Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-27 / 13-14. szám

8 Független Budapest 1929. március 27, A fedett uszoda,. Irta: Dr. Posta Sándor. Dr. Posta Sándor. Úgy látszik, mégis megépül a fedett uszoda, most már megtörtént a telek megaján­lása is. Pénzbeli ígéret van. De hogy egy ilyen ügyet miért kell annyi ideig el­húzni, azt nem értem. Csak hálával gondolhat min­denki a sport mindenen fölül­emelkedő eszményiségére, és hálával a bécsiekre, akik a magyar úszókat vendégszere­tettel látják, hogy rendszere­sen készülhessenek arra, hogy magyar győzelmeket arat­hassanak. Annál súlyosabb bírálat illeti meg azt a nehézkessé­gek amely az elengedhetetlenül szükséges sport­intézmények létesítésére ólomsúllyal nehezedik. Az csak nem vitás, hogy az úszósport a közegészségügy­nek olyan tényezője, amely minden figyelmet és támogatást megérdemel. Nem hinném, hogy akadna higiénikus, aki a helye­sen vezetett úszósport ellen a legkisebb ellenvetést tenné. De a figyelemből és támogatásból is ráférne valami. Nem egészen mindegy, hogy miképen nyilatkozik meg. a támogatás. Avval az úszósportot előrevinni nem lehet, ha büszke vállveregetéssel dicsérjük hallatlan erőfeszí­tések árán győzedelmeskedő úszóinkat, sem azzal, ha együtt bánkódunk velük a veszteségek felett. Az sem elég, ha érmeket és értékes tiszteletdíja­kat ajánlunk föl, sem az, ha külföldi túráikat anya­giakkal lehetővé tesszük. Ezek jók ideig-óráig arra, hogy a versenyzési kedv fennmaradjon, de evvel a sport általánossága sem­mit sem nyer, a nagy célokhoz, a nemzeti egészség­ügy átfogó szolgálatához közelebb nem visz. Intézményekre, lehetőségekre van szükség. Épp­úgy, mint a beteg emberek ellátására kórházak, ren­delőintézetek, szanatóriumok és a betegségekben képzett emberek tömegei vannak, éppen úgy: társa­dalmi, nemzeti szükség van az egészséges emberek egészségvédelmi berendezésére. Sőt, nagyobb szükség van az egészségvédelmi intézményekre, mert a betegségek és a velük iáró anyagi és erkölcsi károknak elhárítására hivatottak. A sport a legerősebb egészségvédelmi intézmény, az úszósport pedig ennek egyik legtökéletesebb szociáilhigiénikus eszköze. Ne tévesszen meg senkit az a körülmény, hogy Budapest tele van fürdőkkel, hozzá gyógyhatású fürdőkkel. Budapesten egészséges emberek is vannak, akik­nek nem a 35 fokos lítiumos, rádiumos és egyéb gyógytényezőkkel telített kádakra és apró meden­cékre van szükségük. Rengetegen vagyunk, akiknek az egészségét, az idegéletét kiszámíthat atlanul megerősítené, meg­hosszabbítaná, ha hetenkint kétszer-háromszor 18—20 fokos vízben kiúszhatnánk magunkat! Szinte el se hiszi az ember, hogy Budapesten, - a fürdővárosban, — ahol mérhetetlenül sok meleg víz folyik el hiába a Dunába, ahol a város tulajdoná­ban pazar berendezésű, hallatlan fényűző fürdők van­nak, úszni mindössze a három nyári hónapon át lehet. Azt is tulajdonképen csak a Dunában. Egyetlen uszoda áll egész éven át rendelkezésre: a Rudas. Ezt azután természetesen annyira igénybe veszik, hogy több mint kétséges, vájjon szociál- higiénikus szempontból megnyugtató-e a forgalomnak az a mértéke, amit a Rudas lebonyolít. Több uszoda azután nincs. Nyáron még itt van a Császár-uszoda, egyébként tessék a Duna-uszodában úszni, mert a többi úszó­lehetőség elsősorban üzleti célt szolgál, már pedig mindig több és több azoknak a száma, akik csak a Duna-uszoda árait bírják elviselni, esetleg' azt sem. És ebből is csak egy van a nőknek és egy a fér­fiaknak. Ennek a lehetetlen szociálhigiénikus helyzetnek tudandó be azután a Duna nyári áldozatainak a nagy száma. Nincs rá mód. hogy az összes fürdeni vágyókat megfelelő uszodákban ellássuk, viszont arra sincs elegendő lehetőség, hogy a nagy tömegek rendsze­resen úszni tanuljanak. Minden ok megvan arra, hogy az úszósport általá- nosíttussék, a nagy közösség érdekében meg kell találni tehát a módokat arra, hogy lehetőségek is álljanak e cél elérésére. Semmi szükség sincs se cifra, se drága építkezé­sekre. Sem a versenyúszók idejét, sem az úszás egészségügyi értékét nem befolyásolja az, ha a medence aljáról kék, zöld vagy piros fények verőd­nek át a vizen, éppúgy a falakon díszelgő vipsz- gyönyörűségek, vagy a sarkokban szégyenkező már­vány- vagy bronznimfák sem feltétlen kellékei az uszodának. Úszni lehessen, és vetkőzés, öltözés közben meg ne fagyjon az ember. Bizonyos vagyok abban, hogy a mi illetékes köreink átlátják, azt. hogy a sport- és egészségügy a legszorosabban összefüggnek egy­mással, hogy az egészség védelme egyúttal a beteg­ség távoltartását jelenti. És ebben a tudatban a most elhatározott fedett uszoda csak egy lépés, — az első, amelyet követ a többi. Néhány év múlva meglesz minden magyar város­nak és Budapest minden kerületének a jól mérete­zett fedett uszodája. MARABU é, QRANIER 3F 3D XKT ** M. Tfcf ■■ Magyar RadiatorgyárR.-T. Budapest, X., Gyömrői-űt 76—78. Telefon: József 390-34 és József 350-88. | I A áT C az Egyesült Carborundum- és “»»Al W lnl%Ci Elektrit-Művek R. T. magyar­országi vezérképviselete BUDAPEST, VI., GRÓF ZICHY 1ENÓ- UTCA 32. Telefon: Teréz 152-20. *Carborundum«, *Elektrit* védjegyű csiszolókorongok, reszelők és fenókovek, csiszolószemcsék, csiszolóporok, csiszolóvásznak HAMANN-SZÁMOLÓGÉPEK ÉS KAPPEL-ÍRÓGÉPEK magyarországi vezérképviselete Forgács és Gerő, Budapest, IV., Hajó-utca 8—10. Telefon: Aut. 805—03. KLOSE V. F. FELVONÓGYÁR BUDAPEST, VI. kér., Gömb-utca 44. (saját gyártelepünkön) Telefon: Lipót 960-24. RIEDER OTTÓ villamos berendezési vállalat műszaki intézet, elektrotechnikai és rádiőcikkek raktára Budapest, IV., Irányi-utca 20. Telefon: J. 452 37. Alapi tatott: 1825. A. B. C. tagoknak hat havi hitel. GAUGUSCH JÁNOS LAK ATOSMESTER vállal: épület- és vasszerkezeti munkákat, úgyszintén tömegmunkát is. BUDAPEST, X. KÉR., ZSIVORA-UTCA 5. SZÁM. SZIKRAY DÉNES tűzálló építkezés tervező és vállalkozó Kazán befal ázások, Gyárkémények, Kazánfalazási javítások stb. Budapest, IX., Ráday-utca 38. Telefon: ]■ 401-04 Ipari tűzálló kemencék ú. m. lágyító, edző, olvasztó, email égető stb. kemencék elektrotechnikai mérnöki iroda és gyár BUDAPEST, VI., HUNGÁRIA-KÖRŰT 183. Telefon: J. 396—57. Telefon: J. 396—57. KURUCZ TESTVÉREK gépgyára Budapest, VI., Bulcsu-u. 22. — Telefon: L. 902-43. Vállalja az összes motorok és erőgépek gyári javítását, autogén hegesztést Motorokban állandóan nagy raktár. CVRAI I O motor és gépgyár U I UHLL O. Budapest, VII. kér., Angol-utca 29/a. Diesel-, szívó-, gázmotorok, gőzgépek javítását, szerelését Iegmepbízhatóbban felelősség mellett vállalja. Bármely gyárt­mányú Diesel-motorhoz henger, fedél, dugatlyú és egyéb minták raktáron. Törött főtengelyek javítása hosszú szavatosság mellett. TEUDLOFF - DITTRICH BUDAPESTI ARMATÚRA-, SZIVATTYÚ- ES GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gyár és központi iroda: KISPEST, Üllói-út 220- 222. sz. Telefon > József 463—92 és 463—93. SZABÓ JÓZSEF szabadalmazott takarék­U W ° ^ ‘ tűzhely vállalata Budapest, I„ Fehérvárl-út 74. belső sarok. Telefon: József 458—31. Saját telepén. EPtJLET VASALÁSOK «8e«“8f,5rrää; MAJOR JÁNOS Budapest, Vll. kér., Rákóczi-út 72. .Excelsior^-szálló épület. ES VASSZERKEZETI BISSELICHES mérnök Budapest, X., Liget utca 46. Telefon : ]. 358—25. Vasszerkezetek, lakatosmunkák. LEPTER JÁNOS és vasárugyár BUDAPEST, X, ASZTALOS SÁND0R-UTCA 8. TELEFON : J. 333-60, 361-69. GVÁRT mindennemű híd- és középítési vasszerkezeteket, lakatosárukat, redőnyöket, kovácsárukat. — Egyedüli gyártója a Köpplinge r-rendszerű idomvasablakoknak. HIRMÁNN FERENC rézárugyár Budapest, VII., Csányi-utca 7-9. Telefon : József 460-49. Gyártmányai: Permetezők és ezek összes alkatrészei, rézsúlyok, háztartási mozsarak, gyertyatartók habüstök stb., továbbá »Pax* szab. kézi tűzoltó készülék stb. épület- és műlakatosmester, takaréktűzhely- és kályhakészítő Budapest, VII., Rózsa-utca 39. Telefon : J. 312—30. SZABADALMAZOTT FACSAVARNÉLKÜLI FAREDŐNV BAK és POGÄNY műlahafos mesterek acéllemez görredőny és különleges napellenző gyára BUDAPEST, VIII. KERÜLET, JÓZSEF-KÖRÚT 69 ORNER J. és TÁRSA Gépgyár Részvénytársaság. Malomberendezések — Nyomdagépek — Láncqyár Vasöntöde. Telefon : L. 905-74, 905-75. Budapest, V., Váci-út 48. Alap. 1867. w

Next

/
Oldalképek
Tartalom