Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-19 / 51-52. szám

20 Független Budapest ^ 928. december 19. Ki felelős a főváros kórházépületeinek botrányos leromlásáért ? Irta: Bír. liörmöczi Xollán fővárosi törvényhatósági bizottsági tag. Dr. Körmöczi Zoltán. A napi sajtót és a főváros közönségét egyaránt erős izga­lomba hozta a főpolgármester sajtónyilatkozata, melyben a fő­város kórházaiban tett látoga­tása alkalmával szerzett tapasz­talatairól számol be. Megszólalt a nagyhatalmú belügyminiszter úr is, a főváros nagy barátja, mondván: „A főváros autonó­miáján uh hatósásai évek óta nem vizsgálták meg a kór­házakat!" Nem lesz nehéz be­bizonyítanom, hogy a belügy­miniszter úr rosszul van infor­málva, valamint azt is, hogy a főpolgármester úr egy jottányi újat sem mondott olyat, amelyet mi, baloldali bizottsági tagok, ismé­telten és ismételten el nem mondottunk volna már ti közgyűlésen és bizottságokban. Mindenki tudja, hogy a háború és forradalmak után minden intézmény, így természetesen kór­házaink is siralmas állapotban _ voltak. Ezekről a szörnyűségekről, pl. az újságpapír-lepedőkről Fábián Béla beszélt először a közgyűlésen és dicséretül mondhatom, a főváros illetékes faktorainak részéről azonnal megindult a segítés munkája, mégpedig igen szép eredménnyel. Természetes, hogy nem lehetett egyszerre minde­nen segíteni, mert nemcsak, hogy nem volt mindenre pénz, de már akkor is megvolt a népjóléti miniszter úrnak az a kedves szokása, hogy az ápolási díjak felemelése, illetve annak jóváhagyása ügyében nem tartott lépést a főváros igénylésével, azaz a tény­leges szükségletekkel. így aztán növekedett a deficit, mégpedig a népjóléti minisztériumnak a fővárosi kórházi alappal szemben fennálló adósságával pár­huzamosan. Azután e sorok szerény írója a költségvetési viták alkalmával elmondottakon felül két interpellációban tette szóvá a kórházi épületek szörnyű leromlását; választ is kapott mindkét alkalommal, némi csekély segítő akció újra megindult, de fedezet hiányában, a népjóléti minisztérium szűkmarkúsága mellett, nagyjában minden a régiben maradt. A múlt törvényhatósági ciklus idején a ^“-listá­val összeíüggőleg a népjóléti miniszter űr egy bizott­sággal járatta végig a főváros kórházait. Figyelemreméltó, hogy ez a bizottság nem talált hiányokat, csak a pazarlás nyomaira vadászott és sikerült is egy-két ápolóval, vagy hasonló állású alkalmazottal a személyzetet redukálnia. 1926-ban tettem azt az indítványt, hogy a nép­jóléti miniszter urat kérjük fel, hogy küldjön ki a maga minisztériumából egy szakbizottságot, amely bizottsággal végre békés úton letárgyalhatnék a fő­város és a kormány között felmerült vitás anyagi kérdést. A bizottság összeült; az ügynek nem hasz­nált. Az ápolási díj a kívánt nívón alul maradt. Az 1927. év II. felére és az 1928. évre szóló kórházi költségvetés már a népjóléti minisztérium szak­férfiúinak aktív közreműködése mellett készült el; tehát úgyszólván előzetes jóváhagyással; ennek dacára ezen két évről szóló közkórházi költségvetés a mai napig nem nyert a kormányhatóság részéről jóváhagyást. Majd 1925-ben a tanács egy ú. n. „tatarozási bizottságot“ küldött ki, melyben jó magam is, Csilléry és Ereky biz. tagtársaimmal sorra jártam az összes kórházakat napokon át a pincétől a padlásig a kór­házi igazgatókkal, a műszaki és a közegészségügyi osztály kiküldötteivel együtt; pontosan megállapí­tottuk a fogyatékosság sorozatát, a műszaki költ­ségvetés elkészült, azt a közgyűlés műszaki szak­férfiúival