Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-30 / 44. szám
2 Független Budapest 1929. október 30. Még egy másik régi ügyből származó konfliktusát igyekszik' a főváros a belügyminisztériummal rendezni. Ismeretesek azok az elkeseredett csatározások, amelyek a választói névjegyzék összeállítási költségei miatt folytak a főváros és a miniszter között Törvény írja elő, hogy a kormány tartozik megtéríteni a városoknak a választói névjegyzékek költségeit, de ismételt iratváltás és közvetlen tárgyalás ellenére sem mutat a belügyminiszter erre hajlandóságot. Ezen a címen évente 150—200,000 pengő meg nem térülő kiadás terheli a fővárost. Most azonban már erélyes lépésre határozták el magukat az illetékes körök, amennyiben a közgyűlés útján a főváros pert indít a közigazgatási bíróságnál a kormány ellen és több évre visszamenőleg fogja követelni a több százezer pengős választói névjegyzékek költségeinek megtérítését. Az üzemek. Irta Pósta Sándor. A közüzemi kérdés a várospolitikának valósággal a méregfoga. Lyukas méregfoga! Az utcán és a közgyűlési teremben, bizottságokban és testültekben hosszú idő óta legfontosabb tárgya a gaz^sági vitáknak és a politikai ékesszólásnak. Kétségtelenül igaza van annak, aki azt állítja, hogy haladás és fejlődés csak a szabad verseny elve alapján lehetséges, a szabad verseny pedig magában foglalja az egyenlő esélyek mellett való küzdelem fogalmát, következésképen megszüntetendőknek tart minden közhatósági üzemet, mert szerkezete behozhatatlan előnyöket jelent, s így a szabad versenyzés elvét felborítja. És mert a demokrácia mai fogalmai szerint a tehetségesebb és nagyobb munkaérték érvényesülése elől közerővel akarunk minden akadályt elhárítani, éppen társadalmi javaink érdekében. a verseny ilyen közhatósfigi akadályozása, a legnagyobb mértékben antidemokratikus! Ezzel a felfogással szemben áll a demokráciának éppen a legharcosabb exponense, a szociáldemokratapárt. Főkép nálunk! Szerintük a közhatósági üzemeket fenn kell tartani, sőt minél több területet kell a közüzemi elvek szerkezetére berendezni. A nélkül, hogy a két szemben álló törekvés mélyebben fekvő gazdasági és politikai okait kutatnánk, meg kell állapítanunk azt, hogy a közüzemek keletkezése egyfelől védekezés a szabad verseny eddig ismert természetes következményei ellen, másfelől a termelési nehézségek leküzdésére alakított átmeneti berendezkedés. Mert, amint a fejlődésnek és haladásnak az élet- feltétele a szabad verseny, éppúgy a termelésnek az életfeltétele a piac. Természetes, hogy a verseny győztese az eredményt: a piacot, amit tehetségével, többetérő munkájával megszerzett, magának biztosítani akarja, tehát a legnagyobb termelési biztosítékra: a monopóliumra törekszik. De a monopólium nemcsak a piac biztosítékát jelenti, hanem lehetőség az értékesítés önkényes megállapítására is. Ez a kartellek és trösztök keletkezésének a rendje és erejüknek a titka. Természetes, hogy az ebben rejlő és állandóan jelentkező veszedelmek ellen, a fogyasztóközönség védekezik, és azt védeni is kell! A védekezésnek egyik módja a közüzemek létesítése, illetve a termelési eszközök köztulajdonba vétele, a másik oly törvények életbeléptetése és szigorú érvényben tartása, amelyek a monopóliumban rejlő önkénynek igazságos határt szabnak. A mi felfogásunk szerint éppen a haladás és fejlődés társadalmi szüksége és fontossága miatt az utóbbi megoldást tartjuk helyesnek és célravezetőbbnek! A fővárosnál csakis akként alakulhatott ki a közüzemi kéidés szüksége, hogy a fogyasztóközönség érdekei törvénnyel hathatósan megvédve nem voltak, a főváros a részére gyorsabban járható utat választotta, és a monopolisztikus jellegű szolgáltatásokat a maga kezébe vette. Az abnormális termelési nehézségek bekövetkezésekor ugyancsak a fogyasztóközönség érdekeinek védelmére új és új közhatósági üzemeket állított fel, amelyek a termelési, illetve beszerzési nehézségek megszűnésével fenntartásuk indokait elvesztették. További fennmaradásuk, vagy újra felállításuk csupán a fogyasztóközönség védelmének új szüksége esetén volna elfogadható. Minden esetben kizáróan a fogyasztóközönség érdekeinek a fokozott védelme a cél! Ezt azonban egyik üzem sem követi! Valamennyi fővárosi üzem abba a hibába esett, amely ellen életre hívták: élt a monopólium által biztosított önkény lehetőségeivel! Olcsóság helyett rentabilitás és