Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-06 / 31. szám
Várospolitikai és közgazdasági lap HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 1930 augusztus 6 31. szám Megjelenik minden héten Előfizetési éra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Interpelláció Különös meglepetés érte a közönséget az elmúlt héten: nap-nap után megírták az újságok, hogy a demokrata párt néhány buzgó tagja a pártvezér vezetésével végigjárta a nagyüzemeket, felvilágosítást kért, tanulmányokat folytatott és azután elhatározta, hogy javaslatot dolgoz ki ,az üzemek rentabilitásabbá és olcsóbbá tételére. Nagy cikkek mondták el, hogy ez és ez a pártvezér-városatya mit tapasztalt ennél és mit annál az üzemnél. Mert a demokrata városatya mindig tapasztal. És hogy milyen felvilágosítást kért A. meg B. meg C. üzemvezető vagy vezérigazgatótól, mert kérdezősködni is szokott a demokrata Harun AI Hasid. Ez természetes, gyerekkora óta megszokta, hogy érdeklődik. Szeretjük, ha buzog a városatya. Szeretjük, ha tanulni akar. Ráfér. De az okulásnak megvan a maga szabályos útja és azt már nem szeretjük, amikor a pártvezérkar — kileng. Mert az, hogy egyes bizottsági tag urak a maguk beretvált szakállukra megjelentek az üzemeknél, vizsgálatokat folytattak, felvilágosításokat kértek és lefoglalták az üzemvezetők idejét a maguk céljára: kilengés, ők — hogy elmúlt időkből származó kifejezéssel éljünk — felelőtlen elemek, senki sem bízta meg őket azzal, hogy diszkrét és kevésbé diszkrét kérdésekkel zaklassák az elfoglalt tisztviselőket, nem voltak kiküldött bizottság, amelyet a főváros valamely autonómikus szerve bízott meg ezzel az inspiciálással, egyszerű magánzók voltak, olyanok, mint a főváros bármely polgára, mint én, te meg ő. Emlékezünk egy interpellációra. Arról volt szó, hogy egy fővárosi bizottsági tag eljárt az egyik üzemnél adatokért. Nagy volt emiatt a felháborodás: milyen jogon, mi címen terrorizálhatta a bizottsági tag az üzem vezetőségét, milyen alapon mert adatokat kérni, mikor erre nem volt felhatalmazása. Nem is oly régen volt ez. Az interpelláció zajos volt, nagy lárma és felháborodás kísérte. Mégiscsak hallatlan! És most vándorbotot vesz kézébe néhány városatya, végigjárja a nagyüzemeket, végigkérdez mindenkit, igénybevesz adatokat, üzemigazgatókat, kutatásokat folytat, vizsgál és bekukkant mindenhová és aztán diadalmas intervjukat ad a lapoknak, amelyekben kéretlenül számot ad arról a honmentésről, amelyet ilyenkor, választások előtt, sürgősnek talált a maga részéről. Vagy talán még inkább: a maga részére. A népszerűség kellemes dolog. Vázsonyi Vilmos népszerű volt, anélkül, hogy erre különösebben törekedett volna. A tömeg, a polgár tiszteli és szereti a tehetséget. Nem kellett népszerűségi túrákat tartania, mégis szerette a főváros népe. Az azonban, aki nem Vázsonyi Vilmos, — nem, a világért sem az, még csak árnyékához sem férhet a nagy Vezérnek, — az kénytelen kitalálni valamit, hogy beszéltessen magáról, hogy a produktivitásnak legalább a látszatát nyújthassa. Zarándokúira kel tehát és üzemrevi- ziót tart. Mi lesz ebből? Mi lesz, ha Nagy János és Kis Péter utánozza majd a példát? Ha a főváros összes bizottsági tagjai csoportosan, vagy egyenként felkeresik az üzemeket és ugyanoly vizsgálatokat tartanak, mint az előbb említett felelőtlenek? A példa csábító, mások is szeretnének népszerűek lenni és ugyanolyan jogi alapon százak és ezrek meg ezrek jelentkezhetnének az üzemeknél, mért ne, ha emezek megtehették. A bizottsági tag hatalma nem játékszer. Az üzemek igazgatóinak és főtisztvise- dőinek ideje sem arra való, hogy szórakoztassanak arravetődő városatyákat. A különös közjáték, amelyet olyan lelkendezve közöltek a lapokkal, elmaradhatott volna, kellemetlen illatú, nem éppen vonzó. Előterjesztjük ezen a helyen mi is az interpellációt, ezúttal nem a polgármesterhez, hanem iaz elfogulatlan közvéleményhez intézve kér- I désünket: szüksége volt-e a nyilvánosságnak és a fővárosnak erre az ,,inspicierung- ra“ és ha nem, mit gondol róla?. .. De interpellációt intézünk a polgár- mester úrhoz is. Mondja meg a polgármester úr: hogyan értelmezi azt az igazolványt, amelyet a törvényhatósági tünetes tagjainak adott ki. Vonatkozik-e ez az igazolvány az ilyen házkutatásszerű látogatásokra, de fő- j képpen vonatkozik-e