Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-16 / 15-16. szám
független Budapest 1930 április 16. Nagy hét... írta: POSTA SÁNDOR Az emberi önzésnek, a gyávaságnak, a hitvány árulásnak. a fékevesztett demagógiának, a tömeg aljasságának, a kezeit mosó gerinctelen önkénynek, és a legnagyobb emberi erényeknek, — a bátorságnak, az önfegyelmezésnek, az erőtől duzzadó alázatnak, a mindent eltűrő megértésnek, és a mindent megbocsátó szeretetnek egekig érő összecsapása játszódott le ezen a tragikus és örökéletű héten, több mint ezerkilencszáz éve! És a szörnyű. golgota járásból, a kereszt kínjaiból a föltámadás ragyogása fakadt. Minden szenvedésnek örök reménye! Minden kálváriának vigasztaló enyhülései Tudjuk régóta, hogy nemzetünk történelmének golgotajárását éljük, sorsunk — a történelemtragédia egyetlen nagyhete — telve szenvedéssel, megaláztatással, árulással, — a föltámadás bizonyosságának a reményével! De a Krisztus-tragédia nem minden szenvedésből példázza a megváltó föltámadást. A krisztusi nagyhét nemcsak a legnagyobb kínnak, hanem, a legnagyobb hősiességnek, nemcsak a legmélyebb fájdalomnak, hanem a legbalzsamosabb vigasztalásnak, nemcsak a leghitványabb lelki fekélyeknek, hanem a legszebb erényeknek az összetartozása. A krisztusi nagyhét példája azt tanítja, hogy a föltámadás annak a szenvedésnek a jutalma, amely a kínokban mutatott erényeivel méltó a föltámadás vigasztalására! Benn élünk nemzetünk szörnyű szenvedésekkel teli nagyhetében, a sors töviskoronájának a kegyetlen szúrásaitól vérzik a homlokunk, palástunk tépett rongyokban lóg, látó szemünket fátyolossá teszi a kenyér gondja, gyermekeink sápadt arcán ül az apák kereset- nélkülisége, a feleségek arcát rémültté redőzi a szívük alatt viselt gyermek bizonytalan, sorsa, és meddőségében nyög a magyar föld. Amerre nézünk, pusztulás és gyász, anélkül, hogy benne megláthatnánk ennek a nagy nemzetnek azokat az erényeit, amelyek nélkül a föltámadás csak reménység, nem pedig méltó erényekkel kiérdemelt jutalom! Embereink tízezrei magyarhoz méltatlan odúkban, barlangokban tengődnek, és mi ártó ellenségeink előtt cifra márványpalotákkal hivalkodunk, százakkal szaporodik naponként az ingyenkenyérre szorulók hadserege, és mi bőséges bankettekkel hazudjak el éhséges nyomorunkat, ékes templomokat építünk a hitnek, és nincs hitünk, mert a Krisztusban való hit első szavát: „Fiacskáim, szeressétek egymást!" — elfelejtjük. Bátorságunk nincs, hogy sorsunkon javítsunk, fegyelmezni nem tudjuk magunkat, hogy enyhítsük, türelmünk nincs, hogy elviseljük. Minden cselekvésünk abban merül ki, hogy egymás hibáit keressük és nagyítjuk, és nincs erő, és nincs szeretet, amely a szertefutó magyar embernyájat a vihar, a szenvedés nagy- hetére együtt tudná tartani. A kicsiny csoportokra szakadt sereg külön- külön maga reméli, maga ígéri a föltámadást az egész magyar nemzet számára, amelyet együttesen korbácsol maga előtt a történelem Golgotáján a Sors. És hiányzik belőlünk, a hatalom alázatossága. Ruházd fel a csúszó-máiszó kenyérdarabkáért kunyoráló emberkét a, hatalom legparányibb jelvényével, öntelt pimasz lesz belőle, aki elfelejti, hogy hivatása a mások szolgálata. Szenvedésünk egy, sorsunk közös, de az erény az, ha az erős, a■ hatalmas többet vállal belőle! És a, magyar kereszt viselésére nem elég, ha biztatjuk egymást és mellette járunk, kiki fogjon meg egy részt belőle! A Passióban-való elmélyedésből fakasszuk életre a szenvedés magyar erényeit, hogy méltók legyünk a föltámadás koronájára, mert kevés nemzet járja, annyi ideje a Kálváriát, mint a magyar, és nincs nem,zet, melyet történelme méltóbbá tenne a föltámadásra, mint a mienket. PARKETTA SZÉK- ÉS FAÁRUGYÁR R.