Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
)92ö. december J9. Független Budapest 7 Az önkormányzat és a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat. Irta: lí r. N ;i ImV Ibrdb* «* tiszti főügyész Dr Szabó Imre. irodalom, illetőleg; a A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatnak a kormány részéről a képviselőházban történt benyuj- tása óta a javaslatnak az önkormányzatot érintő rendelkezései élénken foglalkoztatták a jogi és közigazgatási szakirodalmat, megnyilatkozott a Magyar Városok Országos Kongresszusa is és a javaslatra vonatkozólag emlékiratot terjesztett a kormány elé. Ezekből a megnyilatkozásokból most már pontosan megállapíthatók azok a rendelkezések, amelyeket az Magyar Városok Országos Kongresszusa az önkormányzat szempontjából sérelmesnek tartanak. A sérelmesnek tartott első rendelkezés az, hogy a kisgyülés törvényhatósági bizottsági tagjai számának Vo-od, illetve törvényhatósági városokban b'4-ed részét a főispán nevezi ki. Ismeretes ugyanis, hogy a javaslat egy új közigazgatási szervet, az ú. n. törvényhatósági kisgyűlést állít fel, amelynek hatáskörét negative és pozitíve állapítja meg. A hatáskör negatív megállapítása abban áll, hogy mindazokban az ügyekben, amelyek ma a törvényhatósági bizottság ha askörébe tartoznak, de nem esnek a törvényjavaslat 19. §-a második bekezdésének rendelkezései alá. a törvény- hatósági kisgyülés jár el. Pozitíve pedig ennek a kisgyülésnek hatáskörét akként állapítja meg, hogy elsőfokon intézkedik (határoz) azokban a törvény- hatósági közérdekű ügyekben, amelyekben a mai jogállapot mellett az intézkedés joga a törvény- hatósági bizottságot illeti, de amelyeket a javaslatnak törvénnyé válása esetén ez az új törvény nem utal a törvényhatósági bizottság hatáskörébe, továbbá másodfokon határoz azokban a közérdekű ügyekben, amelyekben eddig másodfokon a törvényhatósági bizottság volt hivatott határozni, végül előkészíti a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé terjesztendő ügyeket. Ennek a közgyűlésnek tagjai a javaslatban felsorolt tisztviselőkön kívül: vármegyékben 12—24, törvényhatósági jogú városokban pedig 12—20 törvényhatósági bizottsági tag. amely tagoknak vármegyékben r7n-od részét, törvényhatósági jogú városokban pedig :í/4-ed részét a törvényhatósági bizottság három évre választja, VV.-od, illetőleg V4-ed részét pedig ugyancsak 3 évre a főispán nevezi ki. Az önkormányzat sérelmét ezen intézkedések folytán altban látják, hogy a kisgyülés tagjait nem teljes számban a törvényhatósági bizottság választja és hogy a főispán által kinevezett tagok — különösen a törvényhatósági jogú városokban — a tisztviselő tagokkal együttesen számbelileg túlsúlyban tesznek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy szavazategyenlőség esetében az elnökként kijelölt főispán dönt. Kifogásolják a főispán kinevezési jogának kiterjesztését is, amely ellenkezik az önkormányzat azon törvénvben kifejezett elvével, hogy a törvényhatóság saját tisztviselőit önmaga választja. Sérelmesnek tartják a javaslat azon rendelkezését, amely szerint a törvényhatóság első tisztviselője által megállapított közgyűlési tárgysorozaton a főispán változtatásokat tehet, amely rendelkezésből bekövetkezhetik az az eset, hogy a főispán a törvényhatóság első tisztviselője által tárgyalandónak jelzett egyes ügyeket nem kellő időben, vagy pedig egyáltalán nem engedi a közgyűlés tárgysorozatába felvenni. Kifogást tesznek a javaslat azon rendelkezése ellen, hogy a 7 tagú összeférhetetlenségi állandó bizottságot a főispán által három évenkint kijelölt 40 bizottsági tag közül a közgyűlés elnöke sorshúzás útján alakítja meg, tehát hogy ennek a fontos bizottságnak, amelynek feladata az összeférhetetlenség és a kizáró ok fennállása tárgyában való határozat- hozatal, csak az lehet tagja, akit a főispán kijelöl és a főispán által kijelöltek közül sorshúzás