Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-20 / 47. szám
4 Független Budapest 1929. november 20. Búcsú a régi műhelytől. Mélységles fájdalom és szomorúság üli meg szívünket, amely érzésünknek — olvasóink szíves en- gedelmével — kifejezést kell adnunk. Huszonötödik évéhez közeledik a Független Budapest és ebbe az örömünnepünkbe fájdalmas érzés vegyül. Az elmúlt negyedszázad szorosan összeforrasztott bennünket azzal a műhellyel, amely lapunkat technikailag előállította: a Pesti könyvnyomda részvénytársasággal. Huszonöt év együtt eltöltött munkája elszakíthatatlan emlék, amely mélyen a szívbe gyökerezett. A sors, a szörnyű gazdasági viszonyok azonban nem törődnek érzelmekkel és most, amikor ünnepre készülődünk, hogy megálljunk egy pillanatra huszonöt év munkájánál, mély fájdalommal kellett tudomásul vennünk, hogy régi, kedves műhelyünktől meg kell válnunk. Megállnak a gépek, amelyek eddig a Független Budapestet szedték, kihűlnek a munkatermek és elszélednek azok a kitűnő szakemberek és munkások, akik huszonöt éven át voltak kedves, megértő és szíves segítőtársaink, igaz barátaink. Meghatva, fájó szívvel búcsúzunk el tőlük, negyed- százados múltúnk, küzdelmünk és örömeink részeseitől, hogy új műhelyben folytassuk munkánkat. A Pesti könyvnyomda r.-t. érdemes vezérigazgatója, lovag dr. Fáik Zsigmond, kitűnő munkatársával Geiszt Lajos igazgatóval együtt kezdettől fogva nagy szeretettel segítettek bennünket. Janovits Ferenc műszaki igazgató és Gönczi József művezető is derék munkatársai voltak dr. Fáik Zsigmond lovagnak, akitől most, — hogy 25 évi együttműködés után el kell tőle válnunk — nehéz szívvel, őszinte baráti érzéssel búcsúzunk el. De épp oly nehéz a válás a nagyszerű technikai személyzettől: Szikora János és Propper Jenő tördelőktől, akik igaz, megértő segítőtársak, a szó szoros értelmében vett munkatársak voltak, épp úgy, mint Jándy Imre és Kávássy Géza korrektorok, Forgúts István, Früstük Rezső, Soós Béla és Puccetti Adolf gép- sizedők, valamint Reichenberg Ármin és Pénzes Sándor tördelek. Amikor most hálás szívvel, őszinte meghatottsággal búcsúzunk régi barátainktól és a régi, kedves műhelytől, egyszersmind bejelentjük, hogy a Független Budapest legközelebbi száma már az Athenaeum nyomda kiállításában fog megjelenni. Uj nyomdánk elsőrangú, országosan ismert kiválósága biztosítja, hogy lapifnk külső képe méltó lesz a múlthoz, amelytől most fájdalmas búcsút veszünk. A FÜGGETLEN BUDAPEST szerkesztősége és kiadóhivatala. # -r A Pesti Könyvnyomda R.-T. több mint hat évtizedes működés után bezárja kapuit. A társasáig mindig lelkiismeretesen gondoskodott alkalmazottairól, most azonban a hitelezők és előttünk ismeretlen tényezők befolyása következtében szélnek ereszti őket minden fillér kártérítés nélkül. Vannak közöttük, akik évtizedek óta, 30—40, sőt több év óta dolgoztak ott, és most a tél küszöbén teszik ki őket az utcára, akkor, mikor közel 1,400 nyomdai alkalmazott vár a munkára és semmi kilátás sincs rá, hogy el tudjanak helyezkedni. Az idők szomorú jele, hogy e régi, jóhírű magyar nyomdai vállalatnak, mely évtizedeken át állandóan 4 —500 családnak adott kenyeret, az országgyűlésnek, minisztériumoknak, állami intézményeknek, postának, vasútnak stb. dolgozott, senki sem sietett segítségére, s elhagyták sorvadni s hagyták dobra- keriilni, a hitelezők zsákmányául. A Független Budapest, áthatva a legnemesebb emberi érzéstől, az utolsó volt, aki elhagyta a süllyedő hajót. Érdemes főszerkesztőjét, B. Virágh Géza urat évtizedek közös, lelkes munkája fűzte a nyomdához és személyzetéhez. Úgy ő, mint dr. Lippuy Gyula szerkesztő úr mindig a legszebb egyetértésben működtek a személyzettel s most, amikor negyedszázados ünnepi számával kedveskedik a Független Budapest nagyszámú olvasóinak, mi tiszta szívvel üdvözöljük az új negyedszázad küszöbén ezt a derék sajtóterméket és hozzánk mindig jó, mindig előzékeny főszerkesztőjét, B. Virágh Géza urat, és hosszú, hosszú életet és boldogulást kívánunk nemes küzdelmeikhez. Szaktársainkhoz pedig, akik ezután fogják a Független Budapestet szedni, olvasni és nyomni, azt a kérést intézzük, fogadják a Független Budapestet és érdemes szerkesztőségét olyan meleg szeretettel, mint mi voltunk irántuk mindenkor. Budapest, 1929. évi november hó 19-én. A Pesti Könyvnyomda R.