Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-20 / 47. szám
1929. november 20. Független Budapest 3 Az új fővárosi törvényjavaslat. Pénteken, november hó 15-én nyújtotta be Sci- Béla belügyminiszter a képviselőházban az új fővárosi törvényről szóló javaslatát, amelyet vasárnap este már nyomtatásban kikézbesítettek a képviselőház tagjainak. 'A javaslat öt részre oszlik és összesen 107 szakaszból áll. Uj kerületi beosztás. Az' első rész kimondja, hogy a székesfőváros önálló törvényhatóság. A kerületi beosztást törvény állapítja meg. E törvény életbelépése után azonban elsőízben a kerületi beosztást a belügyminiszter állapítja meg olyképen, hogy az eddig 10 közigazgatási kerületet 14 közigazgatási kerületre osztja fel. Az új beosztás szerint azt a területet, amely e törvény életbelépésekor az 1. közigazgatási kerülethez tartozik, három közigazgatási kerületre kell felosztani, és pedig: a) a Vár és Tabán, b) a Kelenföld és Lágymányos, c) a Krisztinaváros és Hegyvidék területét magukban foglaló közigazgatási kerületekre ; azt a területet, amelyet e törvény életbelépésekor az V., VI., VII. és X. közigazgatási kerületek külső részéiből a Dráva-utca, Aréna-út és Kerepesi-út vágnak le, két közigazgatási kerületre kell felosztani, és pedig: a) az Angyalföld és Lőportárdűlő, b) a Zugló, Herminamező. Törökőr, Istvánmező, alsórákosi rétek, valamint Rákosfalva területét magukban foglaló közigazgatási kerületekre. A főpolgármester hatásköre. A főpolgármestert ezentúl is a közgyűlés választja, illetményeit az állami költségvetésben kell megállapítani, a székesfőváros pedig képviseleti átalányt ad részére. A főpolgármester a mellett, hogy szószólója a kormánynál a törvényhatóság érdekeinek, felügyel a székesfőváros gazdálkodására és az egész közigazgatásra, ellenőrzi az összes hatóságok, intézetek, közintézmények, közmüvek és üzemek működését, még akkor is, ha ezek külön jogi személyek. A főpolgármester gyakorolja a kinevezés jogát a fogalmazási személyzet körében a legalsóbb fizetési osztályú állásoknál, az orvosi, az állatorvosi állásoknál, a műszaki állások egyrészé- nél és az egész számvevői személyzetnél. Az új törvényhatóság összetétele. A törvényhatósági bizottság összes tagjainak száma ezentúl 220 lesz. Még pedig: 140 választott tag az összes választók közül; 18 választott tag a budapesti ügyvédi, közjegyzői, mérnöki, országos mezőgazdasági, kereskedelmi és iparkamara, valamint a budapesti orvosi kamara megalakulásáig az országos orvosszövetség budapesti fiókjának választmányi tagjai közül; 32 örökös tag; a pénzügyigazgató, a főkapitány, a közmunkatanács elnöke vagy kiküldötte, a Nemzeti Bank elnöke vagy kiküldötte, a MÁV elnöke vagy kiküldötte, a közegészségügyi tanács elnöke vagy kiküldötte, a főszámvevő, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségének kiküldötte, a főváros tisztviselői közül a polgármester, az alpolgármesterek, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a tisztifőorvos, a statisztikai hivatal igazgatója, valamint a tanácsnoki rangban levő ügyosztályvezetők. A választói jog. A választójog terén a javaslat nem hoz változást. Választó lesz tehát, aki rendelkezik az országgyűlési képviselőválasztójoghoz előírt kellékekkel, ha az összeírás évét megelőzően hat év óta itt lakik. Nem változik a passzív választójog sem, amelyet a 30-ik életévhez és bármily összegű egyenes állami adó, vagy a főváros területén fizetett községi adó fizetéséhez köt a javaslat. A szavazás arányos képviseleti rendszer szerint titkosan, szavazólapokkal, szavazókörökben történik, amelyeket a polgármester állapít meg. Az örökös tagokat a kijelölő választmány előterjesztése alapján választják. A szigorított összeférhetetlenség. Aki a székesfőváros főpolgármesterénél, bármely közegénél, intézeténél, közművénél vagy iizemé- nál, akár a