Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-07 / 45. szám
0 4 Független Budapest 1928. november 7. I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul wfc 5. 20. Feltámad a telekértékadó, amely 10—15 millió pengőt fog jövedelmezni évenkint. A tanács az adó visszaállítása mellett foglalt állást. — Ujj telekkataszter készül. Évek óta követeli a városházi ellenzék a megszüntetett telekértékadó feltámadását. A jobboldal eddig élesen ellenezte s így történt, hogy évről-évre elbukott ez az adó. Az idén azonban megváltozott a helyzet. Az összes pártok ismerik a főváros rendkívül súlyos pénzügyi helyzetét, látják, hogy a szükségletek állandóan nőnek, a bevételeket pedig) nem tudják fokozni. Ma már tudatára ébredtek annak, hogy a főváros gazdasági helyzetének megszilárdítása érdekében elkerülhetetlen olyan új bevételi források megnyitása, amelyek nem sújtják a dolgozó, amúgy is agyonadóztatott tömegeket, hanem csak a teherbíró, fizetőképes rétegekre terjednek ki. Ezzel magyarázható, hogy a mostani költségvetési vita során a többségi pártok már nem fogadták azzal a határozott visszautasítással az ellenzéknek a telekértékadó bevezetésére vonatkozó indítványát. Bródy Ernő és Büchler József nyújtottak be ilyen irányú javaslatot a pénzügyi bizottság költségvetési vitája során és Kozma Jenő ezúttal nem tiltakozott túlságosan ez eil'len az indítvány ellen. Ezen az alapon a tanács sem zárkozhatott el attól hogy a kérdést komoly megfontolás tárgyává tegye. A főváros vezetősége szinte kapva kap az alkalmon, hogy egy olyan jövedelmet biztosítson a városnak, melyet sem antiszociális adónak, sem méltánytalan megterhelésnek nem lehet nevezni. A múlt heti tanácsülés tárgyalta a telekértékadó felelevenítésének tervét és egyhangúlag elhatározta, hogy az adó életbeléptetése iránt megteszi intézkedéseit. Tekintve azonban, hogy a telekértékadót nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, hanem megelőzően hatalmas munkával járó telekbecsléseket kell végezni, a jövő évben még ennek az adónak a kivetésére nem kerülhet sor. A tanács egyelőre telck- érték-kataszter felállítását rendelte el s ennek munkálatai 1929. év második feléig fognak terjedni. Ha e munkálatokkal elkészülnek, a főváros tiszta képet nyer az üres telkek számáról, nagyságáról, értékéről s ezen az alapon lehet majd dönteni az adók életbeléptetéséről1 és kulcsáról. Legjobb esetben tehát csak 1930-ban léphet életbe a telekértékadó. Hozzávetőleges becslés szerint 10—14 millió pengőt jövedelmezne ezen adó bevezetése s igy lehetővé válnék a fogyasztási adók és a vámok rég sürgetett eltörlése. Sem a közönség, sem a főváros nem sajnálná ezt a cserét s éppen ideje lenne megszüntetni azokat az antiszociális adóhemeket, amelyek miatt oly sok támadás éri a főváros vezetőségét. ítélet előtt áll a temetkezési vállalkozóknak a főváros ellen indított kártérítési „prőbapöre“. A bíróság elrendelte a bizonyítást a Gebauer féle perben a kárösszeg nagyságára vonatkozólag. A Községi Temetkezési Intézet még most is perben áll egy sereg régi temetkezési vállalkozóval, kirí sehogy sem tudnak belenyugodni abba, hogy üzemüket a főváros monopolizálta. Mindenáron vissza akarják szerezni iparengedélyüket, de mert erre semmi kilátásuk sincs, legalább anyagi rekonpen- zációt igyekeznek kicsikarni a várostól. Annak idején a főváros súlyos összegeket fizetett a vállalkozóknak megváltás fejében, de a pénz elértéktelenedése miatt a legtöbb vállalkozónak nem volt ideje, a kapott összegeket új üzletbe fektetni. Most azután, mint megírtuk, a fővárostól újabb összegeket követelnek s azt állítják, hogy annak idején csak a kényszer- helyzet miatt váltak meg iparuktól és a főváros felelős tönkre jutásukért. Az egyik vállalkozó, özv. Gebauer Károlyné ilyen címen fogta perbe a fővárost s mint arról egy ízben már hírt adtunk, 460,000 pengős kártérítést követel. Azt állítja, hoigy az 1921-ben kapott 3 millió korona csak egy töredékét ail'kotta a fővárosnak átadott fel- szerelési tárgyak értékének és csak kényszerítő körülmények vették rá arra, hogy ezt a megváltási összeget elfogadja. Most azután a megváltási ár kiegészítéseképen, időközi elmaradt haszon s más hasonló címeken követeli a 460,000 pengőt. A múlt héten volt a perfelvétel ez ügyben a budapesti törvényszéken. Általános érdeklődés kisérte a tárgyalást, mert ennek eredményétől teszi függővé a többi temetkezési vállalkozó is perének megindítását. A bíróság — legnagyobb meglepetésre — elrendelte a felperes kívánságára a kár bizonyítását s most bírói úton fogják kivizsgálni, vájjon csakugyan kényszerhelyzetben voltak-e a temetkezési vállalkozók üzemük megváltásakor s tényleg kevesebb összeget kaptak-e a fővárosnak átadott felszerelésekért, mint amennyi értéket azok Unnak idején képviseltek. Ezt a vizsgálatot háromtagú szakértői bizottság fogja lefolytatni, amelybe egy-egy tagot a főváros, a felperes és a bíróság delegál. Előreláthatóan rövidesen befejeződik a bizonyítási eljárás s ítélethozatalra kerülhet a sor. Valószínű, hogy a bíróság elutasítja a keresetet és nem nyújt segédkezet a többi vállalkozóknak hasonló perek megindítására. A főváros annak idején beíiigyminiszterileg jóváhagyott közgyűlési határozatot hajtott végre s minden hatósági intézkedés kötelező a magán- felekre. Természetes, hogy kötelező volt az üzemek átengedése a magánváMalkozókra nézve is. A fővárosnak különben úgyis elég tekintélyes költséget okoz ez a per, mert míg a vállalkozók szegényjogon perelnek, a város szabályszerű bélyegilletéket kénytelen fizetni minden beadvány és akta után. Három autobuszgarázs is lesz Budapesten. Tárgyalások a Schlick-Nicholson-gyárral és a vízművekkel. — Kiírják a tervpályázatot az új autobuszgarázs terveire. Hosszas vajúdás után a megoldás felé halad az autobuszgarázs problémája. Hétfőn összeült a kijelölt zsűri és megállapította a garázs-pályázat végleges feltételeit, úgy hogy ennek alapján a csütörtöki tanácsülés kiírja a pályázatot. Az autobuszgarázs sok tervmódosítás után mégis a Szabó József-utca és az Aréna-út közötti telken fog megépülni és ezért sietnek most kilakoltatni innen a régi lóversenytéri nyomortanya lakóit. A tervpályázat 4 hónapos határidőt ad s így a jövő év március 15-ig küldhetők be a pályaművek. Legalább egy évig tart az építkezés s így legjobb esetben 1930. júliusára áll készen a garázsépület. A Független Budapest jól értesült forrásból többször adott hírt arról a szándékról, hogy az autóbuszüzem átmeneti bérletek helyett meg akar vásárolni olyan gyárépületeket, amelyek kisebb átalakítással autóbuszgarázs céljaira is alkalmasak lennének. Információink szerint két ilye\n gyárépület dolgában is folytak beható tárgyalások. „Illetékes hely" igyekezett ezeket az értesüléseinket megcáfolni s felelős helyről is elhangzottak nyilatkozatok, melyek kijelentették, hogy a főváros semmiféle újabb ingatlan vásárlására nem készül. Ezekkel a ,,hivatalos“ nyilatkozatokkal szemben kénytelenek vagyunk megerősíteni előbbi híradásunkat, mégpedig a legpozitívebb formában, miután beavatottak részéről újabb konkrétumokat szegeztünk be erre vonatkozóan. Első híradásunkkal szemben csupán annyi változott meg azóta, hogy mint első vevő nem az autóbuszüzem, hanem a főváros egy másik üzeme, a vízmüvek szerepelnek. A szóban levő ingatlan, amelynek megvételéről először az autóbuszüzem tárgyalt: a váciúti Sehiick-Nicholson-gyár üzemen kívül helyezett gyártelepe. Miután ez a gyár a (ianz-gyárba olvadt, a váciúti telepet megszüntették és a 29,000 négyszögöles hatalmas terület összes felépítményeivel együtt eladó. A vállalat a komplexumot egészben szeretné eladni s ezért kezdtek tárgyalásokat előbb az autóbuszüzemmel, amely a hatalmas műhelyépületeket garázs céljaira alkalmasnak találta. A komplexum vételára azonban több mint 3 millió pengő s ennyit az autóbuszüzem nem áldozhat. A tárgyalások tehát odamódosultak, hogy az autóbuszüzem az épületeket csak bérbeveszi \'A—2 évre. A vállalat azonban az eladáshoz ragaszkodik s miután e tárgyalások kilátástalanoknak kezdtek bizonyulni, a gyár igazgatósága beadvánnyal fordult a fővároshoz s engedélyt kért, hogy a 29,00Ü négyszögöles területet kisebb házhelyekre parcellázza s így bocsássa áruba. Közben a vízmüvek igazgatósága is tudomást szerzett az eladó telekről és ugyancsak tárgyalásokat kezdett, mégpedig vásárlási szándékkal. A vízműveknek már régen szükségük van nagyobb anyagraktárra, mert a drága csövek s egyéb anyagok most a szabadban hevernek, azonkívül igazgatósági épületnek is hiányát érzik. Az üzemnek azonban legfeljebb 10,000 négyszögölnyi területre van szüksége, valamint a felépítményekre. Most tehát arról tárgyalnak, hogy a Schlick-Nicholson-gyár adja el a felépítményeket és a telek 1ís-át a fővárosnak, mig 19—20,000 négyszögölet felparcellázhat. Ez esetben a vízmüvek adnák bérbe az autóbuszüzemnek a mühelyhelyiségeket, sőt az sincs kizárva, hogy az autóbuszüzem ott végleg berendezkedik. Nagy a valószínűség, hogy a megegyezés ilyen alapon sikerül s ez esetben az autoliuszüzem három garázst fog építeni, a Váci- útón, a Szabó József-utcában és Budán, az Alkotásutcában. Üzemgazdaságosság szempontjából mindenesetre célszerűbb ,lenne, ha a város három különböző, egymástól távolfekvő pontján lehetne az autobuszo- kot garazsirozni, mert így sok felesleges kocsikilométert takarítanának meg. MEINL UJTERMÉSŰ TEA QUEEN’S BLEND A legnemesebb aranylevelű fajták (Golden tips) keveréke. A legfinomabb Darjeeling erőteljes ízével. Gyönyörű sötét felöntés, — Kb. 1/4 angol font P 4 40 PALflGYI GYULA R.-T. £ BUDAPEST, VII., ANGOL UTCA 33. SZÁM. Iskolák, kórházak, internátusok, szállodák stb. teljes berendezése. Épületasztalosság. Nagy Ödön mester BUDAPEST, I. HER., CSÖRSZ-UTCA 9. SZÁM. Elvállal épület-, antik-bútor- és üzlet-berendezéseket. ”^0^ tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, mm m&JämmMnr ima fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon: J. 394-41 és ]. 446-72
