Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-31 / 31. szám
Egyes szám ára 50 fillér HUSZONNEGYEDIK évfolyam.________________ 1929. július 31. 31. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Felelős szerkesztő: LIPPAV GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 345—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Van már lakás. Van, határozottan van. A hivatalos statisztika, mint azt egy másik helyen megírjuk, megállapítja, hogy vége a nagy lakásínségnek, mivel Budapesten ezidőszerint 193 a kiadatlan lakás és még ennél is több a bérlőre váró, üresen álló bolthelyiség. Ne tessék tehát lakáshiányról meg hasonló mizériákról írni, minthogy boszorkányokról, amelyek nincsenek, ne essék szó. És mivel nincs már lakáshiány, csökken az építkezések száma is: az idei év építkezéseinek mérlege mélyen alatta marad a tavalyi eredményeknek. A múlt esztendőben 7,210 lakás épült 22,683 helyiséggel, ezzel szemben az idei első félévben csak 2,283 új lakást építettek 7,086 helyiséggel, amihez még meg kell említenünk, hogy újabb építkezésre alig-alig kérnek engedélyt, tehát ebben az évben ez a mérleg csak romlani fog, javulni nem. Hozsannával üdvözölte a sajtó az adómentességről szóló törvényt: most kezdődik Budapest feltámadása. Mi lesz ebből a városból! Mekkora fellendülés, micsoda tempó és milyen gyors gyógyulás! Éljen Wekerle, a geniális, a gyors, az apja fia, megtalálta az orvosságot, nincs többé munkanélküliség, lehorgasztott fej és üres gyomor, mindent meggyógyít Wekerle: van már munka és van lakás. És amikor legjobban rajongtunk érte, amikor lelkesedésünk már az extázis határáig fokozódott, megjelent egy apróbetűs kommüniké: csökkent az építkezés Budapesten. Azelőtt adómentesség nélkül is építettek, most meg nincs új építkezés. A két tünetnek, annak, hogy nem építenek és hogy vannak már üres lakások, nincs sok köze egymással: nem okozat és nem ok. A telek- tulajdonosok tudják, hogy még most is az lenne a legjobb üzlet, ha építhetnének, de nem lehet, mert nincs pénz. Budapesten ma egyetlen biztos üzlet van: háziúrnak lenni. Egyetlen nyugodt foglalkozás, hiszen a lakosság csak azért dolgozik, hogy fizetni tudja a rettenetes házbért, hogy nyugodt bőségben élhessen munkanélküli jövedelméből a háziúr, másra nem telik a mai keresetből és néha, gyakran, sőt többnyire — még erre sem. De lakni muszáj, nem menekülhet mindenki a Dunába a háziúr és végrehajtó elől. És viszont nem azért vannak már lakatlan lakások is, mivel mindenki megtalálta már azt a jó, kényelmes, egészséges otthont, amelyről ábrándozik, hanem azért, mert nem lehet megfizetni a szörnyű lakbéreket. Tehát itt, ebben az egy pontban találkozik a háziúr és a lakó: a háziúr nem épít, mert pénz híján nem építhet, a lakó meg nem lakik, mert neki meg erre nincs pénze. A statisztika sok mindent megmond, de vannak dolgok, amelyekre a statisztika sem tud teljes nyíltsággal felelni. Pedig a statisztikai hivatal lakás-nyilvántartása olyan precíz, hogy már szinte félelmetes. Azt azonban mégsem tudja megmondani, hogy miből Űzeti a pesti lakó a házbért. Aki látja ennek a városnak szörnyű vergődését és ezzel szembeállítja azt a tényt, hogy az új házakban egy kétszobás lakás ára kétezer pengő, nem tudja emberi ésszel fölérni, hogyan és miből fizeti a szegény pesti polgár ezt a szörnyű összeget, pedig a legtöbb szegény ember három- és négyszobás lakást bérel. Igen, nagy lakást bérel a szegény ember,'mert a hónapos szobák albérleti összegéből akarja előteremteni azt a kis összeget, amelyből a négyszobából a maga részére meg-, tartott egyetlen szoba-konyha bérét megfizethetné, ha tudniillik ki tudná adni albérletbe a másik három szobát. Szörnyű vitustánc az, amit a lakó a házbér előteremtése körül végez és ha a pesti nyomor statisztikájának láthatatlan részébe is be tudna világítani a tudomány, világ csodája lenne az a kép, amelyet a házbér-rej- telmek produkálnak. Most, ilyenkor nyáron, minden budapesti ház kapuján öt-hat cédula is lóg, hirdetve a csinosan bútorozott, zongora- és fürdőszobahasználattal ékesített szobák előnyeit. de jaj, ilyenkor a diák hazamegy szabadságra, a másik albérlő meg kimegy Újpestre vagy Budafokra iakni, ott nem kell szégyelnie magát a lakása miatt, ott nem látják: nincs albérlő, nem kell a hónapos szoba, nincs miből fizetni a lakást, minélfogva -— csökken a lakás-; ínség, van már üresen álló lakás Pesten. Lesz még több is, sok, nagyon sok, mégpedig rövidesen. Van egy akció, amely azért harcol, hogy szállítsák le a 85 százalékos lakbért. Pedig nem itt van a hiba, a 85 százalékos lakbért fizető Emlékezetes, hogy a nyári szünet előtti egyik utosló közgyűlésen Gál Jenő bizottsági tag nagy támadást intézett a Nova ellen, majd támadását a közigazgatási bizottságban is megismételte. Felszólalásaiban azt állította, hogy a villamos vasutak megváltásakor nagyértékű ingatlonokat vontak el a megváltott társaságok az átadás elől és ezekből a nagy értékekből, vágy legalább azok egy jelentékeny részéből alakult meg a mai hatalmas Nova R.