-T. technikai személyzete. IRTr AAÁTVÁQ fémöntödéje * Tel.: J. 391-10. ivirv * * Budapest, X., Kőbánya, Márga-u. 16. Készít: foszforbronz csapágyfémek, réz- és bronzöntvényeket, továbbá díszműtárgyakat stb. stb. GRUBER LAJOS oki. gépészmérnök elektrotechnikai és műszaki vállalata Budapest, IX., Mester-utca 9. Telefon: ]. 449-99. hÄlUP mű-és épületlakatos-mester és UV/iflL/ vasszerkezetek ipartelepe. Sodronyfonatok nagybani gyártása BUDAPEST, VII. KERÜLET, THÖKÖLV-UT 89. SZTelefon : József 394—43. RÖNTGEN TARTOZÉKOK FARKAS GYULA röntgen- és orvosi műszer üzemében Budapest, VII., Stefánia-út 5. Telefon: ]. 399-42. Elöljárói, ügyészi és aliigyészi választás tarkítja a közgyűlés utolsó hotelt. Húsz pályázó az elöljárói állásra. — Heves küzdelem folyik a betöltendő állásokért. Valószínűleg még ebben a hónapban rendes közgyűlést tart a törvényhatósági bizottság és itt töltik be a megüresedett elöljárói, ügyészi és alügyészi állásokat. Városházi körökben nagy érdeklődéssel várják, hogy a közgyűlésnek ez az előreláthatólag utolsó választási aktusa, kinek a javára fog eldőlni. A pályázók száma elég tekintélyes és a kilátások is megoszlanak a jelöltek közt, úgyhogy a választások kimenetelét nem lehet előre megjósolni. A közgyűlés is erősen készül a választásra, mert, mint fentebb említettük, valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom az ilyen irányú tevékenységre. A tisztviselők között, különben napok óta nagy az elkeseredés a reménytelen előmeneteli viszonyok miatt. A tisztújításig nem valószínű, hogy megürül magasabb állás, már pedig alighanem legalább is egy évig kell várni a tiszútjítás lefolytatására. Több főjegyző éppen ezért komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy nem várja meg, amíg tanácsnoki állás ürül számára, hanem megpályázza a most betöltésre kerülő elöljárói állást, már csak azért is, mert az új törvény rendelkezése szerint az elöljárók és a tanácsnokok a jövőben egy státust fognak alkotni. Többen végre is hajtották ezt az elhatározásukat és pályáztak erre az állásra, sokan azonban az utolsó pillanatban meggondolták magukat és félre állottak. Már most igazán nem lehet eldönteni, melyikük cselekedett helyesen. Mindenesetre szerencsés lesz az a főjegyző, akit még ez a kimúlni készülő közgyűlés elöljáróvá választ. Az elöljárói állásra buszán nyújtották be pályázatukat, mégpedig rangsor szerint: Károlyi József, Tatár Béla, Gömöry Albert, Uoltzspach Ödön. Go szilé th Ernő, Márkus József, Sebő Gusztáv Mihályi Béla, Nagy Béla, Balogh Hugó, Schmaderer Oszkár, Tor- day Lajos, Haidekker János, Battlay Imre, 'Michál Jenő, Vezér Károly, Keresztes Miklós főjegyzők, Benedek Szabolcs és Szvoboda Endre tanácsjegyzők, Hctessy Ferenc ny. főjegyző és Treiber Márton volt tanácsjegyző. Ugyanezen a közgyűlésen választanak ügyészt és alügyészi is. Az ügyészi állásra több külső pályázó is jelentkezett, a sikerre minden kilátás nélkül. A kebelbeliek közül Hermann Sándor, Pápay László, Szálka Béla. Töttösy Béla, Matolcsy Kálmán és Kubinyi Imre alügyészek, a külsők közül Nemes Nagy Mihály ügyvéd a Baross Szövetség ügyésze, Tóth Endre ügyvéd. Pest vármegye tb. ügyésze, továbbá Dienes György és Mihaletzky Vilmos ügj^- védek pályáztak. Az alügyészi állásra Kiss Károly, Földes Pál, Jablonkay Géza, Feigler Sándor, Vass Béla, Arany István és Szász János tiszti ügyészségi hivatalnokok adták be pályázatukat. 1 Piros-sárga-zöld: Budapest új lobogója. Az új fővárosi törvény intézkedik Budapest új színeinek megállapításáról. — A főváros címerében is lesz változtatás. — llovszky János és Gárdonyi Albert nyilatkozata a főváros új zászlószíneiről. Az új fővárosi törvényben megoldják Budapest városi színeinek problémáját is. Az elintézés sokkal egyszerűbb és könnyebb, semmint azt gondolták volna. A piris-sárga-kék lobogót felváltja a piros-sárga- zöld trikolor és ezzel helyrehozták azt a tévedést, amely több mint egy félszázada, helytelen módon kombinálta Budapest színeit. Csak az utóbbi időben merült fel komolyabb formában a városi színek megváltoztatásának gondolata. Főként politikai szempontok sürgették a kérdés rendezését, mert meg kellett szüntetni azt a furcsa helyzetet, hogy Budapest utcáin az oláh nemzeti színek díszelegjenek. Főként az idegenek szemében hatott ez furcsán és nem is lehetett csodálni, ha Budapestet Bukaresttel tévesztették össze. De a nemzeti érzületein kívül heraldikai szempontok is követelték a zászlókérdés revíziójának napirendre tűzését. llovszky János bizottsági tagé az érdem, hogy ez a kérdés napirendre került és a közgyűlésen előterjesztett indítványa alapján határozott intézkedés is történt. Az eredmény, mint látható, nem is maradt el, mert az új fővárosi törvény rendelkezik Budapest zászlószíneinek megváltoztatásáról és e szerint piros-sárga-zöld lesz a főváros hivatalos zászló- színe. llovszky .János, aki a mozgalmat elindította, a következőket mondta a zászlószínek megváltoztatásáról: — Nagy örömmel tölt cl, hogy e nagyfontosságú és régen vajúdó kérdést az új törvény rendezi. Teljesen meg vagyok elégedve a változtatás módjával, amely heraldikai szempontból is teljesen fedi a történelmi vonatkozásokat. A zászlószínek megváltoztatásával együtt a címerben is kisebb javítási hajlanak végre, amennyiben Buda város címere, amely eddig lebegő címer volt, ezentúl zöld alapon fog nyugodni. JUSTUS SÁNDOR ÉS FIA gördülő faredőnyöl-c, acéllemezredőnyök, boltponyvák, vászon-, szövött- és faredőnyök gyára Budapest, VI., Vörösmarty-«tea 34/B. Alapíttatott 1886-ban. Telefon-interurban T. 223—06. RIEDER OTTÓ villamos berendezési vállalat műszaki intézet, elektrotechnikai és rádiőcikkek raktára Budapest, IV., Irányi-utca 20. Telefon : A. 837- 07. Alapíttatott: 1825. A. 13. C. tagoknak hat havi hitel. JAUERNIKFERENC mester vállal: épület és bűtorasztalos munkikat Lakás: Műhely: Budapest, IX., Ferenc-körút 23. Budapest, IX., Tompa-u. 19. Gárdonyi Albert fölevéltáros, aki tudományos és várostörténelmi szempontból foglalkozott a zászlókérdés megoldásával, így nyilatkozott: — AJindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy első ízben történik meg, hogy valamely város színeit törvény írja elő. Budapest eddig érvényben volt zászlószíneit a király szentesítette. Ami a színváltoztatás ügyét illeti, történelmi vonatkozások játszódtak közre a piros-sárga-zöld kombináció megállapításánál. Tudvalevő, hogy Buda színe az egyesülés előtt piros-fehér-zöld volt, a nemzeti zászló színeivel azonos, Pestváros színei pedig a mostani városi színeknek feleltek meg. Az egyesítéskor számos terv készült az új zászlószín érdekében, voltak olyan tervek, amelyek szerint a pesti zászlószínbe aplikálták volna Buda színeit, végül is a pesti színek maradtak az egyesített főváros hivatalos zászlószínei. Most, amikor a revízió ügye napirendre kei ült, heraldikai szempontból vettük vizsgálat alá a problémát és arra a megállapodásra jutottunk, hogy a kék színnek a zölddel való fel cserélése a legkézenfekvőbb megoldása a problémának. így Pest és Buda is kifejezésre jut a főváros zászlószíneiben, mert a zöld szín Budát reprezentálja, a sárga a címerben lévő bástyák színe, míg a piros Buda és Pest közös színe. — A címerben szintén csak lényegtelen változások lesznek ezzel kapcsolatban. A címerpajzs színe továbbra is piros marad, a bástyáké sárga, ellenben a kék színt mindenütt zölddel cseréljük fel és az eddig a levegőben lebegő bástyákat zöld alapra helyezzük. Ez tehát az egész változtatás Budapest zászlószíneinél és úgy hiszem, a közön'Ség nem is fogja nagyon észrevenni, ha megjelennek az új trikolorok, hogy kék helyett zöldre változott a harmadik mező. Az új zászlónak még az az előnye is lesz, hogy hasonlítani fog a nemzeti lobogóhoz. Hogy mikor fogják a gyakorlatban használni az új trikolort, azt nem tudom, de valószínű, hogy törvény végrehajtási utasítása fog e tekintetben intézkedni. TEUDLOFF-DITTRICH BUDAPESTI ARMATÚRA-, SZ1VATTVÚ- ES GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gyár és központi iroda: KISPEST, tillői-út 220-222. sz. Tei.efon I JÓZSEF 463—92 ÉS 463—93.