haszonrészesedés, tökéletes szolgáltatás helyett alkalmaztatási lehe- tőség. És itt már csődöt mond az ellenőrzés is. Ránehezedik elviselhetetlen súllyal a gazdasági válság, amely a politikai adottságokkal együtt úgyszólva magával hozza a folyton szaporodó személyi kiadásokat. úgyhogy a fogyasztóközönség érdekeinek védelme helyett uz üzemi öncélúság szent érdekei kerültek előtérbe. Huszonkét és fél millió pengőt fizetnek be az üzemek hozzájárulásképen a községi háztartási alapnak az amortizáción felül, és ez nem az egész keresetük. Hol van itt a fogyasztóközönség érdekeinek a védelme? Lehetne a nagyközönség érdekeiről beszélni, ha ezt az összeget a maga egészében szociál- higiénikus és kultúrális célokra fordítanák! Ennyi plusz mellett nem lehet a közszolgáltatások árát leszállítani? Ilyen gázdálkodás mellett igazán nem látom be az értelmét annak, hogy az üzemeket fenntartsuk, pláne, hogy szaporítsuk. Ahány vizsgálat, annyi botrány, a pesti polgár pedig várja, mikor juthat olcsóbb gázhoz, villanyhoz, villamoshoz! Várhatja! Az üzemi gazdálkodásunk reformját sürgősen és aiaposan meg kell csinálni! A belügyminiszter tárgyalásai a fővárosi törvénytervezet dolgában. Tizennégy új közigazgatási kerület. — 140 választott bizottsági tag. WINKLER ANTAL pala-, cserépfedési és tetőkarbantartási vállalat BUDAPEST, VI. kerület, Izabella-utca 47. szám. Telefon: Automata 297—06. Költségvetések díjmentesek. Referenciák. KERTÉPÍTŐ JTJIIIJJ70 92 Tervez, épít művészi kerteket, nyilvános városi és fürdő- parkot, gyermekjátszóteret, hősök ligetét, temetőt, utcai fasorokat, gyümölcsös kerteket stb. Vállal mindenféle kertészeti munkát, szállít mindennemű k rtépftéshez szükséges növényi anyagot. Faj lanemes gyümölcsfák elsőrendű minőségben, igen ölesó árban kaphatók. Edényben nevelt fák kaphatók KÁRPITOS ÉS DÍSZÍTŐ Fővárosi tisztviselőknek 5°/# engedmény, n a ír f" Á D VI X- ><er., Kőbánya, Szén D EA IV VJ #4 D VeP K László-tér 7. szám. VŰGERL ALAJOS özvegye szobrászati műterme Budapest, I., Városmajor-utca 3. szám. _______________Telefon,: Automata 502—5j. KOSZ TELÁN MIKSA BUDAPEST, VI., KÉR. EÖTVÖS-UTCA 23/B. Budapest székesfőváros útjait speciál-olajaival szabadalmazott eljárás szerint portalanítja. GUBICZA-DEZSŐ * UIUKSI-I-KER-MíiNEM-l Lapunk múlt heti számában megírtuk, hogy Sci- tovszky Béla belügyminiszter a közgyűlési pártok vezetőivel bizalmas tárgyalásokat kezd a fővárosi törvénytervezet módosítása kérdésében. Hétfőn délelőtt kezdőitek meg ezek a tárgyalások, amikor is a miniszter a keresztény községi párt részéről Wolft Károlyt és Petrovácz Gyula, az egységes párt részéről Kozma Jenőt, Bódy Tivadart és Uselty Bélát hívta meg tanácskozásra, amelyen még Ripka Ferenc főpolgármester is résztvett. A megbeszélésen a tíz közigazgatási kerület helyett tizennégy kerületre osztanák a fővárost az I., II., VI. és VII. kerületek kettéosztásával. Ezek az új közigazgatási kerületek lennének azután a választókerületek is. Hajlandó a belügyminiszter a választott törvényhatósági bizottsági tagok számát is felemelni 100-ről 14-re és hajlandó még egyéb tffe O. M.T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ módosításokat is végrehajtani. A pártok képviselői előterjesztették azt a kívánságukat is, hogy az úgynevezett alhérlőszakaszt a miniszter teljesen ejtse el, illetve hagyja ki a javaslatból. Ebben az irányban is folytak a megbeszélések, amelyeket a belügyminiszter a hét folyamán még a baloldali pártokkal is folytatni kíván. STEINER JÓZSEF oki. építészmérnök-építőmester, oki. közgazdasági mérnök Budapest, I., Fadrusz-utca 6. Telefon : Lá. 6—80. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt 1 Telefon : AUT. 530—03. B UKOVA LAJOS ÉPÜLETÜVEGES BUDAPEST, IX., LÓNYAY"UTCA 48. SZÁM. Telefon: Aut. 870—26. GOLDBERG SALAMON Tel.': J. 381-16. | Kerékpárzománcozás és fürdőkádak fényezése Budapest, VII., Vőrösmarty-u. 11/a. és Dob-u. 100, | Szolid árak 1 Szolid árak 1 ii 'Városligetben. Thermáfürdők, külön szénsavas, iszap-, fényfürdők és egyéb gyógytényezök. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Szent Gelléit Gyógyfürdője a régi Sárosfürdő rádiőaktfv hévforrásaf. A LEGTÖKÉLETESEBBEN BERENDEZETT GYÓGYINTÉZET I Iszapkezelések, vízgyőgyintézetek, szénsavas és sősfürdők gyógytorna (Zander), forrólég- és villanykezelések. Inhala-, tórium, pneumatikus kamra, stb Csak 1 5 i / pipereszappant - használjon!