-T. Gál Jenő felszólalásai általános feltűnést keltettek, bár az ügyek ismerői tisztában voltak azzal, hogy az adatok nem egészen helyesek. A Nova vezetőségének egyik illusztris tagja a Független Budapest hasábjain reflektált is Gál Jenő vádjaira és konkrét adatokkal megcáfolta azokat. A polgármester ennek dacára elrendelte az ügyben A városházát még izgalomban tartja a útburkolási kölcsön elutasításának ténye, de bízva a dolgok kedvező fordulatában, máris folynak az előkészületek egy nagyszabású üzemi kölcsön felvételére. A Független Budapest jelentette néhány hónap előtt elsőnek, hogy Borvendég Ferenc tanácsnok az elekromos-, gáz- és vízmüvek további fejlesztését tervezi és a terv kivitele érdekében nagyobb ösz- szegü kölcsön engedélyezése iránt fog javaslatot tenni a közgyűlésnek. Lamotie Károly pénzügyi tanácsnokkal beható tárgyalások folytak ez ügyben és a pénzügyi ügyosztály vezetője maga is elismerte a kölcsön szükségességét. Ilyenformán a nyári szünet alatt a három nagy közüzem elkészítette azt az újabb beruházási programmot, régi lakók boldogok, hogy aránylag olcsón laknak. Akit azonban az istenek azzal sújtottak, hogy nincs régi lakása, annak részére kilátástalan, teljesen reménytelen a helyzet: az új házak új lakbéreit nem tudja megfizetni, elmegy tehát albérlőnek és fizeti — a más lakásának a bérét. Tehát van már lakás. Van: a statisztika nem hazudik. Csak éppen azt ne kívánja senki, hogy örüljünk ennek. Az, hogy ma van már üres lakás is Pesten, holott a lakosság nyomortanyákon zsúfolódik össze és a lakó vagy albérlő, vagy az albérlő pénzén lakik, olyan szomorú dolog, annyira jellemző tünete Budapest reménytelen kétségbeesettségének, hogy annak még a háziurak sem örülhetnek. A háziúrnak is az az érdeke, hogy a lakónak jól menjen a dolga, hogy gyarapodjék és erősödjék, minthogy az újguineai ember is jobb szereti, ha kövérebb és erősebb az, akit — meg akar sütni ebédre. a vizsgálatot és megbízta Szemethy Károly tiszti főügyészt a villamos vasutak megváltási iratainak, a megváltási szerződésnek és az átvételi jegyzőkönyveknek tanulmányozásával, hogy ezen az alapon minden kétséget kizáróan igazolható legyen, történtek-e visszásságok a villamos vasutak megváltásánál és érte-e károsodás ebből kifolyólag a fővárost. A polgármester ragaszkodik a kérdés alapos tisztázásához, mert minden gyanút el akar hárítani ezzel kapcsolatban. Tekintve a nagy anyagtömeget, hónapokig fog tartani az ügy tanulmányozása és a vizsgálat lefolytatása. Amint a jelentés elkészül, a polgármester a közgyűlés előtt fog beszámolni a tüzetes vizsgálat eredményéről. melynek megvalósításához mintegy 100 millió pengőre lesz szükség. Ilyen összegű kölcsön felvételét tervezik tehát az ősz folyamán. Egyelőre még nem hozzák nyilvánosságra a beruházási programmot, mert a kormányt akarják előbb tájékoztatni a kérdésről. A városházán biztosan számítanak arra, hogy a 100 millió pengős üzemi kölcsön elé a kormány részéről semmiféle akadályt nem gördítenek, miután az összeget teljes egészében produktív, hasz- nothajtó beruházásokra fordítja a város és a befektetések eredményeképen nemcsak a kölcsön kamatait és törlesztését lehqt fizetni, hanem a főváros is jelentős többjövedelcmhez fog jutni a közüzemek fejlesztése révén. Hónapokig is eltarthat a Nova ügyében elrendelt főügyészi vizsgálat. Szemethy főügyész vizsgálja át a Nova-szerződés aktáit, hogy világosságot teremtsen Gál Jenő vádjai dolgában. 100 millió pengős új beruházási kölcsön. Az elektromos-, gáz- és vízmüvek fejlesztésére a főváros 100 millió pengős külföldi kölcsönt akar felvenni. — Az új beruházások dúsan meghoznák kamataikat. — Ősszel kerül a közgyűlés elé az új kölcsön ügye. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SAHATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17.SZ. SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK TJ.T OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
