Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-27 / 13-14. szám
1929. március 27. Független Budapest 9 Miért kell haladéktalanul felépíteni a „fiirdőkórházat“? Irta : dr KÖRMÖCZI ZOLTÁN főv. biz. tag. Szeretünk beszélni hivatottak és hozzáértők egyaránt, Budapest-für elővárosról. Kétségtelen, hogy Budapest városát gyönyörű fekvése és nagyszerű forrásai predesztinálják arra, hogy világfürdővé fejlődjék! Csakhogy a szónoklatok, dilettánsok önváll’veregetése, az államtól és fővárostól különböző „altruisztikus“ alakulatok által kivágott szubvenciók, ehhez a célhoz soha el nem vezetnek, Dr. Körmöczi Zoltán. még közelebb sem hoznak. A legtehetetlenebb dolog a világon, — nevetséges volna, ha nem volna elszomorító — hogy nagyszerű hőforrások birtokában, melyek az izületi bántalrnaknak szinte csodaszerei, az ezen bajban szenvedő betegek az öreg Rókus és a többi kórházak vagy szanatóriumok közönséges vagy mesterséges gyógyfürdőivel gyógyíttatnak. Természetes, hiszen a gyógyfürdőkkel kapcsolatban nincs kórházunk, a Széchenyi- fürdőnek még szállodája sincs! Hát a nehéz beteg naponta kocsin vagy gyalog járjon oda? Ugyebár lehetetlenség!? Csak a már járni tudó rekonvalesz- cénszek veszik tehát igénybe gyógyfürdőinket - kivétel nélkül. A Gellért-fürdő luxusszállója nem betegek elhelyezésére v/iló, szanatóriumi ellátást sem tud nyújtani, hiszen a szállónak nincs sem ápoló- személyzete, sem a nehezen emelhciő és transzferálható betegek szállítására való felszerelése. Már pedig ott vannak a Gellért-fürdő nagyszerű felszerelései, a pompás Zander, a diathermiás készülékek sorozata, a pneumatikus kamarák, a legkülönbözőbb fürdők, a természetes gyógyfürdőtől a soványító habfürdőig, modern hidegvíz gyógyintézet és állnak ezek a gyógyításra hivatott, drága, nagy vagyont képviselő felszerelések kihasználatlanul. Igaz, hogy még a főváros orvosi kara sem tudja, mi van a (feliért- vagy a Széchenyi-fürdőben gyógy- tényező, mert míg így kora tavasz idején tömegesen kapjuk a németországi és több más külország fürdőinek prospektusát, addig a mi fürdőink nem adnak hirt magukról, még nekünk orvosoknak sem, tahin azért, mert viszonzásképen a külföldet és a vidéket sem árasztják el ilyen füzetekkel. fiát leltet ilyen körülmények között Budapest- í ü rdő vár ősről beszélni? Az izirl'eti bántalmakban és az izületi sérülések következményeiben szenvedők közkórházakban ápoltatnak, szedik a salicilt az aspirint stb. és „gyógyíttatnak“ közönséges meleg vízzel és ugyancsak nem előkelőén kinéző kórházi fürdőkkel; itt pedig már nincs különbség a közös kórteremben vagy ű. n. „kiilönszobá“-ban ápolt beteiglek között. De hát akit az Isten szeret, így is meggyógyul. A Gellért-fürdővel kapcsolatos kórház fiirdökórház és nem „rheumakórház" lesz, mint újabban szeretik í evezni, mert ebben a kórházban nemcsak „rheurná- sok“ hanem izületi és végtagsérülések (törések, lövések stb.) következményéiben, valamint ideg- zsábában stb. szenvedők is gyógyulást fognak találni, tehát nem lehet azt rheumakórháznak nevezni. Helyes tehát a ,,fiirdökórház" elnevezés. A fővárostól nem kíván ez az ügy jelentős anyagi áldozatot. A Keinenes-úti és Horthy Miklós-úti telkeken nem csak a fürdőkórház, hanem a személyzeti lakóház is* felépíthető olcsó kölcsönnel, melyet kiegészít a Gellért-fürdő tartalékja és amely kölcsönt a kórház bevétele bizonyára könnyen amortizál, nem is szólva arról, hogy a fürdő gyógy tényezőinek ezzel járó intenzív igénybevétele jelentős bevételi többletet jelent ;i fürdő számára. Azt hiszem 80 kórházi és 2o szunutöríumszerü ággyal felszerelt fiirdökórház nem csak nagy közegészségügyi alkotás volna, hanem lukrativ is lenne, tehermentesítené bizonyos mértékben az ily betegek befogadása révén a közkórházakat, a külföldet is vonzaná és egy jelentős lépéssel jutnánk előre a „fürdőváros" ideálja felé! Vagy pedig maradjunk meg Pató Pál derék barátunk elvénél és mondjuk, hogy „Ej, ráérünk arra még!“ Ezerméteres új rakodópart épül. Eltűnnek a város szívéből a széncsuzdák, meg a kavics- és homokhegyek. Sók panasz hangzott már e,l a dunai rakodópartok elégtelensége miatt. Minden évben nagy harcok folynak a hajóstársaságok, szállítóvállalatok s egyéb éi dekeltségek között belterületi rakodópartok bérlétéért, de ezek az igénylők kénytelenek vagy teljesen lemondani szükségletükről, vagy csekély néhány méter partterülettel beérni. Jelenleg 11,189 méter kiépített. és 11,146 méter kiépítetlen rakodópart terül el a Duna budapesti folyása mentén. Erre a területre bőségesen akad refkktáns és idén is kétszer annyi jelentkező vonult fel a bérletért, mint ahányat a rendelkezésre álló partokból ki tudnak elégíteni. Ezeknek az áldatlan állapotoknak következménye az is, hogy a város szívében, az Akadémia és az Országház előtt széncsuzdák, a Margithid környékén homok- és kavicshegyek terülnek és csúfítják ei a környéket és rontják annak levegőjét. Város-szépészeti és közegészségügyi okokbói már régen követelik ezeknek a széncsuzdáknak és kavicshegyeknek a kitelepítését, de a főváros más hely hiányában ezt a kérdést sem tudja eddig elintézni. Az érdekeltségek erőteljes mozgalmára most már elhatározták, hogy a helyzeten valamiképen segítenek. Mindenekelőtt a rakpartok további kiépítését fogják megkezdeni, amit a főváros eddig azért halogatott, mert az államra szerette volna ezt a feladatot áthárítani. Az állam azonban kijelentette, hogy már semmi köze a rakodópartokhoz és h i a városnak szüksége van uj rakpartterületekre, építse meg azt saját költségén. A jelenlegi rakodópartokat tudvalévőén óriási befektetéssel az állam építtette meg s a főváros azok használatáért bizonyos összeget fizetett. Néhány év előtt megállapodás jött létre, melynek értelmében az állam a rakpartokat végleg átadta a főváros tulajdonába s természetesen azóta a várost terheli a partok fenntartása is. Miután az all an: ilyen módon teljesen kivonta magát a rakodópartok ügyéből, most már csakugyan a főváros kötelességévé vált az intézmény fejlesztése A közgazdasági ügyosztálynak az a szándéka, hogy legalább 1,000 méter ú.i rakodópartot építtet, mégpedig a Dráva-utcától felfelé a létesítendő Hangái ia-körutig s esetleg a Lágymányos leié is néhány száz méterrel kibővíti a budai rakpartokat Már megbízást is adlak a műszaki ügyosztálynak, hogy készítse el a terveket és költségvetést, hogy a jövő