-T. azelőtt JAUERNIK ISTVÁN Budapest, X., Köbányai-út 41/a. szám. Telefon : József 346—43. Főbb gyártmányaink: Mindennemű székek és éttermi asztalok, színházi csapószékek, parkett és szabadalmazott klozett- ülések stb. Nájns elején foglalkozik a közgyűlés a függő kölcsönnel Lamoffe tanácsnok es Reménul-Schneller eredményes hültOldl dija után Ősszel már nagy beruházó kölcsönre kerül a sor A külföldi kölcsön ügye a jelek szerint a legrövidebb időn belül tető alá kerül. Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok és Reményi-Schnel- ler LajoiS, a Községi Takarékpénztár vezérigazgatója svájci és angliai útjukró 1 a legkielégí- tőbb eredménnyel tértek haza. Alkalmasint a húsvéti ünnepek után informálja a polgármester és a pénzügyi tanácsnok a pártok vezetőit a külföldi tájékoztató tárgyalásokról, úgyhogy husvét után a kölcsöniigyi bizottság, a pénzügyi bizottság, május elején pedig már a közgyűlés foglalkozhat a függő- kölcsönre vonatkozó ajánlatokkal. A 150 milliós nagy kölcsön szintén előkészítés alatt áll és esetleg ősszel, vagy az év végén kerül sor annak felvételére. Ezt megelőzően, a beruházások mielőbbi megindítása végett, az 50 milliós függőkölcsönt veszi igénybe a főváros, amelyre vonatkozólag több külföldi bank- ház és érdekeltség tett előnyös ajánlatokat a főváros ott járt pénzügyi kiküldötteinek. Ezeknek az ajánlatoknak az alapján fog a törvény- hatósági bizottság dönteni és csak a nagy kölcsönre vonatkozóan bocsátanak ki nyilvános ajánlati felhívást. Minden remény megvan arra, hogy a függőkölcsön összege július elején a főváros kezében lesz és a beruházási munkálatok ilyen körülmények között minden halogatás nélkül megindulhatnak. Az üzemek követni fogják az Elektromosművek példáját és a versenytárgyalásokat a tervbevett munkálatokra már most sietve kiírják, hogy mire a pénz rendelkezésre áll, ilyen eljárás már ne odázza el a munka megkezdését. Júniusban már működni fog a kis közgyűlés és a klotűr A kormány az új fővárosi törvény egyes rendelkezéseit még a nyár előtt életbelépteti — A tanács alkonya A fővárosi törvényjavaslatot a parlament letárgyalta és csonkítatlanul, sőt súlyosbítva keriií át husvét után a felsőházba, ahol előreláthatóan még májusban törvényerőre emelkedik. Hiábavalónak bizonyult az ellenzék alapos és indokolt kitartó ostroma, a kormánypárt hűséges szavazógépezete, a vidéki képviselők támogatásával, törvényerőre segítette a főváros önkormányzati életét megsemmisítő reakciós javaslatot. A városházán, ahol kezdettől fogva nem lelkesedtek a törvényreformért, most a várakozás feszült izgalma lett úrrá, és mint nagy kérdőjelre tekintenek az új törvény nyomán bekövetkező adminisztrációs és politikai változások elé. Befejezett ténynek mondják, hogy amint az új fővárosi törvényt szentesítik, a kormány az abban foglalt rendelkezések egy részét máris életbelépteti, így mindenekelőtt megalakíttatja a törvényhatósági tanácsot, mely a megszűnő tanács jogkörét veszi át és életbelépteti a közgyűlésen a kló tűrt. Mindkét rendelkezés soronkívüli életbeléptetése a kormány central isztikus törekvéseit szolgálja és azért olyan sürgős, hogy7 a kormány mielőbb döntő szóhoz jusson a városházán. A tisztviselői kar főként a törvényhatósági tanács működésére kíváncsi és máris_ aggodalommal teli hangon1 tárgyalnak arról, hogy miként fog alakulni a gyakorlatban ennek az új szervnek a működése. A megszűnő _ tanács iránt