Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-24 / 43. szám

6 1928. október 24. Függeílen Budapest Hogyan áll a városi biztosítások ügye ? Az ügyosztály javaslata szerint hat éven át évröl-évre nyilvános versenytárgyalást írnak ki a városi biztosításokra. — Hat év múlva áttérnek az önbizíosítás rendszerére, addig pedig évi 200.000 pengőt tartalékolnak a biztosítási alapra. Többszöri halasztás után a múlt heti tanácsülés letárgyalta a biz­tosítási ügyek rendezéséről intéz­kedő előterjesztést, végleges hatá­rozatot azonban ezután sem hoztak. A Független Budapest már meg­írta, hogy Sipőcz .lenő polgármes­ter személyes elnöklése mellett akarták a tanácsban ezt a kérdést letárgyaltatni, és éppen a polgár- mester más irányú elfoglaltsága miatt halasztódott hétről-hétre az Édes Endre ügyosztályi javaslat tárgyalása, míg most csütörtökön a polgármes­ter részt vett a tanácsülésen s így az előterjesztés napirendre került. A javaslatról és a tanácsülés határozatáról Édes Endre tanácsnok a következőket mondotta munkatársunknak;- Csütörtökön a tanácsülés elé került a városi biztosítások rendezésére vonatkozó ügyosztályi javaslat. Az ügy előzményei ismeretesek s így azok ismétlé­sébe nem bocsátkozom. A polgármester úr elnök­lete alatt tartott tanácsülésen azt az előterjesz­tést tettük, hogy a következő Í929, év elejétől hat éven át nyil­vános versenytárgyalás útján a biztosítást a legelőnyösebb teltételek mellett pályázó inté­zetnek adjuk ki. Ezeket a versenytárgyalásokat évröl-évre hir­detnénk úgy, hogy a biztosítási szerződés egy-egy évre szólna. Ez az idő azonban csak átmenetül szolgálna a biztosítási alapra valló áttérésre, mert végered­ményben az a cél, hogy a főváros megteremtse az önbiztosítási rendszert s mentesüljön azoktól az óriási kiadásoktól, melyekkel ma az épületek és vagyontárgyak biztosítása jár. Az önbiztosí­tási alapra való áttérés csak akkor történhetik, ha már megfelelő pénzalap áll e célra rendelke­zésre. Ezért azt javasoljuk, hogy hat éven át amíg versenytárgyalás útján történik a biztosítási szerződések kötése, — évenkint 200.000 pengőt fordítanánk az önbiztositási alap dotálására s a hatodik év végén, amikor már az alap 1,200.000 pengővel rendelkezik, megszűnhetne a verseny­tárgyalás útján való biztosítás is 'és kizárólag ez az alap vállalná a városi vagyonok épségéért a kockázatot. Bizonyos éven keresztül azonban továbbra is olyan összeggel gyarapítanánk az ön­biztosítási alapot, amennyit a versenytárgyalás útján való biztosítás összege tett ki. Tíz-tizenöt év múlva azután itt állana egy óriási vagyonnal rendelkező biztosítási alap, mely feleslegessé tenné a további szaporítást. Az alap kamatai is elégségesek lennének az esetleges károk megté­rítésére.- Magától értetődik, hogy ez az új rendszer óriási megtakarítást jelentene a fővárosnak. A tanács általános tetszéssel fogadta az előterjesz­tést. Mindazonáltal végleges döntés még nem tör­tént, miután még ki kell kérni az üzemek vélemé­nyét is. Az új rendszer értelmében ugyanis az összes üzemek kénytelenek lennének a biztosítá­sok terén hasonlóan eljárni, már pedig egyes üze­meknél speciális biztosításra van szükség. A pol­gármester úr felhívta az üzemvezetőket, hogy észrevételeiket záros határidőn belül tegyék meg. Tekintve, hogy az idő már igen előrehaladott, nem hiszem, hogy a jövő évi biztosításokat sikerülne már ilyen alapon megkötni. Valószínűleg úgy oldjuk meg a kérdést, hogy a jövő év első felére még a régi alapon kötjük meg a biztosításokat, míg a második félévre már versenytárgyalást írunk ki. Haldoklik — a halálsorompó Király Kálmán beszámol a külföldet járt bizottság tapasztalatairól. — A fővárosi nem elégíti ki a viaduktos megoldás. A halálsorompók eltávolításáért folyó küzdelem még mindig nem tud pozitív eredményt felmutatni. Az összes illetékes fórumok belát­ták, hogy most már nem lehet tovább halasztani ennek a sok szempontból nagyfontosságú problé­mának a megoldását s ezért végre elhatározták, hogy csinálnak vala­mit. Az első lépés a halálsorompók Király Kaiman, megszüntetése felé abban állt, hogy a Máv. igazgatósága és a főváros közös bizottságot küldött külföldre az ottani hasonló természetű vasúti pályatestek tanulmányozására. A bizottság nemrég érkezett vissza útjáról s a látottak­ról jelentést tett felettes hatóságainak. A főváros megbízásából Király Kálmán műszaki tanácsos vett részt a tanulmányúton. I apasztalatairól munkatársunk előtt a következők­ben számolt be; A főváros közönsége már régóta szorgal­mazza a ceglédi vonal úgynevezett halálsorompói­nak megszüntetéséi. A kérdést a Máv. beható tanulmányozás tárgyává tette és háromféle meg­oldási lehetőséggel foglalkozott. Az egyik lenne a forgalom elterelése a balparti körvasúira, ami a halálsorompók mentén, levő vágányokat feleslege­sekké tenné^ és a terület felszabadulna. Ezt a meg­oldást a Mav. azért nem tartja célszerűnek, mert így az útvonal 6*6 kilométerrel meghosszabbodna és a menetidő is 20—30 perccel hosszabb lenne, azonkívül nagy beruházási költségiglel is járna. A másik mód a pályaszín sülyesztése a mai vonal helyén. Ez 16 millió pengő költséggel lenne végre­hajtható, de a Máv. ezt is ellenzi, mert ezáltal a » MINIMAX « a legtökéletesebb kézi tűzoltó készülék. Független a vízhiánytól. Oltóereje óriási. Mindenkor haszná­latra készen áll s bárki által könnyen kezelhető Prospektussal és felvilágosítással szolgál a Magyar Minimax RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VI., Rózsa-utca 85. — Telefon : T. 237-31. pályaszín egyes szakaszain 7%-os emelkedések keletkeznének. A harmadik megoldás lenne a leg­könnyebb s ez a pályaszln felemelése, úgy hogy a vonatok az utak felett emelendő viaduktokon közlekednének. A íöváros legszívesebben a vasútvonal kihe­lyezését látná, de ha ezt nem lehet, akkor a pályaszín sülyesz- j tését is szívesen venné. Az Országos Középítési Tanács ezzel szemben a magas pályán közlekedő vasút mellett fog­lalt állást. Ezt a megoldást választotta a kereskedelmi minisz­ter és a Máv. igazgatósága is.- A tervek végrehajtása most már érni kezd. de mielőtt az alépítést megkezdenék, illetékes tényezők szükségesnek tartották, hogy néhány külföldi városban a magasvasúti megoldásokat bizottsági tanulmányozza. Ebben a bizottságban vettem részt s utunk első állomása Drezda volt. Itt a magasvasütat keresztező utcákat a pályatest viaduktjai teljes szélességben hidalják át. A viadukt magassága -F20 méter. A magasvasút tám­falak között halad. Berlinben, ahol több pályaudvar vau, a kör­vasút parkozott töltésen halad. Vannak szakaszok, ahol csak támfalak között közlekedik. A viaduk­tokban levő fülkéket üzleti és raktári célokra hasz­nálják fel. A magasvasúti sínek általában 5*30 méter magasságban vannak az utcák felett. A pályatest szélessége általában 7 méter, ahol a terepviszonyok és a rendelkezésre álló terület nagysága megengedte, a berliniek töltés helyett bevágásban építették a vasutat. Legérdekesebb a Sonnen Allee felett épített 30 méteres nyílású vasúti híd.- Hamburgban szintén töltésen és kis részben falazott viadukton halad a magasvasút. A keresz­tező utcák a vasútvonal alatt vonulnak A töltéses szakaszokat részben téglából épült támfalak, rész­ben sűrű parkok határolják.- Figyelemmel arra, hogy a Máv. a létesülő magasvasütat egyelőre 2, később 8 vágány úr a akarja építeni, legajáulatosabb volna, ha a pályatest támfalak és parkszakaszok között épülne. A magasvasütat ellenzők főként szépészeti szem- : pontból kifogásolják a töltést, nyilván azért, mert ] a Máv. a meglevő niagasvasutaknái nem törődött j az esztétikai megoldással. Reméljük, hogy sikerül i ezt a régóta vajúdó problémát most már közmeg- j elégedésre megoldani s a főváros fejlődését a ; ceglédi vonal megfelelő átépítésével elősegíteni. ; A SZÉKESFŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA rendeletének meofddaen FÜSTMENTES NAGÍSZÉN­MEGWARÍtóSSaL SZÜCSfcKNOa-H. NYEREGKDSIÜiOft Gyártja: és I.. HSn&AIFÍ>lií-t T TO. Egyéb gyártmányok: Gőzgépek, gőzkazánok, téglagyári, jéggyári berendezések, olaj- és borsajtók Költségvetéssel díjtalanul szolgálunk. CUSTODIS AIPHOÜS mérnöki iroda és speciális építési vállalat Budapest, V., Nádor-utca 19. Telefon : Teréz 120—07. Gyárkéményépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése FEKETE ÖDÖN mérnök vízművek, vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések és légszeszberendezések tervezése és kivitele Budapest, II., Zsigmond-u. 1. Telefon: Auf. 514-80. R YSAVV BÉLA bádogos és vízvezeték-szerelő vállalkozó BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-UTCA 79. SZ. FRITSCH és TARSA Cégtulajdonos FRITSCH EMIL (1904. óta) bádogos-, vízvezeték,- légszesz,- csatornázás- és egészségügyi műszaki vállalat BUDAPEST, II. KÉR., MARGIT-KÖRÚT 11. SZ? Telefon: Aut. 535—50. M. kir. postatak. pénzt. sz. 49,096. Alapította : TABERMANN GUSZTÁV 1872-ben. SZAVA SAH DOH. egészségügyi berendezései»: gyára BUDAPEST, 1. KERÜLET, BUDAFOKI-ÚT 73. SZ. Telefon : József 416—07. TOLLAK LAJOS épület- és díszműbádogos, gáz-, vízvezeték-, fürdőberendezés és csatornázási-vállalat Budapest, VI., Aradi-utca 29. Telefon : L. 983-32. KOVÁCS OSZKÁR bádogosmesíer érckoporsó és temetkezési cikkek készítője Budapest, IX., Gyep-utca 56. Telefon: ]. 445 -45. gép ész­en ér ilök KOVÁCS A. 0D0N központi fűtés, vízvezeték, csatornázás Itiidapcst, VilS., ISezerédi-iidea S, szám. Telefon: József 382—93, József 408—78. B ACZO ANDOR oki. mérnök, vas- és vasbetontervező Budapest, VIII., Bérkocsis-u. 17. Műterem Telefon: József 361-15, József 344-19. tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk ! Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon: ]. 394-41 és ]. 446-72

Next

/
Oldalképek
Tartalom