a törvényhatósági bi- | zottság minden más tagjára is, akik ilyen J felhatalmazást nem is kaptak? Kiváncsian várjuk a választ az inter- | pellációnkra. Papanek Ernő lesz a fővárosi számszék első igazgatója Kora ősszel felállítják a fővárosi számszéket, melynek igazgatóját a úelügyminiszter nevezi ki — M törvény intézkedései a számszékkel kapcsolatban A7 ifi fővárosi törvény az eddiginél sokkal szigorúbb alapokra fekteti a főváros pénzügyi gazdálkodásának el lem őrzését és a hatékonyabb felügyeletet a számszékre bízza. Ennek az újonnan kreált szervezetnek az élén a számszéki igazgató áll, akinek széleskörű beavatkozási joga lesz a főváros gazdálkodásába. A fővárosi törvény idevonatkozó szakasza az alábbiakban állapítja meg a számszék és a számszék igazgatója jogkörét: — A székesfőváros vagyonáiiak, gazdái- I kodásának és számvitelének ellenőrzését a székesfővárosi számszék teljesíti, melynek élén a számszéki igazgató áll. — A számvevőség és a pénztári hivatal a számszéki igazgató ellenőrzése alatt áll, akinek ellenőrző feladata a vagyonkezelés és a számvitel szempontjából kiterjed a székesfőváros igazgatásának minden ágára, a székesfőváros és a felügyelete alatt álló alapítványok minden jövedelmének és vagyonának kezelésére, végül a székesfőváros intézetei, közintézményei, közművei és üzemei minden jövedelmének és vagyonának kezelésére még akkor is, ha az üzem vagy intézmény igazgatását külön személy, részvénytársaság, cég stb. látja el és a székesfővárosnak azokban felénél nagyobb érdekeltsége van. — A számszéki igazgató közvetlenül és kizárólag a főpolgármesternek van alárendelve. Az előző bekezdésben megállapított feladatkörnek részleteit, amelyről a törvény nem rendelkezik, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőiéig állapítja meg. — A számiszéki igazgató feladatkörének ellátásához szükséges személyzetet a számszéki igazgató meghallgatásával a polgár- mester rendeli ki. Ezzel a személyzettel kizárólag a számszéki igazgató rendelkezik. Eddig szól a törvénycikk vonatkozó paragrafusa és ebből kitűnik, hogy a főváros gazdálkodása ezentúl a legközvetlenebb állami ellenőrzés alá kerül, mert a számszéki igazgatót a beiiigyminiszter fogja kinevezni és az lesz a hivatása, hogy pénzügyi szempontból is a kormány érdekeit védje a városházán. Ügy értesülünk illetékes helyen, hogy a belügyminiszter még a választások előtt, kora ősszel él a számszéki igazgató kinevezésének jogával. Sok kombináció van forgalomban ennek a tekintélyes állásnak a betöltésére nézve, de a legalaposabbnak az a híresztelés látszik, amely szerint Papanek Ernő miniszteri tanácsos, a főpolgármester mellé kirendelt pénzügyi szakértő fogja a számszéki igazgatói pozíciót betölteni. Papanek Ernő a kormány képviseletében eddig is hatékony részt vett a főváros pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzésében, úgyhogy ezen a téren nagy jártassággal bír és mint pénzügyi szakkértő, többéves működése során megismerte a város minden ügyes-bajos dolgát. Papanek Ernő kinevezése mindenesetre sokkal kevesebb zökkenőt jelentene az adminisztráció szempontjából, mintha egy teljesen idegen, az ügyeket nem ismerő férfiú kerülne az új hivatal élére. A számszék elég tekintélyes létszámú hivatal lesz és hír szeriint nemcsak városi, hanem az állam részéről kirendelt tisztviselők is fognak keretében működni. A személyzeti illetmények természetesen a fővárost terhelik. Azt sem- határozták még el, hogy a számszék az új városházán, vagy a központi városházán fog-e működni. A központban nehéz lenne a hivatal részére helyiséget szerezni, mert ma már minden zeget-zugot hivatali szobákká alakítottak át és most mái: ez üléstermeket is apró szobákká parcellázzák, hogy a tisztviselőket elhelyezhessék. Mintáin a számszék a főpolgármester egyik ellenőrző szerve, valószínű, hogy a hivatalt az új városházán, a főpolgármester mellett fogják elhelyezni. A számszéki igazgató, hivatalánál fogva, a közgyűlésnek is tagja lesz, úgyhogy ezzel is felette áll a főiszániivevőnek, akinek közgyűlési I tagságát az új törvény, elég helytelenül, el- ' kobozta. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUffl BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. SZÍV- fis ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, víz gyógyintézet, nap- és léi