felülbíráltattuk, bizottságilag letárgyaltat- tuk, de a népjóléti miniszter úr a 12 éves leromlás foly­tán szükségessé vált általános tatarozás költsé­geiben nem volt hajlandó és ma sem hajlandó részesedést vállalni, a közkórházi költségvetésbe ilyen nagy összegnek (T5 millió pengő) beállítása pedig lehetetlen, mert enormisan emelné az ápolási díjakat. Az általános tatarozás helyett jött a lépésenként haladó munka, még mindig intenzívebben azonban, mintha bevártuk volna a népjóléti miniszter úr jóváhagyását; hiszen az 1927. év II. felére szóló közkórházi költségveté­sünkre még a mai napig sem méltóztatott választ adni. Azután jött a Kiár Zoltán-félc támadás. Nosza ismét elindult egy bizottság, megállapította a régi hibákat, — eredmény a semmivel egyenlő! Végül azonban elindult felfedező kőrútjára a fő: polgármester úr és szinte hihetetlen, de mivel Ö Méltóságának az illetékesek direkt a bajokat tárták fel, sőt nyomatékosan hangsúlyozták a hibákat, a fogyatékosságokat, ő is kénytelen volt megállapí­tani, amit egyébként a fentemlítetteken kívül a tiszti főorvos úr is kemény szavak kíséretében mon­dott cl a közigazgatási bizottság ülésén, hogy baj van a kórházak épületeivel. Hamar újra egy bizottságot! Meg is történt és csodálatos dolog, ők is meglátták ugyanazt, amin már régen lehetett volna segíteni, ha a fővárosnak az általános tatarozáshoz szükséges anyagi eszkö­zök rendelkezésére állottak volna. Ezekből megállapítható tehát, hogy a belügyminisz­ter úr nem jól lát, ha azt hiszi, hogy a főváros autonómiájának faktorai nem voltak tisztában a kór­házak állapotával, másodszor megállapítható, hogy semmi szükség nem volt a főpolgármester úr felfe­dező kőrútjára, hanem igenis, arra volna szükség, hogy a kormány előtt ne legyen a főváros mostoha- gyermek, melybe egyik miniszter a másik után rúg bele, legújabban a földmívelésügyi miniszter úr A főpol- polgármester úr pedig, mint a kormány képviselője, harcoljon fölfelé a főváros érdekeiért, kérje és köve­telje a népjóléti miniszter úrtól a főváros jogos igényeinek kielégítését, akkor rendbe jönnek a rendbe hozható kórházépületek és a ki nem javít­hatók helyett épülnek újak; mert csak az épületekben van a hiba; az orvosi munka, az ápolás, az adminisztráció, az élelmezés nem ad panaszra okot; csak jóakarat kell felülről és pénz! Belügyminiszter Hr! Több szeretetet kérünk a fő­város iránt! Népjóléti Miniszter Hr! Nem is bőkezű­séget, csak a szükséges anyagi eszközöket kérjük kórházaink részére, hogy azok teljesíthessék a fő­városhoz méltóan hivatásukat! Karácsony van, a szeretet és megértés ünnepe! WIHART FERENC építész építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. j Telefon: József 350—97. ; CRISTOFOLI VINCE 1868. KOPAIHjÖ, FAYA1VCE FALIU HKOLAT __________Budapest, VII., Gizel!a-út 31 KR ISKA JANOS BUDAPEST, kőművesmester, építési vállalkozó KAROLINA-ÚT 14. TELEFON. Alapítva 1900. Az e*>és'> z ország szenzációja Alapítva 1900. MOLNÁR GYULA szormearuhazának BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT 22. — Telefon: József 425—98. karácsonyi vására, Női szőrmebundáim felülmúlhatatlanok! Ölest* .,4*eeiö*iM*** iai'iitasB IíryshI «a limaiak ! Nutriett-bunda tartós és ízléses Patagon-bunda kitűnő béléssel Brabanter-bunda elsőrangú kivitelben Seal-bunda divatos és tartós Coboly vison-bunda 1QE p remek béléssel IwO I 220 P 190 P 170 P 195 P 225 P 275 P Karakül-bunda szenzációs kivitel Vakond bunda divatos és gyönyörű Mormota-bunda kiváló minőség Perzsaláb-bunda legelsőrendű, elegáns Schiras perzsa-bunda gfjfj D remek, rendkívül tartós WWW I B'iBt^Y&BRS IftÖl- <ÍKS B I» A - F 8 í U » K»;&í k *» í reim np^elvdbenÍt-s/ühm-k*i mLl^ul ^szállított olcsó árakon árusítok. — Bundáim képesített szűcsmeste- retm műhelyeiben készülnék! - Bundák, telikabátok vásárlásánál legfontosabb a minőség és a bizalom! Seal elektrik-bunda OQfl D gyönyörű kiállításban £wU I Biberetíe-bunda rendkívül tartós Kid-bunda gyönyörű béléssel Bueno bárány-bunda 0 . elsőrendű minőség W'íU IT 380 P 500 P 700 P 750 P LIFT Mindennemű munkálatok BÁLINT SÁNDOR Budapest, VIII., Főh. Sándor-utca 34. sz. Telefon : József 305 48. KLEZL címer, címtábla és plakátfestő Magyar Királyi Pénzügyminisztérium szerződéses szállítója. Budapest, Vili., Hunyadi-utca 18. CIÁNNAL írt, lakást takarít, parkettát gyalul, beereszt NEMES Lipót-körút 13. Telefon: Aut. 278—95. Dunakavicsot és Dunahomokot szállít vagóntételben és kocsifuvarban FLEISCUHHtfAMM ASttTAL du, nakotrási és gőz- r ■ ni i.i.i hajózási vallalat BUDAPEST, KÁROLY-KÖRÚT I 7. I. 20. Telefon : J. 465-62 és J. 465-63 RTS W « CB f - S** ® M .»• I EL-*. «5 t> <*TÍÍÍ 63 I MATHE FERENC SZOBAFESTŐ, MÁZOLÓ ÉS FÉNYEZŐ BUDAPEST, I, ATILLA-U. 12. Telefon: K. 508-70. (Bejárat Roham-utcai oldalon ) Per ti Simon wÄSSt« ÚJPEST, SZABADKAI-UTCA 9. SZÁM Elvállal mindennemű kocka-, terméskő- és kei amitbuvkólát készítését. KOVÁCS JÁNOS oki. kőművesmester, építési vállalkozó. S % Tervez, épít, javít, alakít, í T | -*fÁllványfa-kölCbönzés. Zugló, l„ ÁlsÓPákosi rétek 200Í«5. 10/16. Map IMp-Giinnlir Bt. (AGA) Budapest, VI., Berlini-tér 3. II. Telefon: Aut. 258—44. GYÁRTELEP: X., NOSZLOPI-UTCA 10-12. ni!8HOir$«CíAr£ Millióit acet.vleii) a legalkalmasabb égőgáz az au'ogén-hegesztés és vágás el­járásánál. Raktárak a város minden részében. Autogén-hegesztő és vágókészülékek, nyomásszabályozók, égők, tömlők, pólanyagok. FODOR ISTVÁN, műlakatos Budapest, IX., Viola-utca 37/b. Készít mű-, épület-, vasszerkezet-, műszaki-, díszmű-, kovácsolt- és ornament-munkákat. Templom-, kápolna és sírkereszt-rácsokat, portálokat és belső berendezéseket. SZABADALMAZOTT FACSAVARNÉLKÜLI FAREDŐNY épület- és műlakafos mesterek BAK és POGÁNY acéllemez görredőny és különleges napellenző gyára BUDAPEST, VIII. KERÜLET, JÓZSEF-KÖRÚT 69 fémöntöde, rézárugyár HIRMANN FERENC Budapest, VII., Csányi-utca 7-9. Telefon: József 460-49. Gyártmányai: Permetezők és ezek összes alkatrészei, rézsúlyok, háztartási mozsarak, gyertyatartók habüstök stb., továbbá »Pax- szab. kézi tűzoltó készülék stb. Weisz Fiilöo fürdőkályhaüzem Bndapest, VIII., Gólya-utca 13. Telefon: József 460-36. Készít rürdokál.vbákal vörösrézből. Mindennemű vörösrézmunkát és ci nézést vállal. RpHnnirfilz NasvMarton llUUUllyUlt BUDAPEST, VII.. BARCSAI-U. 14. » Telefon : József 442 13. Acélredőny, faredőny vászonredőny, napellenző szerkezetek, ablakszellőzők, önműködő ajtócsukók, Bostvighrácsok stb. készítése. ÉPULETVASALASOK szerzési forrása 1 MAJOR JANOS Budapest, VII. kér., Rákóczi-út 72. >Excelsior«-szá!ló épület. Parafakőgyár R.-t. ezelőtt: Kleiner és Bokmayer Budapest, VIII. kerület, Főherceg Sándor-tér 4. Telefon: József 301—14 vagy József 301—16 Készít sajtolt parafa-parketta padlóburkolatokat. Teljesen zajtalan járású, lábmeleg, vízálló padló. RIEDER OTTÓ villamos S berendezési vállalat műszaki intézet, elektrotechnikai és rádiócikkek raktára Budapest, IV., Irányi-utca 20. Telefon: J. 452—37. Alapítatott: 1825. A. B. C. tagoknak hat havi hitel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom