Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-27 / 13-14. szám
<929. március 27. Független Budapesf 5 PIROS-SÁRGA-KÉK. MEGVÁLTOZTATHATÓ-E A FŐVÁROS CÍMERE ÉS ZÁSZLÓJA ? Irta: üovsiky .Iáhon főv. biz. tag. Kér,dés, amit Urmánczy Nándor joggal és az őt jellemző izzó hazaszeretetével felvetett: változtassuk meg, vagy vonjuk-e be Budapest székesfőváros piros-sárga-kék lobogóját, mert színei egyeznek az oláh színekkel. Indokolja álláspontját szó- szerint azzal is: — Amióta tilos a Hargita mellett a gyergyói fennsíkon, vagy a Küktillő partján a magyar lobogó, amikor még apró piros-fehér-zöld csokrocskát sem szabad ott a kabátra, ruhaderékra tűzni, akkor én csak gyűlölettel tudom nézni a főváros székházán pöííeszkedő oláh zászlót. Igaza van Urmánczy Nándornak. De az is igaz, hogy nemcsak a magyar lobogó tilos Erdélyországban, hanem valahány oláh ünnepség, van, a színmagyar faluk házait csendőrjárőr kujtorogja végig: — Tűzzétek ki a zászlót! A szegény ember azt feleli: — Nincs zászlóm, mert nem volt rá pénzem! — Ha nincs pénzed, tedd ki papirosból, de kint legyen ám! így mondja a csendőr. Hát ne gyűlöljük akkor az oláh zászlót? A piros-sárga-kék színű fővárosi lobogót 1873-ban Buda-Pest-Óbuda egyesítésekor, az új egyesített címer összeállításakor határozta el a három város képviselőiből álló bizottság. Eredeti rajza, a kiküldött bizottság tagjainak ellenjegyzésével ott fekszik Buda-Pest-Óbuda címereivel a főváros levéltárában. Gárdonyi Albert és Budó Jusztin Budapest székesfőváros érdemdús főlevéltárosa és levéltárosa mutatta meg, illetve magyarázta meg nemcsak a zászló eredeti rajzát, de a régi címereket is, amejyekről dr. Toldy László, a régi főlevéltáros, a Magyar 'Történelmi Tarjaiul 1896-i ülésén érdekes és részletes előadást tarn tott.1) Ebben az előadásában emlékezett meg arról, hogy a kiküldött bizottság felkérésére a címer összeállítását Doboky Ignác, Horváth Árpád, Nagy Iván, báró Nyáry Albert és Römer Flóris heraldikával foglalkozó tudósok végezték. Ezek a tudósok a címer összeállítására I. Lipót király 1703-ban kiadott Pestnek és Budának szóló királyi kiváltsági leveleket vették alapul, de egészen figyelmen kívül hagyták, hogy Pestnek és Budának már régebbről, a XIV. és XV. századból is voltak címerei, pecsétéi, sőt figyelmen kívül hagyták, hogy Óbuda, Nagy Lajos király alatt, székhely és szabad királyi város volt. Gárdonyi Albert főlevéltáros mondja, hogy Budának a zászlója 1703 előtt piros-fehér-zöld volt, míg Pest lobogója piros-kék-sárga, mert a címerrajzokon piros, arany és kékszínű volt az alap, illetve a rajta levő torony és a toronykapu térsége.2) Úgy dr. Toldy László, mint Gárdonyi Albert helytelennek találja a mai címert. Dr. Toldy 1896-ban úgy nyilatkozott: ß— Hibás volt a szakférfiak által kombinált címer, ami főkép abban leli mentségét, hogy a bizottság előtt nem volt más, mint az I. Lipót király által 1703-ban a két városnak adott címer képe és munkájukat sürgősen el is kellett végezniük. Ha már ez a tervezet is hibás volt, úgy határozottan még hibásabb volt az a címer, melyet a 34-es szervező bizottságnak erre a célra kiküldött albizottsága előterjesztésére véglegesen a 34-es szervező bizottság állapított meg. (Ez a bizottság ugyanis a következőkben állapította meg az új címert: a címerpajzs úgynevezett német pajzs legyen, melyet középen a Duna jelzésére ezüstpólya választ ketté: a felső mezőbe jön Pest jelzésére az egytornyú, az alsóba Buda és Óbuda jelzésére a háromtornyú, 1) Budapest régibb és újabb címerei. Irta: dr. Toldy László. 2) A Heraldikában az arnyszín, zászlóba fogva, sárgára változik. AUER IGNÁC papirosáruk, üzleti könyvek gyára, vonatozó intézet, könyvnyomda BUDAPEST, Vili., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. Telefon : József 386- 02. két kapuval ellátott vár. Pajzstartókul jobbra Buda jelzésére oroszlán, balra Pest jezésére egy griffmadár illesztetett, a címer fölé pedig a magyar szent korona. A címerpajzs és a pajzstartók egy ízléstelen, semmiféle heraldi- kailag helyes címernél elő nem forduló márványszínt utánzó táblára állíttattak. ily alakban terjesztette a 34-es bizottság az általa elfogadott címertervet a közös közgyűlés elé, mely azt 1873. évi május, hó 29-én tartott ülésében 15. számú határozatával elfogadta, s melyet Ő Felségének megerősítés végett be is mutattak, ki azt 1873. évi szeptember hó 21-én kelt elhatározásával megerősítette. Ezen elfogadott rajz alapján készültek azután Budapest székesfőváros különféle hivatalainak pecsétnyomói és több-kevesebb eltéréssel ezen rajz alapján készültek a különböző városi épületek, iskolák s egyebeken alkalmazott városi címerek is. Ha tehát már a heraldikusok által 1873-ban.L megállapított címer ellen is sok lényeges kifo-\\ gást lehet támasztani, még inkább áll ez a fő- \ városnak ezen címeralakjáról, melyet a 34-es bizottság ajánlatára a közgyűlés elfogadott.! Röviden összefoglalva az eddig elmondotta-1 kát, kétségtelen, hogy a főváros jelenlegit címere úgyszólván minden vonásában hibás, Gárdonyi még tovább megy, mint elődje; nemcsak kifogásolja a mai címert, de el is készített egy új címertervezetet, amelynek az egész összeállítása más, mint a jelenlegi címeré. Azonban az elkészítésen túl ő sem jutott, mert a címer rajza ott fekszik a fővárosi házinyomda igazgatójának a szekrényében. Az Urmánczy Nándor által felvetett kezdeményezéshez röviden még annyit: minden időben a zászlóért, a zászló becsületéért kitartottak az emberek. Ha az okát keressük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a zászló jelvény és szimbólum. Láttukra hagyományok, a múlt, egy nagy, dicsőséges nemzeti múlt jut az emlékezetbe, de mi jut az emlékezetünkbe, ha látjuk a piros-sárga-kék lobogót? Tetszhetik-e nékem, neked és mindannyiunknak és örömet okozhat-e egy zászló, amely fájdalmat, a megszállott oláh területeken lévő magyar vármegyékben kínlódó, sínylődő testvéreink elnyomatását juttatja eszünkbe? És helyes-e az a zászló, amelyről az illetékes szakértők mondják, hogy nem úgy van összeállítva, mint ahogy azt a címerek színei szerint kellett volna megállapítani? Tetszhet-e egy zászló, amelynek színei az itt megforduló idegeneket gondolkodásra készteti: miért tűz ki ez a város olyan zászlót, amely a hazáját megcsonkító oláh népség zászlószíneivel azonos? És amely Budapest és Bukarest fogalmát esetleg az idők folyamán ezáltal is összekeveri? Úgy gondolom, hogy nem. A főváros díszletraktárában már nagyon kevés a piros-sárga-kék zászló. Elapadtak. Sok pénzbe kerülne az új zászlók beszerzése. Tehát alkalom is volna arra, hogy minden különösebb költségek nélkül a címer zászlójának megváltoztatásával a törvényhatóság foglalkozzék. Lehet, hogy lesznek szőrszálhasogatók, akik ennek a kérdésnek a felvetését nem fogják jó szemmel nézni. De azok semmi esetre sem a magyarok soraiból fognak kikerülni. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy most történelmi időket élünk, és hogy olyan zászlószínek változtatásáról van szó, amelyet már 1896-ban is szívesen láttak volna, és amelyről heraldikai tudósok állapították meg, hogy helytelenül voltak összeválogatva. Mire várjunk tehát? A lehetőség is megvan, mert nincs zászlótartalék a régiekből. Viszont a keresztülvitele sem okoz törvénybe ütköző nehézséget, miután csak cimermódosításról van szó, amely nem esik az 1920. évi I. törvénycikk hatálya alá. Egy csapásra megoldható a kérdés. Eltűnnének az annyira nem szívesen látott oláh zászlóval egyező színek. Es ezzel is keletkezne egy újabb demonstráció — Trianon ellen. Igazságunkat, megcsonkítottságunkat minden tisztességes propagandaeszközzel hirdetni kell. Hirdetni kell bátran, felemelt fővel: de semmi esetre sem oláh színekkel egyező, félreértéseket kelthető lobogókkal, és ilyen lobogókkal díszített szentistváni magyar fővárossal. Ilovszky János. CkROTFONAT A LEGJOBB KERITESANyAG. K0LLERICHM™ •uDAPcsT.iv.rERCMC-Józscr rakp. zi. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon: Aut. 530-03. ■» ■; T Á XV I N A V A \ V Í V 6 X kitűnő gyógy- ésborvíz gyógyít: gyomorégést, szívet, vesét, hurutot. Magyarországi főraktár; Budapest, VIII., Baross-utca 87. sz. Telefon : József 365-14. OWAAAA/W\AAAAAAAA ' ^WVVLVVVVWvWV A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljárásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető. Q> BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Szent Beliért Szállója a gyógyfürdővel közvetlen kapcsolatban. ELSŐRANGÚ CSALÁDI SZÁLLÓ! A szálló vendégei a gyógytényezők használatánál 25'/o engedményben részesülnek. — Díjtalan autóközlekedés a szálló és az Apponyi-tér között. r\Ani| HAI fehér és finom sütödéje LJV^RIi [ML kétszersült különlegessége Budapest. VII., István-út 51. Telefon: ). 405—94. Zongoravásárlók figyelmébe! utánviamcHSe6” cégből kiváltam, zongora- és gramofonüzletemet Szabadi A. és Fia cég alatt VI., ANDRÁSSY-UT 17. sz. a. megnyitottam kereskedelmi tanácsos Teleíon : Aut. 112—60. Szabadi Adolf ANGSTER JÓZSEF ÉS FIA PÉCS orgona- és harmóniumgyár r.-t. Készít új orgonákat művészi kivitelben, Pneumatikus átépítések. Mindennemű javítások. Uj homlokzatsípok. Tisztítás, hangolás, orgonák karbantartása. Harmóniumok részletre 224 P feljebb. Budapesti iroda : IV., semmelweis-u. 10. Telefon: Automata 881—25. 1,050 új orgona. 62 éves múlt FtIEG-EH. OTTO ORGONA GYÁR UJ ORGONÁK valamint HOMLOKZAT SIP OR szállítását és orgonajavításokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyárainkból negyven éves fennállása óta 2,300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X., SZIGLIGETI-UTCA 29. SZÁM. (RÁKOSFALVA) * TELEFON: JÓZSEF 393-45. VÁJNÁ ÉS TÁRSA Budapest Gumiáruk, orvosi műszerek, hőmérők A Continental Caoutchouc Comp. Hannover Vezérképviselete Arany János-u. 16. — Telefon: L. 992-17. Műszaki gumikesztyűk, Gáztömlő külön- ________legességek. Bő rkabátok rövid és hosszú, bőrnadrágok, sportmellények, szőrmebundák, soffőrbundák és őrbundák, lábzsákok és kocsitakarók, Trench Coat, autó bőrfejvédők és kesztyűk. Ügyeljen az ,,ABI“ védjegyre! Gyártja : Aczél Bőrru házati Ipar Budapest, VII., Károly-körút 13. Telefon : ]. 364-91.
