és ipari érdekeltségek ismételten felhívták tagjaikat bérmérséklési kérelmeik előterjesztésére, mégis csak 160 kérelem érkezett be, vagyis négy ezrelék. Teljesen lényegtelen azon esetek száma, melyekben az üzletbérlők túlzott béremelésről panaszkodnak. Az a körülmény, hogy Budapesten 1046 üzlethelyiség és 600 műhely áll üresen, már önmagában biztosítja, hogy a bérmérséklések tekintetében nincs szükség intervencióra. A beterjesztett 160 kérelem közül csupán 90 eset, vagyis két ezrelék szolgálhatott alapul az egyeztetési eljárásra. Ezekben az esetekben a A fővárosi Vízművek a jövő 1931. évben to- ( väbbi nagyarányú fejlődésre számítanak, ami | elsősorban a most folyamatban levő beruházd- | soknak természetes folyománya. Az üzem bevétele 11,450.000 pengőben van előirányozva, ami közel 1.2 millió pengővel nagyobb összeg az ezidei előirányzatnál. Ebből az összegből a beruházók ölcsön kamataira 1,335.850, a nyugdíjalap javadalmazására 180.000 pengőt fordítanak; az üzem több mint 1.5 millió pengő új kiadással számol. Az üzemi csökkentette új előirányzatában a munkabérekre szánt fedezetet, miután a rekonstrukciós munkák a jövő évben már kevesebb munkást igényelnék. Az új nyugbér-sza- bályrendelet életbeléptetése is hozzájárul a létszám apasztásához. A szénszükségletnél nagyobbarányú megtakarítás várható. Több mint 360.000 pengővel kevesebb értékű szénre lesz szükség. minthogy a telepek nagy része villanyerőre fog működni. Ennek következtében 225.000 pengővel növekszik az áramköltség. A csőhálózat fenntartására 130.000 pengőt költenek, 40.000-rel kevesebbet, mint ez évben. háztulajdonosok jelentékeny bérengedményeket tettek. — Mindenki csak köszönettel fogadhatja szövetségünk munkáját és a háztulajdonosok méltányos eljárását, mert a gazdasági élet egyetlen terén sem történt meg, hogy az árakat méltányosan mérsékeljék. (?) Az általunk már elért bér engedmény eken túl a kereskedők és iparosok sem kívánnak bérengedményt. Egyes érdekképviseletek mozgalmának nincsen gazdasági alapja, hanem azt megvilágítja a Kávésok Ipartestülete elnökének hozzánk intézett levele, melyben többek között azt mondja, hogy „az egész kampány folyamán nyílt és burkolt felhívásokat kaptam, hogy az ügyet politikai agitáció keretében igyekezzem érvényesíteni“. így szól a memorandum, amellyel szemben tény és valóság, hogy a budapesti lakbérek és üzletbéreelviselhetetlen magasak. Ha a háztulajdonosok most azzal érvelnek, hogy a kereskedők az iizletbérekkel meg vannak elégedve, mert hiszen 40.000 kereskedő közül mindössze négy ezrelék kért bérleszállítást: úg*y vegyék tudomásul a boldog háztulajdonosok, hogy a szegény kereskedő azért nem hajlott a felhívásra, mert panaszától semmi eredményt nem vár, amint azt a háziuraknak a polgár- mesterhez intézett memorandum is kétséget kizáróan bizonyítja. Összesen 250.000 pengő szerepel a jövőévi költségvetésben vezetékátépítés és karbantartási munkáikra. A jövő évben az ideihez, hasonló arányban folytatják a csőhálózat kiépítését. Ezen a címen újabb félmillió szerepel a költségvetésiben. Talajkutató munkákra 60.000 pengőt irányoztak elő, ez is új tétel. 20.000 pengőért könyvelési gépeket vásárolnak, 50.000 pengőért pedig vízmérő-készülékeket szereznek be. A folyó bevételekből eszközlendő beruházások összege tehát 830.000 pengőt tesz ki. Az üzem költségvetése a jelenlegi vízdíjak alapján készült és úgy látszik, egyelőre nem is kerül sor az egységárak emelésére, miután, mint látható, a beruházási tőke amortizációját a mai bevételek is fedezik. Igaz, hogy ilyen körülmények közt semmi sem jut beszolgáltatandó feleslegként a községi alapnak. Figyelmeit érdemel az a körülmény is, hogy a most elvégzett beruházások csak felét teszik ki a tényleg előirányzott programnak, úgyhogy az amortizációs terhek is ehhez képest kisebbek, mint lesznek a beruházások elvégzése utóin. A helyzet tehát az, hogy a vízdíjak felemelésének veszedelme csak egyelőre hárult el a főváros lakóinak feje fölül. Nem emeli a vízdíjat a Vízművek új költségvetése A vízdíjat csak akkor emelik, amikor az új beruházásokat elvégezték Másfél millió űj kiadás a költségvetésben Vannak-e dologi kiadások? írta: Dr. LACZÓ VIKTOR Köztudomású, hogy a költségvetés rendszerint azt a felosztást követi — amelyről jó volna tudni, ki volt az első, aki kigondolta — s amely ebben a kéjeimben fejeződik ki: Személyi kiadások — dologi kiadások. Ez a két cím aztán nemcsak sablonul szolgál az emberek többségének gondolkozásában, hanem egyúttal alapja sok- sok könnyű, de nem mindig meg fontolt, sőt igen sokszor téves, káros, veszélyes intézkedésnek. Az tehát a kérdés, jó-e ez a sablonos felosztás, vagy nem. jó. Ha meglehetős felületességgel azt kérdezzük: mire költi el a Laczó Viktor város a pénzt? Elég tetszetősen azt feleljük rá: személyekre és dolgokra. S így a felosztás jónak látszik. ^ De ha azt kérdezzük: kinek adja a pénzt és azt feleljük, hogy személyeknek, — és ha azt kérdezzük, miért adja a pénzt, és azt válaszoljuk, hogy dolgokért: így a felosztás rossz, mert a logikának egyik alapszabálya, hogy minden felosztás rossz, amelynek tagjai más-más kérdésre felelnek. Nem lehet az embereket felosztani férfiakra, nőkre és rokkantakra.'. Személyek, dolgok! Mi ez? Két ezredev messzeségéből csendül fülembe a római jognak emléke: Personae, res. Tehát helyben volnánk! Csakhogy ma már 1930-at írunk és hol van a római jog? Vagy még ma is él?... De ahelyett, hogy szőrszálakat hasogatnánk és szavakon nyargalnánk, nézzük meg a szavak által jelzett valóságokat. Például vesz- sziik a városházi gondnokol, mert ép itt áll szemünk előli. Heggel félötkor kel, fél hétkor leszalad az udvarra és ezeket kiabálja: „Ti öten,viszitek a szenet és fát a harmadik emeleten levő számvevőségi osztályokba! Ti buszán elmentek az V. kerületi elöljáróságra és az egész házban nagytakarítást végeztek! Ti ketten kijavítjátok a tegnap lehozott íróasztalokat! Ti nyolcán falat emeltek a tiszti ügyészségen, malterozziátok és meszelitek!“ Aztán beül a hivatalába a telelőn elé, leveszi a kagylót és tárcsázik reggel nyolctól tizenkettőig. Innen bútort hozat, onnan zászlókat; eminnen ajánlatokat, amonnan fuvarokat; közben felhívják és beszél ennek, beszél annak. Délben hazamegy, hogy a torkát leöblítse és az agyát megpihentesse. Délután közgyűlés van; hogy ott mit csinál, azt mások nálunk .jobban tudják. Bizonyárig szükség van ott reá, mert különben nem tartanák. Egyébként 64 éves és kap havonként bizonyos számú húsz- fillérest. (Majd a végén kisül, hogy a húszfilléreseket egy kis hasonlat kedvéért használjuk.) Bizonyos számú húszíillérest természetesen a város nevében ő is szétoszt a szénkihordók, takarítók, asztalosok, kőművesek, fuvarosok között és azok között az ajánlattevő váltakozók között is, akik a kiírt munkát vagy szállítást elnyerik és el is végzik. Mármost azok a húsz fillér esek, amelyeket ő kap, személyi kiadása a városnak, azok a húsz- filléresek ellenben, amelyeket az általa foglalkoztatott munkások és vállalkozók kapnak, a városnak úgynevezett dologi kiadásai. Antikor a. kőműves a földről fölemeli a téglát s az épülő falra rakja, ez a teheremelós a dologi kiadásoknál szerepel; amikor pedig a gondnok a telefonkagylót felemeli, a tárcsát forgatja s azután a kagylót leteszi, ez a tehermozgatás a személyi kiadásoknál van elkönyvelve. Amikor a gondnoknak délben fáj a torka — személyi kiadás; amikor a, munkás munkaköziben megüti a hüvelykujját — dologi kiadás. Amikor a munkás este fáradtan érkezik haza, osztálytalan dologi kiadás; amikor pedig a polgármester tér haza nem kevésbé fáradtan — I. osztályú, tehát klasszikus, személyi kiadás. A mai szemnek úgy tűnik fel, mintha a személyi és dologi kiadásokra, való felosztás azon a nyers tapasztalaton alapulna, hogy a pénzen szerzett bizonyos ellenszolgáltatásokat meg lehet fogni kézzel, másokat pedig legfeljebb látni, hallani, érezni lehet, de kézzel megfogná nem. A városházi gondnoknak irányító kiabálásait meg lehet hallani, de a szemes puttonyt meg is lehet fogni. A polgármester fáradtságának az okát, a sok-sok deputációt meg lehet ugyan fogni, de legalább elmennek, a kőműves által felépített falat is meg lehet fogni és ott is marad. Az asztalos által rajz szerint körülfaragott asztallábat meg* lehet fogni és eléggé súlyos, a tanácsjegyző által kifaragott gondolatokat ugyan nem, de a leírt. fogalmazványokat meg lehet fogni; ha azonban megfogjuk, igen-igen könnyűek. Néhány évnek kell eltelnie, míg irat- csomó lesz belőlük és kiló szerint lehet őket mérni, de ekkor már az irattárban foglalkoznak velük. Fogalmazás? Személyi kiadásé Irattár? Dologi kiadás! Hát amint llátjuk, ez így nem megy. Bátran felállíthatjuk tehát a tételt, amely a címbén felvetett kérdésre is megfelel: Modern szemmel Férfi-, női, autó-, motor-, sport-, gyermektöknek engedmény. bőrkabátok. Külön mértólcosztáli/. és szőrmeskabátok Kiss Gyula bőrruházati üzlete BUDAPEST, IV., Kamermayer Károly ucca 1 Telefon: Automata 895 82. szám-
