Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-19 / 51-52. szám

1928. december 19. Független Budapest 19 UzempolStikai Irta: G!N»r«IVroiM* tanácsnok Borvendég Ferenc. Nagy közüzemeinknek, az Elektromos Müveknek, a Víz­müveknek és a Gázmüveknek monopolisztikus szolgáltatásaik révén többszörösen összetett hivatásuk van. Hivatásuk elsősorban a szol­gáltatásaiknak megfelelő szük­ségletek kielégítése. A szolgáltatásoknak a fontos­sága egyre növekedő jelentősé­get nyer, mert ezek a szolgál­tatások a nagyvárosi életet egyre több vonatkozásban érintik. Ezek a vonatkozások hatá­rozzák meg közüzemeink közvetett hivatását, azt t. i., hogy szolgáltatásaikkal előnyösen hassanak azokra az érdekékre, amelyekkel vonatkozásban vannak. így megfelelő egységárpolitika mellett előnyösen hathatnak az ipari termelésre, kedvezően befolyásol­hatják a kereskedelmi vállalkozásokat. Közgazdasági szempontból tehát fontos szerepre vannak hivatva. Üzemeinknek másik közvetett hivatása, hogy jövedelmeikkel hozzájáruljanak a községi terhek- iiez, lehetővé tegyék a községi feladatok meg­felelőbb teljesítését, újabb községi feladatok vállalását a nélkül, hogy a közönség adóterheit növelni kellene. Ha üzemeinknek előrelátható fejlesztésével ineg- könnyítjük a városnak egyéb feltételeiben biztosított fejlődését, ha termelésünk racionalizálásával, a gazda­ságosság fokozásával szolgáljuk a közgazdaság fon­tos érdekeit, ebből magára a kommunitásra is na­gyobb előny származhat, mintha a jövedelem növe­lését tekintve főcélnak, a többi közérdekű szempon­tokat elhanyagolnánk, vagy legalább is kellő figye­lemre nem méltatnánk. A helyes üzletpolitika tehát az, amely tisztán látva az üzemi tevékenységeknek minden irányba való ki­hatásait, az összes számbavehető közérdeket helye­sen értékeli és ezen tényezők helyes értékeléséből eljut a tennivalók pontos és teljes megállapításához. Az egyes tényezők jelentőségükben idővel vál­tozhatnak és ennek megfelelően körültekintő mérle­gelés után időről-időre váitozniok kell azoknak a konkrét célkitűzéseknek is, amelyek a helyes üzemi politikát adják, mindig ráhelyezve azt a pénzügyi lehetőségek reális alapjára. Ezek a szempontok vezetnek bennünket üzemeink tevékenységének irányításában, azok fejlesztésében, a minél nagyobbfokú gazdaságosság elérésére irá­nyuló törekvéseinkben A székesfővárosnak pénzügyi helyzete a külföldi kölcsön rendezéséig sívár képet mutatott. Az üzemek fejlesztésének, gazdaságosításának nem voltak meg a pénzügyi feltételei, kölcsön felvételére még gondolni sem lehetett. A pénzügyi feltételeket pedig okvetlenül meg kel­lett teremteni, mert különben az a helyzet állott volna elő, hogy a szükségletek növekedésével távol­ról sem tudunk lépést tartani, megakadályozzuk a város életének fejlődését. A pénzügyi feltételek megteremtésére akkor csak egy mód kínálkozott: az üzemek folyó bevételéből kihozni azt a tökét, amely a legszükségesebb mérték­ben való fejlesztéséhez kellett. A kölcsön felvétele lehetővé tette üzemeinknek nagyobb arányokban való fejlesztését; de még a kölcsön iölhasználása után is elég távol leszünk a céltól, amelyet ezen a téren el kell érnünk. Még nem tudjuk megvalósítani azt, hogy üzemeink gazdaságos teljesítőképessége állandóan a fokozódó szükségletek előtt haladjon, pár lépéssel mindig meg­előzze azt. Reméljük, hogy a közeljövő erre is megadja a pénzügyi lehetőségeket. Állandóan figyelemmel vagyunk a helyzetadta lehe­tőségekre és az üzleti szempontok kizárólagos érvé­nyesítésén felülemelkedve igyekezünk ezeket a szem­pontokat a közérdek altruisztikus szolgálatával összeegyeztetni. Budapest közlekedése és a környék bekapcsolása. Irta: törvényhatósági bizottsági tag. Scheuer Róbert. Az olyan sokszor hirdetett egy­séges közlekedési probléma meg­oldása még mindig késik. Hiába, visrza-vissza kell térnünk a sok­szor hangoztatott közlekedési dik­tátor gondolatára, aki hivatva volna egyszer ilyen egységes köz­lekedési programmot felállítani és akinek olyan hatalom volna a ke­zében, hogy azt végre is hajt­hassa. Egyik legfontosabb problémája Budapest mai közlekedésének a közvetlen környéknek Budapest egységes közlekedé­sébe való bevonása. Hamis tudniillik az a kiindulás, hogy Budapest közlekedése egymilliós város igé­nyeit kell hogy kielégítse. Mert igaz ugyan, hogy közigazgatásilag ennyi Budapest lakosságának száma, azonban közlekedési szempontból ez a szám jóvai na­gyobb, becslésem szerint cca másfélmillió, mert hozzá kell számítani azokat a környékező és a fővárossal össze­épített községeket (városokat), melyek, ha közigaz­gatásilag nem is, de közlekedésileg Budapesttel egy egészet alkotnak. És éppen ezen a téren igen sok a teendő, nemcsak Budapest törvényhatósága részé­ről, de az említett közületek vezetőségének részéről is, mert ezeket a kérdéseket csak az említett vezető­ségek együttesen oldhatják meg Budapest törvény­hatóságával. Nem hiszem, hogy helyes úton járnak azok a környékező közületek, amelyek külön vas­utak vagy autóbuszvonalak létesítésére kérnek enge­délyt a kormányhatóságtól, mert ezekkel vagy csak a főváros határáig járhatnak, amivel nem szolgálják teljes mértékben lakosságuknak azt az egyik fontos érdekét, hogy a főváros belsejével jó összeköttetést kapjanak, vagy pedig kiforszírozzák a főváros terü­letére való bejutását közlekedési eszközeiknek, mely esetben természetesen ellentétbe kerülnek a székes- főváros közlekedésének jogos alapelveivel. Ismétlem, ezek a kérdések csak a főváros vezetőségével kar­öltve oldhatók meg mindenkire nézve kielégítő mó­don. Nem nóvum ez és a külföld számos példájára hivatkozhatnék. Egy ilyen együttműködés legsürgősebb teendői volnának: a Hév. kérdések rendezése, megállapítása annak, hogy hol van szükség új villa­mosvonalakra, vagy meghosszabbításokra és hol autóbuszvonalakra vagy esetleg melyek azok a vo­nalak, amelyek a gyors megoldás kedvéért autobusz- szal látandók el, de ugyanakkor a villamos építését is megkezdik és annak befejezésével venné át az addig autóbusszal ellátott közlekedés lebonyolítását. Hol, milyen alapelvek alapján kellene nézetem sze­rint ezeket a kérdéseket egyszerűen és kielégítő mó­don megoldani, arról más cikk keretében fogok be­számolni. Nedves falak szárazzá tételére kizárólag KOLLARIT foEycEionjf szikéiéi© anyagot hasznai jen, mert ma ez a legolcsóbb és legjobban bevált szigetelő anyag. — Hidegen lesz használva. Gyártja : EGYESÜLT ÚJPESTI VEGYÉSZETI GYÁRAK KOLLÁR MIKLÓS U]PEST, VIOLA-UTCA 30-32. Telefon: 913 43, L 920-56. KÉSZ AJTÓK ÉS ABLAKOK alapmázolva nagy mennyiségben, azonnal kaphatók. Készít azonkívül tömör háló­szobákat és rendelésre, rajz szerint, mindenféle asztalosmunkát a legszolidabb kivitelben HALOMSOKY JÓZSEF asztaiosárugyár 33.-T. Gyártelep: VII., Francia út II. Telefon : József 464—63, 464—66. Prospektus díjtalan. «'»ft*»«* && ^11 iBistHy cserépkályha-építő iparvállalata Budapest, II., Batthyány-utca 13- Alapítva 1872. Telefon : Aut. 523-22. Sopron-győri tej és yoghurt a aegmeghízhafóbb! Sopron-, Győr- és Vas­megyei Tejgazdasági R.-T. Központi üzem és irodák: I.. FEHÉItVARI-ÚT 3 ’--35. SZ. Telefon: József -05 31., József 428 01. MENTŐSZEKRÉNYT az ,,első segélynyújtáshoz“ szállít HAMVAS ERVIN oki. gyógyszerész irodája Budapest, V, Csáky-utca 34. Te efon : L. 965 60. HUNGÁRIA GUMMIPADLO IzSéses, tartós, higiénikus! Színben, minőségben elsőrangú : Készül símj es márványozott, gyönyörű színekben, (folyóméte­renként és kockákban. Gyártja : ^^ HUNGÁRIA Guttapercha és b NAuYtÉTÉNY. Gummiárug’ár Üt* BUDAFfsT­gépcsz­inérnök KOVÁCS A. ÖDÖN központi fűtés, vízvezeték, csatornázás Budapest, \IBB., Bezerédi-utca 8. szám. Telefon: József 382 93, József 408-78. BlELbK LÁSZLÓ épületüvegezési vállalkozó és táblaüvegkereskedő ‘.József' Iroda: Budapest, VII, Nefelej s-u. 45. 392-78. Lakás: IX., Üllői-út 119. sz. BRAUN FERENC üvesr-, poifceUán-, képkere- tezö- és üvegezésű vállalat Budapest, II., Fő-utca 44. Telefonhívó Aut 517-79 KAISEE EUaO építőmester BUDAPEST, VT, FRANGEPÁN-UTCA 21. SZÁM. Telefon : L. 901 02. CSIMAR KAROLY építész és építőmester BUDAPEST, i. KÉR, BÖSZÖRMÉNYEUT 18. SZ. Te’efon : Krisztina 510—86. fiOiíéálmíMsÍT.. 'ti&UJ/Á. /.45&-03. VÁG© és KOVÁCS építőmester, építési vállalkozó BUDAPEST, V, WEKERLE SÁNDOR-UTCA 4. Telefon: ' eréz 290—59. FEKETE ©DON uráéi1 siök vízművek, vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések es légszeszberendezések tervezése és kivitele Budapest, II, Zsigmond-u. 1. Telefon: Aut. 514-80. WEISZ MIHÁLY mérnök, építési vállalkozó, csatorna- és mélyépítő BALATON-UTCA 2. — TELEFON: T 257—66. »STEÄUA« MAGYAR KŐOLAJ R.-T. »«.Kim’« - BKm'KHJV speciális autó- és traktorolajok, aszfalt, poro aj. Központi iroda : V, Nádor-u 2. Telefon: Aut. 939-25. Telep: csepeli petróleum-kikötő. Telefon: 3. 300-86. Telepek, szabaar aktár au, benzinkutak az egész országban. T eherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: NAY és RÓNA gép és szállítóeszközgyár Budapest, X, Kápolna-tér 27 29 Telefon: József 395 - 80 Os^ak pi peres/appaot ha^/iiáljon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom