Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-13 / 32. szám
HUSZONÖTÖDIK jubiláns évfolyam 1930 augusztus 13 32. szám FUggden Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon : József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Szent Imre királyfi Imre királyfi életéről nem tud sokat a történelem. Kilencszáz esztendő távolából mint valami korán elhervadt virágszál halványbús képe küldi felénk Szent István fia bágyadt mosolyát, amelyben megfürdik most nemcsak az ország katolikus lakossága, hanem az egész magyarság osztatlan egysége. Szent Imre királyfi nemcsak szent, hanem első István királyunk egyetlen fia is, drága emléke történelmünknek, különösen bájos figurája a középkornak, törékenyen finom alakja egy brutális, vérrel és vassal irtó és építő korszaknak. Kilencszáz év után ünnepre gyűl össze a szétszórt, elárvult magyarság, a liliomos királyfi halk szava ünnepre szólít. Szükség van erre az ünnepre nemcsak egyházi szempontból, de elsősorban nemzeti vonatkozásban, mert a nagy honalapító, az egységes országteremtő fiának emlékénél erőt merít a mai magyarság: amit kilencszáz év előtt megalkottak és kilenc évszázadon keresztül meg tudtunk tartani, az nem veszhet el ivott papírrongyok akaratából. Trianonnal szembeállítjuk Szent Istvánt és fiát, a papirossal szembeszegezzük az államalkotó és fenntartó erőt, amelyet nem lehet szerződésekkel elvenni tőlünk. Vasárnap állni fog a szobor, a bánatos királyfi szobra Budapest egyik főterén. És beszélni fog hozzánk, elmondja, hogy a nemzet életében egy-két évtized nem számít, elmondja majd, hogy hinni kell, bízni és akarni. Imre királyfi a középkor fia volt, élete és halála különösen jellemző arra az időre, amely legendás alakját kitermelte és maradandóvá tette: elmondja azt is, hogy meg kell értenie az embernek saját korát, hogy a nagyság felé vezető út a korszellem felismerésében áll és hogy ez a tétel egyaránt áll az egyesre épúgy, mint a nemzetre. Egy művészien szép szobor nagy nyeresége a fővárosnak. Van szobrunk elég, — sőt, ha a minőséget vesszük, úgy túlságosan sok is — de művészi értékű alkotás kevés van. Kisfaludi Stróbl Zsigmond műve ezek közé tartozik és Budapest hálás lehet neki, épúgy, mint Izabella királyi hercegasszonynak, a szobor adományozójának, ezért a gyönyörű emlékműéri. A királyi hercegasszonynak ez a nemes gesztusa bizonyíték arra, mennyire egybeforrt ő a magyar nemzette], mennyire megérti a mi lelkünket és a tény, hogy ilyen áldozatkészséggel sietett az árpádházi magyar királyfi emlékezetének megörökítésére, mindennél jobban hirdeti magyarságát, a nemzeti géniusz összeforrasztó erejét. De hálásak lehetünk mindenkinek, aki ötlettel és munkával sietett ennek a nemes ünnepnek megrendezésére, úgy azoknak, akik a magot elvetették, mint azoknak, akik féltve vigyáztak azon, hogy az elvetett mag kikeljen és teremjen. Elsősorban Ripka Ferenc főpolgármesterre és Huszár Károlyra gondolunk itt, mert ők voltak a legelsők ebben a munkában és övék az érdem legnagyobb része abban, hogy Budapest most a nagyvilág katolicizmusának középpontja, ahová egyaránt zarándokol a hívők serege Európából, mint Amerikából. Szent Imre szobra a korszellemet hirdeti, a mai korét, a miénket. A Szent Imre ünnep nemcsak a vallásos kegyeleté, hanem a fővárosé, a mai, huszadik századbeli Budapesté is. Az idegenforgalom, a propaganda és a megismerés szükséges volta: új fogalmak. A rendezők, amikor ezt a gyönyörű ünnepet kitervezték és megalkották, nemcsak egyszerű kegyeleti érzésüket követték, hanem egy nemzeti hivatásnak tettek eleget, amely azt parancsolta, hogy a szent királyfi emlékét akkor szolgáljuk legjobban, ha ezt az ünnepet is arra használjuk fel, amire minden hétköznapunkat és ünnepnapunkat: a fájdalmas magyar igazság hirdetésére. Ez a bilincsekbe vert igazság ünnepel akkor, amikor Szent Imre királyfi nemes alakja felé fordul a világ tekintete, ez az igazság halad előre a megismerés elé, amikor a zarándokok tíz- és százezrei vonulnak Pestbuda felé, hogy itt vallásos kegyeletüknek hódoljanak. Kilencszáz év homályából ekként tündök- lik most felénk a korán elhunyt legendás királyfi. Élete magtalan volt és eredménytelen. Nem válhatott azzá, aminek atyja, Szent István szerette volna, nem lett aktív tényezője a magyarság történelmének: csupa passzivitás, csupa lemondó fájdalom. De most, kilencszáz esztendő múlva feltámadt Szent Imre, hogy tettel szolgálja országát: most, amikor az ország passzív és csüggedt, előjött, hogy hírrel hirdesse: máskép volt és máskép lesz. Szent Imre eljött és cselekszik. Amikor élt: forrt, vajúdott a magyarság sorsa, az idők méhében csírázott az ezeréves birodalom. A magyar nemzet életének legtermékenyebb kora volt az övé, de ebben a lázas munkában nem vett részt, félreállt, mert életét más célok vezették. Kilencszáz évig harcoltunk, voltunk Európa legcselekvőbb népe egészen mostanig, amíg ki nem ütötték a fegyvert kezünkből. És amikor most megcsonkított kézzel, reménytelen cstiggedéssel, megbénult erővel képtelenek vagyunk minden cselekvésre, eljött a csendes királyfi, hogy új küzdelembe vezesse a népet, amelyet annakidején nem vezethetett. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJ0R-SANAT0R1DM BÜMPEST™ VAS-UTCA 17. SZ. SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, víz gyógy intézet, nap- és légfürdők. SZENT IMRE SZOBRA Mellette jobbszólen Kisfaludi Stróbl, a szobor készítője