évi költségvetésben ezekre a munkálatokra a fedezetet biztosíthassák. Ezzel egyidejűleg megtörténik a széncsuzdák s a kavieshegyek kitelepítése is. A főváros a ferencvárosi új kikötőben jelöl ki megfelelő új helyeket a szénlerakodásra és a homoktermelésre, úgy hogy a város belterületén ezáltal tekintélyes rakpartterületek fognak felszabadulni. ivi v a <*> rv gyártmányok világhírűek Legmodernebb gyorsfutó újságnyomó körforgógépek ♦ Többszínt nyomó körforgógépek* Illusztrációs körforgógépek ♦ Mélynyomó körforgógépek ♦ Offset ívnyomású körforgógépek ♦ Winkler rendszerű önműködő gyorsöntőművek, matricaprések és szárító dobok ♦ Offset ívnyomásúgépek ♦ Mélynyomó ívnyomásúgépek ♦ Gyorssajtók hátsó pálca kirakóval és hátsó front kirakóval ♦ Kétfordulatú gyorssajtók front kirakóval és tömeg kirakóval ♦ Modern újságszállító berendezések ♦ AUGSBURG-NÜRNBERGI GÉPGYÁR RÉSZV.-TÁRS. Magyarországi képviselet, nyomdagépgyár és javítóműhely CHATELET ALAJOS Állandó gépkiállítás. Budapest, II., Margit-körút 81. Tel. 531—74. Állandó gépkiállítás. KOLLARIT bórlemez A LEGJOBB TETÓLEMEZ , KOLLARIT FOLYÉKONY SZIGETELŐANYAG NEDVES FALAK SZÁRAZZATETELERE ÉS ROSSZ BÁDOGTETŐK ÁTMÁZOLASARA A LEGJOBB KOLLMIX HIDEG ASZFALT EMULSIÓ A LEGJOBB ÚTÉPÍTŐ ANYAG GYÁRTJA* EGYESÜLT ÚJPESTI VEGYÉSZETI GYÁRAK KOLLÁR MIKLÓS ÚJPEST. VIOLA-UTCA 30-32. TE LEFON: LR20*56,913-*3. U.3S. KÁRPITOS ÉS DÍSZÍTŐ Fővárosi tisztviselőknek 5°/° engedmény. BAK GÁBOR X. kér., Kőbánya. Szén László-tér 7. szám. KÁRPITOSMUNKÁT háznál, házon kívül legolcsóbban vállalok Szabó Ferenc, Budapest, Vili., Práter-u. 46. Kárpitos és diszltö KRAJNVÁK FERENC Hadnagy-u, 41. sz. ELSŐ KŐBÁNYAI PAPLAN ÉS KÁRPITOS ÜZEM TAVASZ ÉS ZENGRÁF BUDAPEST, X. KÉR., HALOM-UTCA 30. SZÁM. kárpitos és díszítő Minden e szakmába vágó munkát olcsón vállalok, gg Budapest, IX., Rákos-utca t. ■ IJ I VHI1 Knézics-utca sarok. PAPLANKÉSZITO ES KÁRPITOSOK Fővárosi tisztviselőknek 10% engedmény TAVAM* IM1AŐ ÉS TÁRNA Budapest, VI. kerület, Csengery-utca 78. Szondy-utca sarok. Kertépítő és Növénykölcsönzö Intézet Cégtulajdonos TAX JULIA X., Vezér-u. 116. és Mogyoródi-út sarok. Telefon: József 391—51. TÁJKERTESZET tervezés és kivitel FAISKOLAI CIKKEK gyümölcs- és díszfák, gyümölcs-^ és díszcserjék, szőllőojtványok, rózsák, évelők és minden^ más a kertészethez tartozó anyagok elsőrendű minőségben Tost és Molnár és tájkertészet Budapest, VII. kér., Erzsébet királyné-út 39. szám. Telefon : József 396—36. SOLTY LÁSZLÓ kertépítő Kertészeti telepei : BUDAPEST telefoni SOLTSZENTIMRE II., Pasaréti-út 129. Aut. 644-31 Pest megye. _____ Ki rchlechner Emil tájkertész Kertészet és iroda: Budapest, VI. kerület, Angyalföld, Rákospalotai-út 83-85. Telefon: Lipót 914—45. IMoo Qóh QO Tárca kertépítő és kereskedelmi Mbu Dúld uu laíuű kertészeti telepeik ■ c -«j :■» A. »” 3E rM II., Pasaréti-út 77. sz. II., Hidegkúti-út 3. sz. Telefon: Aut. 644-02. Trinidad Lake Asphalt Bitumen természetes aszfalt. Previte (Trinidad Bitumen) Ltd. London megbízottja HAJÓS, Budapest, IX., Lónyay-utca 50. sz. Telefon : Automata 875—04. pjy D F í V f udvari fényké- L^lXLs L^L^Y i pész MŰINTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁM
