Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-27 / 13-14. szám
4 Független Budapest 1929. március 27. I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul 0!rB*i«ln”u“a3. w!!:;SoMny-'Jaa. Lehet-e leszállítani a villany egységárát? Irta : Ereky Károly. Budapest székesfőváros Magyarország legnagyobb ipari és kereskedelmi vállalkozója. A közgyűlés és a Tanács vezetése alatt közel ezermillió pengői értéket reprezentáló vállalatok működnek, amelyeknek bruttó forgalma megközelíti az évi 500 millió pengőt. Tehát túlszárnyalja az állam legnagyobb vállalkozásának a Magyar Államvasutaknak a bruttó fonsalmát. Ebben a hatalmas közgazda- sági konszernben a jövedelmezőség szempontjából legkima- Ereky Károly. gaslóbb vállalat az Elektromos Müvek. Ez a hatalmas vállalat a legutóbbi zárszámadási jelentés szerint 134 millió pengő beinvesztált vagyonnal rendelkezik, forgótőkéje, amelyről pontos kimutatásom nincs, csak becslésem szerint legalább 15—16 millióra tehető, úgyhogy az Elektromos Müvek egész tőkeés pénzszükségletét együttesen 150 millió pengőre becsülöm. Ennek a hatalmas vállalatnak az évi bevétele az 1928. évi zárszámadás szerint kereken 45 millió pengő, amely összegből az áramtermelés és az áramelosztás költségeire esik kereken 35 millió pengő, ami azt jelenti, hogy az effektiv eladott 160 millió k\v órából az egységre esik körülbelül 22 fillér. Természetesen ezen az előállítási áron kívül még a közvilágítás is terheli az Elektromos Műveket, úgy hogy ez az áram házhoz szállítva Budapesten önköltségben körülbelül 24 fillérbe kerül. Ebben az egységárban a tőkekamatok a régi alacsony békebeli kötvénykamatok mellett vannak számítva és a forgó tőkének a kamatjai egyáltalában nincsenek felszámítva. Az átlagos eladási ára körülbelül 27 fillér, tehát marad 5 fillér bruttó nyereség. Felmerül az a kérdés, hogy nem lehetne-e az áramot ezzel az 5 fillérrel olcsóbban adni, mert az üzemeknek egyesek véleménye szerint nem célja az, hogy a főváros bevételét gyarapítsa. Ezzel a felmerült gondolattal szemben nekem az a felfogásom, hogy a székesfőváros üzemeinek igenis jövedelmet kell szolgáltatniok. A főváros mbit Magyarország legnagyobb vállalkozója, csak akkor tud a szociálpolitika és a jóléti intézmények fejlesztésében jó példával elöl járni a többi kapitalisztikus vállalatok élén, ha a nagyüzemei és a közművei olyan nyereséget 1 bocsátanak a rendelkezésére, amelyből azután a szép eszmék és gondolatok megvalósíthatóvá is válnak. Egyébként is a közigazgatás íz utóbbi évtizedekben annyira eltért régi irányától, hogy ma egy milliós város közigazgatásában többé liein az lényeg, ami 50 esztendővel ezelőtt volt, hanem a nagy közmüvek és jóléti intézmények helyes vezetése. Budapest közönsége nem kapja sokkal drágábban az áramot, mint a külföldi nagy városoknak a lakossága, sőt egyes külföldi nagyvárosokkal szemben még Budapest áramellátása olcsóbb. Képzeljük el azonban azt, hogy az Elekiomos Müvek egy magán- részvénytársaság kezében volna és a főváros csak felügyeleti jogokat gyakorolna az áram ármegállapításánál, akkor ebben az esetben a magánrészvénytársaság joggal követelhetné azt, hogy befektetett tőkéjének legyen legalább 7—8%-os osztaléka, forgótőkéjét pedig a mai pénzpiaci viszonyok szerint legalább 10%-kal akarná kamatoztatni, úgy hogy akkor csupán a kamatszolgáltatás kitenne a 150 millió pengő invesztíció és forgótőke mellett körülbelüli 14 millió pengőt, tehát 6- 7 millió pengővel többet, mint amit jelenleg az Elektromos Müvek a székesfővárosnak kamat és szuperdividenda címén fizetnek. Az elektromos áram árának leszállítását én csak akkor tartanám helyesnek, ha az ár am előállítás és az úrumszétosztás költségeit még jobban lehetne redukálni, mint ahogy az jelenleg történik, ehhez pedig az szükséges, hogy az elektromos áiam- fogyasztást propagandával és hirdetéssel olyaii itiér- tékben kell fokozni, hogy mi is, Magyarországon óriási nagy abszolút modern centrálékat építhessünk, amelyeknek az áram előállítási költsége még kisebb lehet, mint a kelenföldi telepé. Az Elektromos Művek zárszámadásával kapcsolatban még csak azt a megjegyzést teszem, hogy gratulálni lehet annak az ügyosztálynak és annak az ügyvezetésnek, amelyik olyan szerencsésen vezeti az Elektromos Müveket, hogy meg tudja fizetni a befektetett tőkék kamatait és még ezenkívül felül- osztalékot is tud adni a fővárosnak, miután látjuk, hogy a főváros egynémelyik üzemeinél előfordul az, hogy veszteséggel kell megküzdenie. 'Vir KTOJL seholaj legyen minden menfőszekrényben. Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógyít. M. kir. népjóléti és munkaügyi M. kír kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,062/XX 1925. sz. körrendelet. rendelet. 10 A műszaki adminisztráció reformja. Átszervezik a kerületi mérnöki hivatalokat. Solty Lajos. A városházi műszaki adm nisztráció nagyvonalú reorgan zációja folyamatban van, d végrehajtás közben mind újab és újabb tervek merülnek fe Solty Lajos tanácsnok fáradhata: Lm ambícióval igyekszik közszo gálata utolsó évébpn a mérnöl kar eredményes munkálkodása nak alapjait lerakni s az ö irány tásával és régi szakismereteine felhasználásával készül az égés mérnöki közigazgatás reformj; Természetesen ezeknek az újíts soknak nagyrésze belső, adun nisztratív természetű intézkedésekben nyugszik, d most rátérnek a reform során olyan rendelkezése megtételére, amelyek közelről fogják érinteni nagyközönséget is. Ez a nagyfontosságú reorganizáció — értesiilé stink szerint — a kerületi mérnöki hivatalok mííkc desére is kiterjed és ezen a téren igyekszik a ma egyáltalán meg nem felelő állapotokat! segíteni. Is mcrctes, hogy a kerületi mérnökök milyen felelőssé ges hivatást töltenek be. A kerületi mérnök kö'te lessége ügyelni a kerületében lévő útburkolatok jó kaiban' tartására, a magánépületek közbiztonság állapotára és esztétikai külsejére, ^hatáskörébe tar toznak az építésrendészeti, tűzrendészen, árvízvé delmi és egyéb fontos ügyek, amelyek á lakossá életében elsőrangú szerepet játszanak. Sajnos, a mai széttagolt helyzetben a kerülete mindjobban eltávolodnak, kiesnek a központ látóköréből s ez okozza, hogy rendkívül sok a panasz a kerületi mérnöki hivatalok nem elégsíé lelkiismeretes működése ellen. Sok olyan eset van, amely a kerületi mérnökök beavatkozását tenné szükségessé, a város szívében omladoznak a házak, hullanak a vakolatok, másutt engedély nélkül építenek kisebb-nagyobb épületeket, bekerítetten, telkek szolgálnak szemétdombokul és mindez a legtöbb alkalommal fel sem kelti a kerületi mérnökök figyelmét. A városházán tehát olyan reformon fáradoznak, ami még jobban kiemelné a kerületi mérnöki hivatalok jelentőségét, de egyben fokozná a mulasztásokkal szemben való felelősséget is. Solty Lajos középítési tanácsnok már összegyűjtötte különböző oldalról a szükséges adatokat, amelyeknek áttanulmányozása után javaslatot tesz a kerületi mérnöki hivatalok újjászervezése tekintetében. De nemcsak rendelkezésekre lesz szükség, hanem meg kell oldani a központi legfelsőbb műszaki irányítás régóta vajúdó problémáját is, mert a mai rendszer melleit a műszaki adminisztráció működéséről senki sem tud áttekinthető, egységes képet alkotni. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha végre megszervezik a műszaki alpolgármesteri állást, ahonnan az egyre fontosabbá váló műszaki kérdéseket szervesen, egy kézből irányíthatják. II. KÉZMŰIPARI TÁRLATON KITÜNTETVE. HUSZÁR VFNPFI MÜBUTOR, ÉPÜLET, PORTÁL, nUOZ.Htt VLNULL BOLT És ÜZLETBERENDEZÖ Vili., Rökk Szilárd-U. 5. Telefonhívó: József 352-45. Szentessy Mihály kárpitosáru gyára Budapest, IX., Márton-utca 9. Telefon: J. 373—92. ■ «Jrfsáról, saiát érdekében tekintse meg új helyiségében Mii ICIC ED r<rz".* vasbútorgyár készítményeit. Ágybetétek, nHHIlhK kárpitos-áruk, ágynemű és paplanok gyári árban. Budapest, VII., Dohány-U. 1., Károly körút mellett. Telefon : J. 424*12. Ani^l parkett vállalkozó, VJl/ldL. / äIIICII asztalos mester. lliuiapeNt, 1.. IKor*-!Btc*a 24. *%. Telefon : Automata 507—-34. j KOZMA PÁL ácsmester BUDAPEST, VIE, ÖV-UTCA 183. SZÁM. ácsmester, elvállal úgy helybe-, mint vidéken : magasépítésnél körkemence-, sodronypálya-, vasút-, híd- <*s vasbeton munkálatoknál építkezéseknél előforduló ácsmunkákat PESTERZSÉBET, SZENTERZSÉBET-TÉR 6. SZÁM. KUCSERA GYÖRGY ácsmester BUDAPEST, VI., FORGÁCH-UTCA 17. Telefon: Lipót 901 — 71. KAZDA J. UTÓDA VLASÄK V. aszjaloskellékek, bútorovár Újpest, Árpád-út 139. Telefon: U. 144. £Ss» jfl «f á iioü műbútorasztalos-mester készít teljes lakberendezéseket BUDAPEST, I. KÉR , SZENT JÁNOS-TÉR 4. SZ. ÁBRAHÁM JÓZSEF faszobrász, műasztalos, szalon- és lakberendező. BUDAPEST, VIII. KÉR., MAGDOLNA-UTCA 10/B. LÁNDOR JÓZSEF géperőre berendezett j épület- és bútorasztalos üzeme és telepe. Budapest, X., Kőbányai-út 39. Telefon: J. 341-31. KÉSZ AJTÓK ÉS ABLAKOK ISSHti. S 111 a 81 a a íagy mennyiségben, azonnal kaphatók. Készít azonkívül tömör lialó- -zobákat és rendelésre, rajz szerint, mindenféle asztalosmunkát a legszolidabb kivitelben MALOMSOKY JÓZSEF asztalosárugyár R.-T. gyártelep : VII., Francia-út lt. Telefon :] József 464—63, 464—66. Prospektus díjtalan. JAUERN1K FERENC Sír vállal : épület és bútorasztalos munkákat Lakás: Műhelyt Budapest, IX., Ferenc-körút 23. Budapest, IX., Tompa-U. 1Ö. Parafakőgyár R.-t. ezelőtt: Kleiner és Bokmayer Budapest, VIII. kerület, Főherceg Sándor-tér 4. Telefon: József. 301 -14 vagy József 301 -16 Készít sajtolt parafa parketta padlóburkolatokat. Teljesen zajtalan járású, lábmeleg, vízálló padló. BtJXOR Tisztviselőknek előnyös fizetési feltételek mellett. Budapest, VII., Wesselényi-utca 51. JUTKOVITS. FISCHER HENRIK» Telefon: Aut. 623—00. Budapest, III. kér., Szent Endrei út 8189. Dnnli lánnc ácsmester és I dull UdilUu famegmunkáló telepe Budapest, III., Fila terigát 6390., a pályaudvar mellett Telefon : Aut. 624—39. DIÓSY JÁNOS i'ézárnkcrcskcdo Budapest, VII., Rákóczi-út 24. Telefon:. ]. 420 55. STEINER ZSIGMOND ÉS TÁRSA magy. kir. szab. egyenruha, sapka- és csákógy ár. Katonai felszerelési cikkek nagy’ereskedése. Levente, cserkész-, sport- és tűzoltóié szerelések BUDAPEST, VI., HAJÓS-UTCA 15. SZ. 4:W Alapíttatott l9U0-ban. — Telefon: Automata a )5 -46