tesz meg a bizottság tagjává, a törvényhatósági bizottságnak tehát az összeférhetetlenségi állandó bizottság megalakulására semmi befolyása nefn lesz. Az önkormányzat különös sérelmének tartják, hogy a belügyminiszter a közgyűlés elnökének előterjesztésére, vagy meghallgatása után feloszlathatja a törvényhatósági bizottságot, amely feloszlatóy cselén a törvényhatósági bizottság működése > hónapig, illetőleg ha a feloszlatás az újabb választástól számított egy év alatt • megismétlődnék, kél évig szünetel. A javaslat szerint ugyanis ez a feloszlatási jog megilletné a belügyminisztert abban az esetben, ha a törvényhatósági bizottság a törvénnyel vagy a törvény alapján kibocsátott rendelettel nyíltan szembehelyezkedik, ha nemzetellenes, hazafiatlan, vagy az állam biztonságát veszélyeztető magatartást tanúsít, városi törvényhatóságokban ezeken az okokon leiül még akkor is ha a törvényhatósági bizottság működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá valhatik. liven feloszlatás ellen a javaslat azt a garanciát állapítja meg, hogy a feloszlatást a belügyminiszter a Budapesti Közlönyben haladéktalanul közhírré tenni és az országgyűlésnek bc- jo.enten tartozik, továbbá, hogy a feloszlató miniszter rendelet ellen közhírré tételétől számított 30 nap alatt b:rt> kon kivin panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz, amely panasz előterjesztésére a feloszlatott bizottság nem tisztviselő tagjai legalább Vs-ad részének együttesen van joga. Ezen rendelkezésekkel szemben az azt kifogásolók rámutatnak arra, hogy ezek az intézkedések eddig csak a székesfővárosra vonatkoztak, az 1920. évi IX. t.-c., illetőleg az 1924. évi XXVI. t.-c. rendelkezései alapján; ezek a törvények azonban az összeomlást közvetlenül követő időben keletkeztek és az akkori kivételes időkben lehettek indokoltak. Ezeknek a rendelkezéseknek kiterjesztése azonban normális időkben olyan kivételes jogot adnak a kormányhatóságnak, amelynek nem helyes módon való alkalmazása az alkotmányosság iényeges sérelmére vezetne. Rámutatnak a megyék és a városok alkotmányvédő feladatára és szerepére és a múlt tapasztalataiból merített arra a helyzetre, hogy a városok és vármegyék a múltban az alkotmány olyan védőbástyáinak bizonyultak, amelyekre a jövőben is szükség lesz és amely ilyen szükség esetén erős gátat fog képezni alkotmányellenes, vagy törvénytelen intézkedésekkel szemben. Felhozzák, hogy az előfeltételek széleskörű és többféleképen értelmezhető megállapítása egyrészt a legnagyobb jogbizonytalanságra vezethet, másrészt pedig önkényre adhat alkalmat és hogy a törvényhatóság újabb megalakítására vonatkozó határidők túlhosszúak, amelyeknek alkalmazása a törvényhatósági élei hosszú ideig való szünetelésére vezethet. Általánosságban az a nézet alakult ki, hogy ha már lényeges kormányzati, vagy vagyonfelügyeleti jogok a feloszlatás intézményét szükségessé teszik, abban az esetben a feloszlatás előfeltételeinek megállapítása ne a belügyminiszter, hanem a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozzék, akként, hogyha a belügyminiszter a törvényhatóság feloszlatására okot lát, úgy annak megállapítása végett forduljon a közigazgatási bírósághoz, hogy így a törvényhatóság a feloszlatás tekintetében bírói oltalomban részesülhessen. Az önkormányzat lényeges sérelmét látják a ja- j vaslat azon intézkedésében is. hogy a közigazga- : tási gyakornokokat a belügyminiszter nevezi ki és ' állásukban csak legalább két évi kifogástalan szol- j gálát után erősítheti meg, addig a közigazgatási gyakornok csak ideiglenes alkalmazott, akit a bel- j ügyminiszter a szolgálattól bármikor felmenthet, 1 továbbá, hogy a közigazgatási gyakornokokat a belügyminiszter osztja be szolgálattételre valamelyik j törvényhatósághoz és őket más törvényhatóságba bármikor áthelyezheti és hogy a belügyminiszter a törvényhatóság bármelyik tisztviselőjét bármikor berendelheti a minisztériumba. Előadják, hogy ez a rendelkezés ellenkezik a törvényhatóságok részére fennálló törvényben biztosított önkormányzati joggal, mert az önkormányzat egyik lényeges eleme, hogy tisztviselőit önmaga választja és beosztásukról önmaga gondoskodik; felhozzák, hogy a javaslat azon további intézkedése folytán, amely szerint jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX., vagy még magasabb fizetési osztályba van sorozva, — kivéve az alispánt, illetőleg polgármestert, — csak az alkalmazható, és csak az léptethető elő, aki a javaslatival! megkívánt elméleti képzettségen felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát is sikeresen kiállotta, gyakorin i közigazgatási vizsgára pedig csak az bocsátható, aki a megkívánt elméleti képesítés megszerzése után a közigazgatási szolgálatban legalább 3 évet eltöltött, ezek. a rendelkezések az egész törvényhatósági tisztikar burkolt államosítását jelentik. Egyesek a javaslat azon rendelkezését is sérelmesnek tartják, amely szerint a belügyminiszter egyes megyei városokat kivehet a vármegye hatósága alól és saját közvetlen fennhatósága alá rendelhet. Zsoldos- magántanf 0 lyam Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon: 424-47. Előkészít polgári és középiskolai magánvizsgákra, érettségire. Összevont tankönyvek és jegyzetek megrendelhetők. IX l próba meggyőzi Öní, hogy a DERBY MUNKARUHA utolérhetetlen árban és minőségben ! Kérjen ajánlatot ! „DERB Y“ M U N K A R U H A Ü Z E M : Budapest, VII., Síp-utca 16-18. sz. Telefon: József 365-48 Wesselényl-utca sarok, egy perc a Rákóczi úttól, autóbusz megállóhely. Tulajdonos SACHS CIPÓT, a Gutmann J. és Társa cégnek 30 évig volt főnöke. A központi melegvízellátás gázkészülékekkel a legkényelmesebb és legtakarékosabb Prof. JUNKERS ÖNMŰKÖDŐ ÁT FOLYÓ VÍZMELEGÍTŐI (autogt izer) ilyen célra a legmegbízhatóbb és a legmegfelelőbb legelsőrendű minőségű készülékek. Minden szerelőnél kaphatók. Gyár : JUNKERS & C°- DESSAU Felvilágosítással szolgál a vezérképviselet : Ungár László, Budapest, V!!., Damjanich u. 26 b. Telefon : József 419—72. ZEKA szab. kérfftényfoSció a szél erejé» el növeli a kémé nyíl xiz.atot. Kapható ZSÍROS KÁROLY oki. gépészmérnöknél Budapes1,1, Horthy Miklós-út 96. Telefon : József 343—83. Rámfólf ■ Nógrác! megyében: Salgótarján, Baglyasalja, Daiiyctn . pálfalva,' Csibaj, Kisterenye, Mátranovák. — Esztergom megyében : Dorog, Tokod, Csolnok, Annavölgy. Tolna, Baranya megyékben: Nagymányok, Szászvár, Máza. QnónncTtáhm/ác ■ «»rabos (tömör), kocka- és dió- oZBnübilaiyUíab ■ szén, szoba-, takaréktuzhely-, cséplőgép- és gőzeke-fűtésre. Diószén, rostált aknaszén, aknaszén, rostált daraszén gyári kazánfűtésre. Aprószén körkemencefűtésre. K ovácsszén. Bánvölgyi Szénbánya Rt ■ rabos, dió-,' daraszén. Mésztelep és harMdg-.yrtr Oorogrom. Megrendelések &&>*: V., Arany János-u. 25. intézendők. — Sürgönyeim: Salgókőszén Budapest. - Telefonszámok : Ant. 252—80, 252—81, 252—82, 252 83, 252—84, 281 — 26, 216—67, 230—71. 153—32, 108—58.- — Giró-számla a Magyar Xeinzeti Banknál. — M. kir Postatakarékpénztár-számla : 3575. TórcuáUalatnb ■ K«yesiilt Tégla- és Cementgyár Rt. I arbVdllalaiUtl . y ; Sás-utca 25. szám. Cement, tégla, tetőeserép, mész. Magyar Kerámiaigyár Rt. Vili . József- körút 14. szám. Chamotteáru, keramit, tégla. — Salgótarjáni Palackgyár Rt. V.. Sas-utca 25. szám. Mindenfajta zöld. fehér, öblösüveg, fonott és- fonatlan palackok, préselt és csiszolt üvegáruk. műkő. stucco- (mennyezeti) és műmárvány munkák elsőrangú kivitelben SZOBRÁSZ KÁT*« >?* 3T>v r> < > BUDAPEST, VII., SZT. DOMONKOS-UTCA 5. sz. — Telefon : József 380 -37 ROSENTHAL NOR épületüvegezést vállalata, üvegtetők jókarbantartása. Budapest, VI., Csen?ery=u. 64. Telefon: Aut. 144—77.-fgy- A li /S A 1—> A mozgóképszínház t*#u Jt k. J."1-ÍVJ- -c\. JTÍ JHL Doténr-»t°* 42. Telefon: Jözsef 440-27. Elsőrendű műsor minden héten !