sok helyről részvét és sajnálkozás nyilvánul meg, mert fájlalják ennek a derék szak- testületnek a kivégzését, amely egyúttal megalázó is, mert a megszüntetés ténye egyértelmű azzal a véleménnyel, hogy a tanács működése nem volt közérdekű és kifogástalan. Másrészről azonban a sajnálkozás mellett bántó közöny tapasztalható a távozó tanáccsal szemben és azt hangoztatják, hogy ez & testület megérdemelte solrsát, mert nem volt elég gerinces, hogy megvédelmezze magát az életére törőkkel szemben. A tanács napjai tehát meg vannak számlálva és akáriminlt vélekednek egyesek a testület gerincességéről vagy puhaságáról, mégis meg kell állapítani, hogy a tanács megszűnése nagy veszteség és megalázás a főváros szempontjából. A hírek szerint június 1-én a törvényhatósági tagokból alakuló kis közgyűlés, a törvényhatósági tanács, már megkezdi működését. Ez esetben május végén fogja a közgyűlés az itt helyet foglaló tagokat megválasztani. A törvényhatósági tanács 20 tagból áll, ezek közül lá-et választ a közgyűlés, 6-ot pedig a főpolgármester nevez ki. Ezeken kívül csak a polgármester és az alpolgármesterek tagjai a törvényhatósági tanácsnak, a tanácstagok azonban nem. A rendes: tagok számával egyenlő számú póttagot is kell választani. A tiszti főügyésznek vagy helyettesének az ülésen mindig meg kell jelennie, de úgy neki, mint a többi főtisztviselőknek csak tanácskozási jogúk van. Egészen bizonyos, hogy a törvényhatósági tanács tagjai részére tiszteletdíjat fognak megállapítani, és most a közgyűléstől függ, hogy törvényes alapon ezeknek a kiválasztott és nagyhatalmú városatyáknak mennyi lesz a honoráriumuk. A tanácsnokok, akik az új rendelkezés szerint a tanácsüléseken egyszerű referensekké degradálódnak, nagy lehangoltsággal és önérzetükben mélyen sértve nyilatkoznak az új helyzetről és miután ilyen körülmények között semmiért sem hajlandók vállalni a felelősséget, a legcsekélyebb ügyeket, amelyeket azelőtt saját hatáskörükben1 intéztek el, be fogják vinni a kis közgyűlésbe. Olyan hatalmas munkahalmaz fog így hétről-hétre összegyűlni, hogy a bizottság kénytelen lesz permanens üléseket tartani, ha csak nem győz a jobb belátás s nem adnak szélesebb puvoárt a tisztviselőknek bizonyos ügyek önálló elintézésére. KARDOS GYULA cirokszalma export és import seprőgyár kefe, ecset, meszelő. Telefon : József 360—36. Iroda: Budapest, VII , llka-utca 26, Telep: Kispest, Ullői-út 22. # DÁVID ÉS KERTÉSZ Kazán- és Gépgyár Részvénytársaság BUDAPEST, VI, MÁGLYA-U. 75-77. TELEFON: LIPÓT 914-46. Dunakavicsot és Dunahomokot szállít vagóntételben és kocsifuvarban FlEISCHMflNN ANTAL BUDAPEST, KÁROLY-KÖRÚT 17.1. 20. Telefon : J. 465-62 és J. 465-63. 4 B x-a* «»<a «> Hz-«» I . Moiret F. Ödön Rt vavírneüiügyár Budapest, ix. FF <~i S Közraktár-u. 24 Idomvasablakokat, vasaitokat, vaslépcsőket, rácsokat, biztonság! ollósrácsokat GILLÁRIDEÁL Kettősüvegzetű vasablakokat készít és szállít MÁRKUS MIKSA épületlakatos-gyára Budapest, VI., Mohács-utca 5 szám. I Szobafestést, mázolást, tápétázást és aranyozást SS KÖRNYEY LAJOS festő Iroda : Budapest, X. Szörény-u. 5. III. 16. Tel. József 44I—99 TEUDLOFF-DITTRICH BUDAPESTI ARMATÚRA-, SZIVATTVÚ- ES GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gyár és központi iroda: KISPEST, Üllői-út 220—222. sz. Telefoni József 463—92 És 463—93. Dunamenti Kőbányák és Márványmüvek R.-T. Alapítási év 1845. Előbb Fischer János fiai Alapítási év 1845. Központi iroda : Budapest, X., Köbányai-út 43/f. Telefon: József 3U-94. Gyár és bányák: Piszke (Esztergom megye) Telefon: Piszke 5.
