Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
ö Független Budapest i928. december 19. A fővárosi iskolák tanügyi személyzetéről. Irta: tta*. l“’aaa*4hBí3 fw.yozo székesfővárosi tanácsnok. A főváros iskolái az oktatás mineműsége szerint nyolc részre oszlanak, úgymint: 1. • általános irányú; 2. ipari; 3. kereskedelmi; 4. gazdasági; 5. egyéb szakoktatásra, továbbá kisdedóvó és nevelő intézetekre és egyéb közoktatási intézményekre. Ebből van elemi iskola 113, polgári iskola 53 (23 fiú, 30 leány), főreáliskola 2, leány- középiskola • 4, iparostanonc- iskola S0 (fiú 62, leány 18), női ipariskola 6, iparrajziskola 1, felsőkereskedelmi iskola 10, női kereskedelmi szak- tanfolyam 3, kereskedőtanonciskola 8, droguista továbbképző tanfolyam 1, középiskolát végzettek kereskedelmi szaktanfolyama 1, gazdasági, háztartási és háziipari irányú népiskola 49, gyakorlati, háztartási és kertgazdasági tanfolyam 1, háztartási irányú továbbképző tanfolyam 1, kertészképző iskola és iskolai növénykert 1, felsőmezőgazdasági iskola 1, zenetanfolyamok 50, felsőbb zeneiskola 1, pedagógiai szeminárium, 1, kisdedóvó 86, gyógypedagógiai nevelőintézet 3, árvaházak és szeretetházak 5. Különféle intézmények 23, nevezetesen: étkeztetési akció, gyermeknyaraltatási akció, iskolai bútor- javító műhely és raktár, központi hitelnyilvántartó, leltározási osztály, iskolafogorvosi rendelő intézetek, iskolanővéri intézmény, iskolaköteleseket nyilvántartó hivatal, iskolaszakorvosi rendelőintézetek, iskolán kívüli népművelési bizottság, pedagógiai filmgyár, pedagógiai könyvtár, tanszerkészítő műhely, testnevelési felügyelőség. Az iskolák keretéhez tartoznak még a székesfővárosi szakfelügyelők, iskolalátogatók és az anyagszerraktári felügyelők a főváros különböző iskoláinál. Tehát összesen a különböző szakmákban 537 iskolája, illetve tanfolyama van. Ezen iskolákban, illetve intézményekben tanít és egyébként foglalkoztatva van 4,392 munkaerő. Ebből viszont ideiglenes 339. A főváros említett összes iskolájába 109,632 tanuló iratkozott be. Ma számbavesszük ugyancsak az előbb említett összes tanerőknek a számát s abból levonjuk azokat a tanerőket, akik közvetlenül nem tanít ás - sal, de azért az iskolákkal kapcsolatosan működnek, akkor megkapjuk az egy osztályra eső tanulóknak a számát. Közvetlenül a tanulóval való érintkezés útján tanít 3.519, míg a hiányzó 880 tanerő, illetve egyéb munkaerő a következőkben oszlik meg: pedagógiai szemináriumban 4, az iskolaköteleseket nyilvántartóban foglalkozik 58, tanszerműhelyben 12, a gyermek- védelemnél 594 (ebből 350 a napközi otthonokban, iskolaorvosi körzetekben 124, iskolanővéri körzetekben 13, iskolaszakorvosi rendelő intézetekben 57, gyógytorna oktatásánál 33, étkeztetési akciónál 5, iskolanővéri központban 4, gyermeknyaraltatásnál 10) foglalatoskodik. Pedagógiai könyvtárnál 5, szak- felügyelő 22, idegen iskolafenntartónál 6, az 500 iskolában 216 igazgató és 29 kezelő van. Bár ezen utóbbiak szintén az iskola keretéhez tartoznak és az iskola fenntartásának tételes részei, de ha a tanítási statisztikát akarjuk összeállítani, természetesen csak az előbb említett 3,519 tanerővel kell hogy számoljunk. Ha a 109,632 tanulót a 3,519 tanerővel elosztjuk, akkor egy tanerőre 31 tanuló esik. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy az úgynevezett kisegítő kislétszámú osztályokba legfeljebb csak 15 tanulót lehet felvenni, a gyengébb tehetségüknél fogva, továbbá, ha számításba vesz- sziik, hogy az ismétlő iskolában, amelyeket a törvény erejénél fogva kötelesek vagyunk fenntartani, ugyancsak kevesebb tanulóval találkozunk, viszont a zenetanfolyamoknál a maga természeténél fogva csak csekélyebb számú tanulóval foglalkozhat a tanár, hasonlóképen a női ipariskolában, ahol tisztán szakszerű gyakorlati tanítás folyik, ugyancsak kevesebb tonulóval foglalkozhatnak, akkor, ha ezeket az arányszámokat — amelyek mindenesetre a tömeges tanítást befolyásolják — számba vesszük, világosan kitetszik, amiről a gyakorlati életben mindenki meg is győződhet, hogy egy-egy osztályra átlag 36—38 tanuló jut, amely létszám teljesen azonos és egymértékü az annyira hangoztatott külföldi iskolák tanuló létszámával. I ekintettel arra, hogy az 1926/1927., valamint az 1927/1928. tanévben a tanulók száma hétezerrel szaporodott,^— ami áll különösen az elemi iskolákra, kogy a főváros anyagi kiadásait mérsékeljük, a mos- tani tanulóbeosztások alkalmával az elemi egy-egy osztályába igen sok esetben 38-on felül, 50—55'tanuló is jutott. Ez természetesen úgy higiéniai, mint peda- szempontból kevésbbé helyeselhető, de erre kulonöskepen a főváros szűkös anyagi viszonyai késztették. A főváros 113 elemi iskolája közül mint- cgy 51 elemi iskola 377 osztályában folyik a válta- kozo tanítás. Vegyes osztályunk 26 van, ez azonban eVu u" i ("J^a -van lgy’ a kényszer hatása alatt, mivel a kellő elosztást az egyes iskolák messze távolsága miatt lehetetlen volt keresztülvinni. Maga a tanfelügyelő úr is a közoktatásügyi bizottság legutolsó ülésén — a saját statisztikai adatait jel dolgozván — arra a megállapodásra jutott és ezt ie is jelentette, hogy az elemi iskolában átlag egy tanítóra 32 tanuló esik, nem zárván ki azt az esetet, ro i C'FeS, -Jíemi iskoldli vgyes osztályaiban emui több tanulóiét szám is jut egy osztályra. PurebljGyőző. íme a tételes valóság rácáfol az annyira hangoztatott átlagos statisztikán alapuló 22-es létszámra. Az említett 4,392 tanerő az első pillanatra talán igen nagy létszámnak tűnik fel, azonban ha figyelemmel kísérjük a fővárosnak 539 iskoláját, és hogy ezekben az iskolákban 4,583 osztály van, ezekbe 109,632 tanuló iratkozott be, továbbá vidéki és helyi állandó nyaraltatásban 15,000 gyermek vett részt, a napközi nyaraltatásban 26,000 gyermek részesült, a nyaraltatási akció helyén kiosztottunk 25,816 ebédet és 18,205 uzsonnát, továbbá hogyha a napközi otthonokba igen sok tanulóról gondoskodunk és élelmet osztunk ki, akkor a létszám nem lesz sok, sőt egyenesen indokolt; az iskolaorvosok félév alatt mintegy 91,545 gyermeket vizsgáltak felül. Hogy a 4,392 tanerőt számítva, ebből csak 339 ideiglenes, ezt elértük azzal, hogy immár három éven keresztül fokozatosan haitink végre az állások véglegesítését. Késztetett erre egyrészt az, hogy nagyon sok volt az ideiglenesek száma, már pedig részben a népiskolai törvény, másrészt a közoktatási, illetve belügyminiszteri leiratok köteleztek bennünket arra, hogy a véglegesítéseket végrehajtsuk. Ezen véglege- sítési arányszámban bennfoglaltatik a most, 1929. év elején, a most belügyminiszterileg jóváhagyott 350 állás is. Az óvodáknál majdnem elértük a véglegesítést, mert a 231 óvónővel szemben mindössze nyolc az ideiglenes. Az elemi iskoláknál megszüntetvén, illetve átszervezvén a szaktanítói állásokat is, az állások túlnyomórésze végleges, kivéve a napközi alkalmazásokat, amelyeknek nagy része még ideiglenes. A polgári iskoláknál mondhatni az egész végleges, az iparostanonciskolák szervezés alatt állnak és közeledünk az önállósítás felé, a főreáliskoláknál csupán csak egy ideiglenes van, a leányközépiskolák véglegesek, a felsőkereskedelmi iskolánál mindössze 20 ideiglenes van, a zenetanfolyamoknál és a zeneiskoláknál csupán csak heten vannak ideiglenesen, a gyógypedagógiai intézetnél mindössze 11 az ideiglenes. Teljesen szervezésre vár az iskolaorvosi és iskolanővéri intézmény, ahol az állások csak ideiglenesen vannak betöltve, és úgy a különböző bizottságok, mint a közgyűlés óhajához képest, ezen állások végleges szervezése folyamatban van. Meg kell még említenünk két körülményt, amelyet szintén állandóan kifogásolnak. Az egyik, hogy egy az átlagnál is nagyobb iskolában, ahol az osztályok száma az ötvenet is meghaladja, két iskolaigazgató is van s azt egy iskolaigazgató is eladminisztrálhatná. Tudni kell azt, hogy az iskolaigazgatónak nemcsak adminisztráció a feladata, hanem pedagógiai vonatkozású kötelezettségei is vannak s figyelemmel kell kísérnie állandóan, osztályról osztályra járva a tanítás menetét és az előhaladást is, melyért ő felelős. Ha számba vesszük azt, hogy az iskolaigazgatóra a kultuszminiszter, a főigazgató, a tanfelügyelő, a főváros, a statisztikai hivatal, a gyermekvédelem, a különböző akciók stb. Számtalan kötelezettséget rónak rá az iskolai adminisztráción kívül, ha figyelembe vesszük továbbá, hogy az iskolaigazgatónak a saját tantestületét nemcsak ellenőriznie, a tan tervet szemmel kísérnie, hanem még a különböző tantestületi üléseket irányítani is kell, sőt bizonyos mértékben a különböző akciókkal és a fővárossal szemben anyagi számadással is tartozik, akkor kiderül, hogy egy iskolaigazgatónak igen nagy a hatásköre, de súlyos a teendője is. E helyütt még meg kell említeni azt is. hogy nem egy iskolában az elemi a polgári iskolával vegyesen fordul elő, és így természetes, sőt egyenesen a fővárosnak kötelessége a fennálló rendelkezések szerint, de még az iskolák különböző minémű- ségc szerint, hogy két iskolaigazgató vezesse egyrészt az elemi, másrészt a polgári iskolát. A másik körülmény, amely szintén szóbeszéd tárgyát képezi, egyrészt a tanítók között, akik a mellék- foglalkozásukat látják benne veszélyeztetve, másrészt a törvényhatósági bizottsági tagok között éppen ezen tanerők információja alapja az. hogy minek önállósítja a főváros az iparostanonciskolákat? Régi vágya és óhaja az ipari és kereskedelmi érdekeltségeknek, a legfelsőbb vezetésnek és igazgatásnak, de meg a fővárosnak jól felfogott érdeke is kívánja e téren az önállósítást. Ha ezen ügy mélyébe jobban behatolunk, akkor látjuk azt, hogy az iparostanonciskola éppen azért, mert az egyes tanítók ezt mellékfoglalkozásképen végezték, tékáit a délutáni iparostanonciskolába már a reggeli munkájuktól fáradtan, elernyedten mentek tanítani egyrészt, másrészt, miután nem lévén ezen szakmájuk önálló hivatásit, a speciális tanításra, csak mondjuk egy éves esti tanfolyammal igyekeztek úgy-ahogy a szakismereteket erre megszerezni, az iparostanonc- oktatás mostoha gyermekként szerepelt s nem egy esetben lehetett hallani, hogy az iparostanoncok a kellő szakoktatásban nem részesültek. A figyelmes szemlélőnek azt is észre kell hogy vegye, hogy ezen iskolákban nemcsak az egyszerű elméleti oktatás folyik, hanem a különböző ipari szakmáknak megfelelően speciális, intenzív tanítás, kalkuláció ismertetés, különleges mértant, számtant és egyéb más tudnivalókat követelnek, amelyeket csak úgy mellékesen elsajátítani nem lehet. Ha azt akarjuk, hogy a tanítás komoly és a helyzetnek megfelelő legyen, akkor ide főhivatású tanítókat kell alkalmazni, akiket mindezekre kötelezni lehet, őtöltik ezt megkövetelhetjük s ezek számára külön tanfolyamokat állítunk fel, sőt a technológián és egyéb főiskolán az egyes szakmáknak megfelelő képesítést is kell hogy megszerezzék. Ha így ezt tüzetesen keresztül visszük és az iparostanonciskolákra a szakszerű tanítás tekintetében komoly gondot fogunk fordítani, és a tanításra nemcsak tanítókat, hanem nagyobb intelligenciával bíró iparos szakerőket, mérnököket, vegyészeket stb. speciálisan foglalkozó egyéneket is alkalmazni fogunk, ükkor az iparostanonciskolák nívója és speciális jellege nemcsak hogy emelkedni fog, hanem végre-valuhára elérjük azt, hogy a külfölddel egyenlő viszonylatba jutunk e tekintetben, mert ott ezt már régen rendezték. Természetszerűen meg is volt ennek a folyománya, mert ott egy tanult iparosgeneráció nevelkedett azóta és nem találjuk azt, hogy egy kézművesmester számlája, avagy költségvetési ajánlata, avagy levelezése néha-néha olyan szontorú képet nyújtson, mint amilyet most találunk. Így juthatunk el egy tanult, képzett iparosgenerációhoz, timely minden körülmények között megérdemli azt, hogy az iparos- tanoncokat ne fáradt, az egyéb iskolák gondjaitól ef- ernyedt, terhelt, egy fizetési pótlékkal kiegészített mellékhivatású tanítók, hanem rendszeres, teljes képzettségű tanerők lássák el. Ez vezette a fővárost az iparostanonciskola önállósítása alkalmával. Költsége nem sokkal többet jelent, de ezzel szemben teljes és tökéletes tanítás fog folyni itt. Nem óhajtom ezzel bírálat tárgyává tenni az eddig mellékhivatást végző iparostanonciskolai oktatókat, akik eddig becsülettel, híven igyekeztek ezen kötelezettségüknek a helyzethez, a körülményekhez és a tudásukhoz képest a tanítást ellátni, hanem ők is beláthatják, hogy az iparostanonciskola nem mellékes, hanem önálló hivatású iskola, s hogy eddig ez csak mellékhivatásképen ment, ez annak tudható csak be, hogy ez az iskolánk evolúció és kibontakozás alatt állott, épp ezért nem merítettük és nem domborítottuk ki ennek szükségszerű jellegét, amelyet most minden körülmények között pótolnunk és helyesbítenünk kell. E tekintetben a tizenkettedik órában vagyunk és nem luxusról van szó, hanem azzal a legkevesebb kötelezettséggel, amellyel a jövő iparosgeneráció nevelése tekintetében, a gerinces és nagy adót fizető inaros- és kereskedőtársadalommal szemben tartozunk. MŰMÁRVÁNY I! Neuhauser János Üzem : Budapest, X., Kelemen-u. 21. Tel.: ]. 391-19 első magyar műmárvány- készítő-mester, rabiiz- és stuccómun ka-vállalkozó BEKE PÉTER PÁL HEGEDŰK - LANTOK GITÁROK GORDONKÁK — NAGYBŐGŐK Budapest, Vili., Dobozi-utca 31. szám. (Saját házában.) Speciális műterem művészi Kidolgozású és luxus-hangszerekben. El u<láM nafjybau éi-i kicsinyben. PAPLANKÉSZITÖ ÉS KÁRPITOSOK Fővárosi tisztviselőknek 10°/ engedmény TAVAS* fik It \Ö ív* TÁ lSttA Budapest, VI. kerület, Csengery-utra 78. Szondy-utca sarok. Ascher Károly iÄ4™ Budapest, II. kerület, Apostol-utca 9. szám. Kitüntetve díszéremmel az 1885. évi budapesti országos általános kiállításon és az 1896 évi ezredéves kiállításon. Budai MCMETÓ RV|I| A okleveles rádió szaküzlet IMLlYlLu UIULM gépészmérnök BUDAPEST, II. KERULEr, MARGII - KORÚT 58. szám alatt, rádió és villanyüzletet nyitott RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK; villanyszerelés es mindennemű javítások. LEGOLCSÓBB ÁRAK! | MAGYAR HŐSZIGETELŐ VÁLLALAT , RÉSZVENVTÁRSASÁG J Budapest, Vili., Bérkocsis-utca 41 Telefon : J. 310-15. SZALAY GYULA UTÓDA vetőmagvak, gépolajok és gazdasági cikkek nagykereskedése Alapítva 1895. évben. BUDAPEST, V., KÁLMÁN U. 14. Telefon : T, 205-59. Vetőmagvak, autóolajok és műszaki cikkek legszolidabb beszerzési forrása. ÁBRAHÁM JÓZSEF Faszobrász, műbútorasztalos, teljes szobaberendezések és javítások. BUDAPEST, VIII. KÉR., MAGDOLNA-UTCA 10/B.