saját, akár a más nevében és érdekében bármilyen előnyért vagy ellenszolgáltatásért eljár, összeférhetetlen helyzetbe kerül. Összeférhetetlenséget teremt az ellenszolgáltatás nélkül történt közbenjárás is, ha építések megszerzésére, ingó vagy ingatlan javaknak forgalmára, megrendelésére, szállításokra, ügyességek kötésére, kedvezmények vagy előnyök megszerzésére vonatkozik. Összeférhetetlen helyzetbe kerül az is, aki a székesfővárossal szemben eljár. Az intázőHnács. A közgyűlés elnöke a főpolgármester, helyettese a polgármester, illetőleg szolgálati sorrendben az alpolgármesterek. A közgyűlési ügyeket a törvény- hatósági intézötanacs készíti elő, amelyet a javaslat az 1929: XXX. t.-c. által a vidéki törvényhatóságokban szervezett kis- gyűléshez hasonlóan alkot meg. A közgyűlésen való részvétel kötelező, aki egymásután hat közgyűlésről igazolatlanul elmarad, | bizottsági tagságát elveszti és hat évig nem választható meg. A felszólalások korlátozása. A törvényjavaslat megállapítja az elnök jogkörét s az 1929: XXX. t.-cikknek megfelelően szabályozza a tanácskozás rendjét. Korlátozza a felszólalások időtartamát olymódon, hogy a hozzászólások félóránál tovább nem tarthatnak, sőt rövidebb időre is lehet azt korlátozni, ha a vita két órán túl terjed. Intézkedik a javaslat aziránt is, hogy interpellációk, személyes kérdések, vagy ügyrendhez való felszólalások útján a vitát elnyújtani, ne lehessen. A költségvetés vitája nyolc napnál tovább nem tarthat, az általános vita három napig tart. A szavazást az elnök, vagy tiz tag kívánságára, el kell rendelni. Névszerint kell szavazni új adóterhek, 500,000 pengőt meghaladó ingatlan adás-vételek, vagy ilyen összegű kölcsönök kérdésében, vagy akkor, ha azt legalább 40 jelenlévő bizottsági tag kéri. A közgyűlés megnyirbált hatásköre. A közgyűlés a politikai, fölírási, levelezési, kérel- mezési és közigazgatási bírósági panaszjogon, a szabályrendeletek alkotásán, különböző bizottságok megalakításán, állások szervezésén, illetmények megállapításán, a hozzá utalt tisztviselöválasztáso- kon, felsőházi tagok kiküldésén és a fegyelmi jogkörön kívül a költségvetést és a zárszámadást állapítja meg, valamint gondoskodik a főváros szükségleteinek fedezéséről; üzemeket, intézményeket létesíthet és szüntethet meg, végül az 500,000 pengő értéket meghaladó jogügyletekben és városszabályozási kérdésekben intézkedik. A közgyűlés eddigi hatáskörének további részét a törvényhatósági intézőtanács veszi át. Régi tanács helyett — intézőtanács. Az intézőtanács a főpolgármester elnöklete alatt vele együtt 25 tagból áll, amelyek közül 14-et a törvényhatósági bizottság választ saját tagjai köréből s ugyanonnan 6-ot nevez ki a főpolgármester. Ezenkívül tagja a tanácsnak a polgármester és a három alpolgármester is. A választott és kinevezett tagok részére a belügyminiszter jóváhagyásával a közgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg. Az intézőtanács hatáskörébe tartozik a közgyűlési ügyek előkészítésén kívül az odautalt tisztviselőválasztások és a fegyelmi jogkör gyakorlása, a bezzáutalt fellebbezések elintézése, pénztárvizsgálatok, a vagyon megóvásával, hasznosításával és kölcsönök törlesztésével kapcsolatos intézkedések, az 500,000 pengőt meg nem haladó jogügyletek, a költségvetés keretén belül végzendő beszerzések; közmunkák és középítkezések elrendelése, kisebb városszabályozási ügyek, költségvetésben engedélyezett segélyek fölosztása. A javaslat megszünteti a régi tanács intézményét és az ügyek intézését a polgármesterre ruházza. A polgármester ügykörének ellátása ügyosztályokban történik. A föszámvevö, akit a belügyminiszter nevez ki, közvetlenül és kizárólag a főpolgármesternek lesz alárendelve. A közigazgatási kerület vezetője a kerületi elöljáró, akit a fogalmazói kar létszámából a polgármester rendel ki. Választás helyett kinevezés — miniszteri Jóváhagyással. A polgármestert, az alpolgármestereket és a tisztifőügyészt a törvényhatósági bizottság, a tanácsnokokat és a magasabb fizetési osztályokba tartozó főtisztviselőket az intézőtanács választja, A legalsóbb fizetési osztályú fogalmazási-tisztviselői, az orvosi, állatorvosi, számvevőségi állásoknál és a műszaki állások egy részénél a főpolgármester gyakorolja a kinevezési jogot, a többi alkalmazottat pedig a tanszemélyzettel együtt a polgármester nevezi ki. A tanszemélyzet kinevezéséhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes hozzájárulása is szükséges. Tisztviselői összeférhetetlenség. A javaslat szabályozza a tisztviselők összeférhetetlenségét és mellékfoglalkozásait, A főszámvevő és helyettese, a polgármesternek, az alpolgármestereknek egyenesági vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokona, vagy ilyennek házastársa nem lehet. A számvevőségi tisztviselők számadási vagy vagyoni felelősséggel járó állást nem vállalhatnak, nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem közvetve olyan vállalat ügyvitelében, amely a fővárossal bárminő viszonyban van. A tisztviselők és a törvényhatósági bizottsági, illetve, intézőtanácsi tagok a cselekvésük vagy mulasztásuk által okozott károkért felelősséggel tartoznak, ha az okozott kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt. Üzemek. Üzemeket meghatározott rendeltetéssel a székes- főváros létesíthet és szüntethet meg. Az üzemek részére esetleg, szükséges beruházási vagy forgótőkét kamatfizetés mellett a székesfőváros pénzkészleteiből kell folyósítani. Az üzemek, a közgyűlés, az intézőtanács és a polgármester rendelkezési jogának fenntartása mellett, üzemi igazgatóságok, üzletvezetőségek kezelése alatt állanak. A kormányhatóság felügyeleti joga. A kormányhatósági felügyelet jogát a javaslat negyedik része szabályozza. E szerint az önkormányzati közigazgatás és háztartás felett a főfelügyeletet és ellenőrzést a belügyminiszter, egyes szakigazgatási ágakban az illetékes miniszter gyakorolja. A belügyminiszter saját kiküldöttei és szakértői útján bármikor megvizsgálhatja a főváros közigazgatását és felügyeleti jogkörén belül intézkedhetik. A belügyminiszter módosíthatja a költségvetést. A főpolgármester a közgyűlésnek, a közigazgatási bizottságnak, az intézőtanácsnak és a polgármesternek minden közérdekű ügyben hozott határozata ellen fellebbezéssel élhet. A főváros költségvetését a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve vizsgálja felül és vagy jóváhagyja, vagy indokolt esetben módosítja. A belügyminiszter a főpolgármester előterjesztésére vagy meghallgatása után, feloszlathatja a törvényhatósági bizottságot, ha az a törvényes jogszabályokkal szembehelyezkedik, ha az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, továbbá, ha működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válhatik. Uj választás és tisztújítás. A törvényjavaslat befejező része vegyes rendelkezésekről szól s többek között kimondja, hogy a törvény életbelépése után a törvényhatósági bizottságot haladéktalanul újjá kell alakítani. A törvényhatósági bizottság újjáalakításával a főpolgármester megbízatása megszűnik s új választás alá kerülnek azok a tisztviselők is, akiket a régi törvényhatósági bizottság hat évre választott meg, feltéve, hogy a javaslat szerint állásuk betöltése ezentúl is választással történik. „MEINL TEAKEVERÉKEI“ Queen’s blend 1/i angol font, ára P 4*80 Three stars íoo gr, ára .............. P 3"80 Ce ylon special íoo gr, ára — P 2"60 SOVÁNYITÓ ÖYÓÖYTORNA a Szent Gallért Gyógyfürdő legtökéletesebben berendezett gyógytorna (Zander) termében. Mérsékelt árak. Dr. Székely Hugó oki. mérnök és építőmester vasbeton-tervező irodája Budapest, VII. kerület, Alsóerdősor-utca 8. szám. Telefon : József 351—21.
