Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-30 / 44. szám

Egyes szám ára 50 fillér HUSZONNEGYEDIK évfolyam. 1929. október 30. 44. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Lenni, vagy nem lenni. Legkésőbb november közepére a Ház aszta­lán lesz az új fővárosi törvényjavaslat, amelyet most talpalnak át a belügyminisztériumban, sőt nemcsak talpalják, hanem új borítást is kap — állítólag. Véglegeset csak akkor mondhatunk erről, ha a javaslatot majd tényleg benyújtják és az közismertté válik. Hogy az autonómia nyer-e ezzel az átdolgo­zással, azt tehát ebben a pillanatban még nem tudjuk. De az nyilvánvalóvá vált az elmúlt he­tekben, hogy az autonómiát meg kell tartani és fejleszteni kell, mert a főváros törvényhatósági bizottsága oly felemelő tanúbizonyságot tett maga mellett, amelyet nem lehet mellőzni és aláértékelni. Az az imponáló egység, amellyel a közgyűlés minden pártja, a legszélső jobbtól a legszélső balig, egybeolvadt, amikor a főváros legvitáli- sabb érdekéről volt szó, bebizonyította, hogy az önkormányzat képviselete méltó módon ve­zeti Budapest ügyeit. Senki sem hivatottabb a főváros érdekeinek védelmére, mint az a vá­lasztott, deniokratikus alapon megalkotott köz­gyűlés és tisztviselői kar, amely most egy em­berként kelt a főváros védelmére. Ezt az erőt nem szabad gúzsba kötni és nem szabad csök­kenteni, hanem fejleszteni és nagyobbítani kell. * Amerikát az autonómia tette a világ legelső államává. Amerikában nemcsak az egyes álla­moknak, városoknak és intézményeknek van önkormányzatuk, de az egyes egyéneknek is. És ezért különb, erősebb, életképesebb Amerika, mint mi, mert ez az önkormányzat szentség, amelyhez nem lehet hozzányúlni. A híres és világszerte respektált amerikai szabadság nem más, — mint a korlátlan önkormányzat. Amerika nem gyámkodik az egyén felett és nem gyámkodik a köztiletek felett sem. Az ál­lam nem szól bele senkinek a tevékenységébe, ha az nem káros a közre. Nem követeli, hogy a mérnöki kamara tagja legyen az, aki épít, még diplomát sem kér: építsen, ha tud. Az a szörnyű bürokrácia, amely itt megöli az élet lehetősé­geit, lehetetlené teszi az egyes ember számára a boldogulást és az a központosítási akarat, amelybe itt minden közűiét és intézmény kény­telen-kelletlen beleütközik, lehetetlenné teszi a közületek fejlődését. Budapest most élethalálharcot folytat azért, hogy élhessen és fejlődhessék. A főváros meg­értette, hogy milyen veszedelem vár reá, ha egyszerű függvénye lesz az állami akaratnak és itt elismerés illeti a közgyűlési pártok kom zervatív oldalát, amely politikai elvei ellenére is — megértette, hogy az egyedüli út Budapest részére a liberalizmusé, ami nem más, mint az önkormányzat útja. Megtörtént a nagy csoda: a liberalizmus zászlaja alatt egyesült a főváros minden pártja, — ha csak egy kérdésben is, de ez a kérdés: a lét, vagy nemlét nagy kérdése. * A polgármester átadta a belügyminiszternek azokat a kívánalmakat, amelyeket a főváros fűz az új törvényjavaslathoz. A miniszter tudomá­sul vette a főváros álláspontját és az eddigi tör­vénytervezet helyett újat dolgoz ki, amely lényegesen több önkormányzati szabadságot engedélyez, mint az első tervezet. Ezzel, tudjuk, még nem mondtunk sokat. Az első tervezet egyszerűen megszüntette Buda­pestet, nemlétezővé tette. Az újabb tervezet en­nél enyhébb lesz: csak kényszerzubbonyt ad a főváros testére, hogy ne mozdulhasson. Most a képviselőházon a sor, a főváros országgyűlési képviselőin és barátain, hogy ezen a kényszer­zubbonyon tágítsanak és munkaképessé tegyék Budapestet a jövőben is. A fővárosnak ez a létért való harca most ér­A főváros költségvetését legjobban terhelő, ellen- érték nélküli kiadások egyike az a 3 millió pengő, amelyet a rendőrség fenntartásúra, hozzájárulás cí­mén, kénytelen a, város fizetni. Köztudomású, hogy törvényes intézkedés osztotta fel az egyes városok között a hozzájárulás összegét és ennek során álla­pítottak meg a főváros ' terhére 3 milliót, ami az egész kivetés 50%-a. A törvény szerint a tényleges rendőrségi kiadások 15°/o-át nem haladhatja túl az egyes városok hozzájárulása, azt azonban nem publikálták, hogy az egyes városok rendőrségi költ­ségei mennyit tesznek ki. Felmerült tehát az a feltevés, hogy a budapesti rendőrség fenntartási költsége nem lehet évi 20 millió pengő I kezik végső kifejlődéséhez. Annak az egység­nek, amely most megvan, nem szabad meg- bomlania ebben a küzdelemben: mindennél fon­tosabb, hogy most megmaradjon, mert csak így győzhet Budapest. „Lenni, vagy nem lenni, ez itt a kérdés“ és ilyenkor el kell némulnia minden érdeknek és minden haragnak, amely ezt a létet veszélyeztethetné. és ha a kiadások tényleg alatta maradnak ennek az összegnek, úgy a főváros nem kötelezhető 3 millió pengő hozzá­járulásra. A város vezetői elhatározták, hogy a belügyminisz­tériumtól hivatalos kimutatást kérnek a budapesti rendőrség személyzeti és dologi kiadásairól, mert csak a tényleges költségeknek megfelelő hozzá­járulást hajlandók fizetni. Valószínű, hogy a főváros tényleg jelentős össze­get tud majd megtakarítani ennél a címnél, úgyhogy a legközelebbi költségvetésben a rendőrségi hozzá­járulást már kisebb összegben irányozhatják elő. Éjjel-nappal egyfolytában tárgyalja a közgyűlés a módosított költségvetést. November 5-én kezdődik a költségvetési vita. — A pénzügyi bizottság módosításai az eredeti tervezeten. Amilyen gyors tempóban indult meg a pénzügyi bizottságban a költségvetés általános tárgyalása, annyira elhúzódott a vita a részletes tárgyalás során. A múlt hét végén mégis csak befejeződött a pénz­ügyi bizottság munkája és a többség kevés változ­tatással elfogadta a költségvetést. A főváros jövő évi költségvetésének bevételei: 193,697,185, kiadásai: 193,699,716, feleslege: 2,531 pengőben^ voltak^ elő­irányozva, ezzel szemben a változtatások után a pénzügyi bizottság az új költségvetést 194,960,716 pengő bevétellel, 194,959,340 pengő kiadással, tehát 1,376 pengő felesleggel fogadta el. A költségvetés tehát mintegy 1,300,000 pengővel emelkedett, ami az ínségadó további fenntartásának a következ­ménye. Kérdéses, vájjon a kormány akceptálni fogja-e ezt a határozatot, hiszen a népjóléti miniszter már többízben kijelentette, ^ hogy az inségadó további fenntartásához nem járni hozzá. A költségvetésben különben más olyan tétel is szerepel, amely ellenkezni fog a kormány inten­cióival. így az összes pártok egyhangú hozzájáru­lásával ismét beállították a szellemi szükségmunka és a karácsonyi munkanélküli segély költségét 400,000 pengővel, holott már a múlt évben is nagy nehézségbe ütközött ezeknek az akcióknak a lebonyolítása, mert. a kor­mány elvi álláspontjával nem egyezik a munka­nélkülieknek anyagi eszközökkel való támogatása. Kérdés tehát, hogy a mindenki által helyeselt akciót az illetékes miniszterek engedélyezni fogják-e. Az új költségvetés már póthitelekkel is dolgozik, amennyiben sok nagyobb összegű kiadást későbbi póthitelek reményében irányoztak elő. így az új szegényház építésére további egymilliót irányoztak elő, ami által lehetővé válik az intézmény építésének megindulása. A Kisipari Hitelintézet további tőke­emelésére is 400,000 pengőt szavaztak meg és a szükséglakások építésére 800,000 pengő van bizto­sítva a költségvetésben. Az utolsó percben nagy zavart okozott a keres­kedelmi miniszternek az a leirata, amelyben közölte, hogy nem járul hozzá a Beszkártra kivetett 2-5 milliós" területi használati díj befizetéséhez., mert ezáltal veszélyeztetve van a vállalat beruházási programmjának kivitele. A polgármester és a pár­tok képviselőinek közbelépésére a miniszter meg­változtatta határozatát és még ez évre hozzájárult a megállapított területhasználati díjhoz, amelynek csökkentése felborította volna a főváros költségve­tését. Jövőre azonban ezt a tételt újabb megfontolás alá kell venni és alkalmasint a főváros kénytelen lesz a Besikárt területhasználati diját lényegesen csökkenteni. A költségvetés november 5-én kerül a közgyűlés asztaléira és naponkint késő éjszakáig fog tartani a tárgyalás. hogy az elfogadott büdzsé idejében a belügyminiszter elé kerülhessen. Újabb differenciák a kormány és a főváros között. Pert indít a főváros az állam ellen a választói névjegyzékek költségei­nek megtérítése iránt. — Mennyibe kerül a fővárosi államrendőrség fenntartása ? Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sí. SZÍV- lí:s ÉRBETEGEKNEK TJJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap­ás légfürdők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom